Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-06-15 / 24. szám

* Dobozról irják • nekünk, hogy József főherceg ő ÍHüsége néhány héttel ezelőtt 200 ftot küldött az ottani ref. toronynak a mult évi jun. 30-ki vihar által elpusztított csillagja és gombja helyreállítására, ami máj. 25-kén ünnepélyesen meg is történt. * A sárospataki ref. főiskolában a nyári vizsgák következő rendben fognak megtartatni: Jul. 12. lesz a progymn. osztály vizsgája; jul. 14 , 15. és 16. az érettségi vizsgák szóbeli része; jul. 17. a magánvizsgák, a megelőző héten az érettségi vizsgák Írásbeli része; julius 14-től 26-ig a gymn. nyolc osztályának vizsgái és az akadémia három szakának colloquiuma1

'. Sárospatakon, jun. 11. 1873. Az igazgatóság. * A közoktatásügyi minisztérium a jövő tanév elejt'n 55 uj községi népiskolát fog saját költségén felállítani oly helyeken, hol a községek erre anyagilag képtelenek. * Lelkészválasztás. K 1 i m ó P ál, nagykőrösi, illóbb ceglédi segédtelkészt f. hó 8-án a gyöngyösi ref. egyházközség rendes lelkészeül választotta. IRODALOM. * tíyiniiasiumi paedagogia. Irta Warga János. Pest, 1873. Kiadja Pfeifer Ferdinánd. Ára 1 ft.— „Jelen gymnasiumi paedagogiám — irja a szerző előszavában — majd negyvenéves tanári pályámon szerzett gyakorlati tapasztalatom s elméleti gondolkodásom szüleménye, és pedig tanári pályámon történt különböző irányú gyakorlatnak és elméletnek. Ugyanis 1833—49-ig vagyis inkább 1850-ig oly gymnasiumnak voltam, ha fölváltva is, előbb több ideig minden második évben, azután minden harmadikban vezetője, melybeu az akkori idők szelleme szerint a prot. gymnasiumokban az u. n. encyclopaedicus cursus uralkodott s mely összekötő kapocs akart lenni a gymnasium és akadémia között. Nekem a tanulás körül szerzendő tapasztalatra és emelkedésre ezen körben is. annál nagyobb tér jutott, minthogy a négy alsó latin osztályban akkor nálunk a nagyobb tanuló ifjak bízatván meg az oktatással, valamiut ilyek a népiskolákban is, ezeknek vezetése is csaknem kizárólag reám volt bizva; 1853—1861. az akkori nyilvános gymnasium igazgatója azóta pedig köztanár voltam. Tehát volt módom és alkalmam szakintézeti, gymnasiumi, népiskolai, sőt képezdei tautárgyak, ezek módszertana és szervezete fölött is eleget gondolkoznom, s amennyire tőlem telt, tennem is." — -Midőn szerzőnek előszavából a fenebieket idéztük, tettük ezt azért, hogy lássa az olvasó a különbséget, ami a valódi szakember s a kontár közt létezik. Amannak szerénysége még azt is szükségesnek tartja bizonyítgatni, amit minden mivelt ember tud, t. i. saját szakavatottságát; mig emez hányja-veti magát, hogy tévútra vezesse a közönséget s hogy elhitesse azt, amit különben — munkái után ítélve — senki se hinne el. Melegen ajánljuk fáradhatlan szorgalmú, veterán tudósunk paedagogiáját, mely tagadhatlan hiányai mellett is sok hasznavehetőt és tanulságosat nyújt az olvasónak. Hálátlanság lenne a közönségtől, ha egy, a szakadatlan tanulmányozás és buvárlásban megőszült iró munkáit nem részesítené kellő pártolásban. * A „Budapesti Szemle" most megjelent 3-dik füzetével első félévi pályafutását befejezte s most egy uj félév küzdelmeinek néz elé. Nem vagyunk ugyan beavatva e folyóirat belső ügyeibe s ha múltját mégis küzdelmesnek mondjuk s ha jövőjét sem látjuk rózsaszínűnek, ez onnan van, mert ismerjük a magyar közönséget s az irodalom művelőit. A közönség még nem tudja vagy nem akarja kellőleg méltányolni a tudományos vállalatokat, az irók legnagyobb részének tehetséget pedig fölemészti a journalistica. S ha Gyulai Pál ily kedvezőtlen körülmények dacára sem riadt vissza a „Szemle" szerkesztésétől, ez által bebizonyitá azt, amiről mi különben is már régóta meg voltunk győződve, hogy t. i. a magyar irodalom ügyét szivén viseli s annak föivirágoztatása érdekében sem fáradságot, sem áldozatokat nem ismer. Biztatjuk magunkat a reménynyel, hogy ha Gyulai kitartása nem csökken, lassankint teremteni fog a „Szemle" számára állandó munkatársakat s állandó olvasóközönséget ; és ha 9z sikerül neki, a nemzeti tudományosság és művelődés ügyének nem csekély hasznot teend. A „Szemle" most kibocsájtott 3-dik füzete tekintve a cikkek eredetiségét határozott haladásra mutat. Tartalma a következő : Wesselényi Ferenc nádor összeesküvése. Pauler Gyula. A kereskedelmi politika legújabb fordulata. Matlekov i c. s Sándor. Az ég szerkezetéről. P r o c t o r II. után J. B. Grote Aristotelese. Az Edinb. Rewiew után Baráth Ferenc. Az Arthur-mondakörről.Szász Károly. Helytörténeti monographák. F e r e n c y. Képzőművészeti szemle. Keleti Gusztáv. Az állatok álomkórságáról. H. J. Értesítő: A magyar nemzet politikája. 1.—1. Dunyov I.: Boccardo felolvasása. Hunfalvy János-Yutkovich S.: Magyar irók albuma. Dömötör János. Fábián G.: Argonaoticon. r.—j. — Előfizetési ára a „Szemlének" fél évre azaz három kötetre 6 ft., egész évre 12 forint. * Korytnica gyógy- s fürdőhely egyedirati vázlata, orvosok, természettudósok ós fürdővendégek számára. Irta Dr. Szontagh Miklós. Egy tájképpel, vasúti és helyrajzi térképpel. Ára 50 kr. Kapható Édeskuty L. kereskedésében (Erzsébettér 1.). — Örvendetes jelenség, hogy fürdőinket lassankint a szaktudósok a közönségnek különkülön monographiákban bemutatják s ezáltal a ma még csaknem kivétel nélkül elhanyagolt, de hatásukra, gyógyerejükre nézve kitűnő magyarországi fürdőkre felhívják ugy a fürdőt használó közönség, mint a fürdőtulajdonosok figyelmét. Óhajtandó, hogy szaktudósaink eme buzgalmát siker koronázza s hogy a fürdőtulajdonosok a birtokukban levő gyógyhelyeket a kényelem tekintetében európai színvonalra emelvén, a közönség inkább ezekben, mint idegen gyógyhelyeken keressen magának üdülést és szórakozást. Ami Szontagh monographiáját illeti, ennek tudományos