Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1873-06-01 / 22. szám
Primus Testis, Honestus Joannes Csete annor. 89, Helveticae confess. Add. in oppido Pápa Incl. com. huic Weszpr. ingr. degens juratus examinatus fassus est. Ad. 1-um : Minthogy a Tanú Édes Attyának boltja a Pápai piartzou szinte által ellenben voltt e kérdésben levő Lutheránusoknak Templomához, és már mintegy 12 esztendős levén kezdett ő is az Attyának Boltjába az piartzra járni, onnénd bizonyossal] tudja s tapasztalta, hogy ezelőtt mintegy 69 vagy pedig 70 esztendőkkel a mint a Tanú emlékezik Pápa városában a Lutheránusoknak voltt Predikátorjok mesterjek és Templomjok azon helyen: Ad. 2-um a hol most a Piartzou Thanhoffer Uram lakik, az épület két contignatiós volt, elől a mint most az utza felé Thanhoffer Uram kapuja vagyon, feliül a Prédikátor lakott, alul pedig az oratorium volt, az hátulsó része alatt való lóvén abban a mester lakott, de azt nem tudja, ha az épület jobb, nagyobb vagy betsessebb voltt-e, miut az most rajta levő Épületje Thanhoffer Uramnak, mivel arra nem emlékezik, hogy micsoda matériából voltt. Seeunda Testis nob. Eva Bekásy nobil. Georg. Csóknyai vidua Helv. conf. addict. in oppo Pápa. . degens anni 83, jur. exam. fassa est. Ad. 1-urn : Ezen tanú is mindenkor pápai lakos lévén igen jól emlékezik, hogy Pápán a Lutheránusoknak voltt mesterjek, Predikátorjok és oratoriomjok, következósképen vallásbeli Exercitiumjok. Az oratorium pedig: Ad. 2-um : Prédikátor és mesterházok éppen azon Helyen voltak, az hol most Thanhoffer Uramnak háza vagyon, az épület két contignatiós voltt; elől felyiil a Prédikátor lakott, és ezekuek végiben lakott a mester és az oskola voltt. A pinczét még most is bírja Thanhoffer Uram, de azon épület többet érte, mintsem az mostani, mivel a Tanú nem vizsgálta, micsoda materiábul voltt, azt nem tudja. (Vége következik). KÜLÖNFÉLÉK. (ff) Ismételt felszólalás. Már egy felhívást bocsátottunk közzé a pesti városi tanácshoz, a szénatéri hus-áruló bódé ügyében. Lapunk szerkesztője, mint városi képviselő, interpellatiót is nyújtott be e tárgyban, a melynek azaz eredménye lett, hogy a városi tanács, a kérdéses bódé eltávolittatását elrendelte. De könnyebb a rendeletet kiadni, mint annak foganatosítását is eszközölni. A hus-áruló bódé még ma is ott áll, magasan hirdetvén, hogy minő súlyt fektetnek nálunk a hivatalosan kiadott rendeletekre. Ki az oka ennek? Mely kézen akadt meg a rendelet? nem tudjuk, de annyi bizonyos, hogy nem a legszebb szinben tünteti fel közigazgatásunkat. Mi részünkről jogos kivánatunkat, melynek teljesítését most már a városi tanács tekintélye is megkívánja, mindaddig felemiitjük lapunkban, mig sikerét nem látjuk. * Ujabb pap választások. A legközelebb történt papválasztásokról a következő tudósítást adhatjuk. Vajda János sukorói h. lelkész Somba, Búzás Kálmán Darócra, Búzás Ferenc Soltra, Balogh György Bicskére választatott meg reudes lelkészül. * H.-M,-Vásárhelyt az ottani keresztyén társulat részéről legújabban Lechner László tanár tartott népies előadást az égről és a földről, melyet a népes közönség mindvégig a legnagyobb érdekeltséggel hallgatott. * A biharmegyei tanitóegylet a népoktatási törvény revisioja ügyében emlékiratot nyújtott be a képviselőházhoz. Ezen emlékirat különösen radikális iránya miatt méltó a figyelemre. Óhajtják, hogy a népiskolák necsak tan-, de nevelőintézetek legyenek s mindenek előtt a rendes tanítók fizetésének minimumát falun 500, városon 700 frtba akarják mngállapittatni 5 évenkint 20°/0 -tes fizetésfelemelés és nyugdíjazás mellett. A felekezeti hatóságok is kötelezendők ezen feltételekre. A képezdei tanárok fizetése legalább egyenlő legyen a középtanodai tanárokéval. Minden egyes község iskolája költségeihez egyenes adója 20°/0 -ig s a regálé jövedelem 1 ji -Qáé\g járulna s az állam csak ezen tekintetben segélyezhetne. A különnemű gyermekek együttanitását ajánlják. Követelik, hogy a felekezeti tanítók az isteni tiszteleten ós temetéseken csak a törvényes iskolai órákon kivül segédkezhessenek ; a lelkészek az iskolaszékekbe csak választás által juthassanak be. Kifejezik végre óhajukat, hogy a felekezeti s magánjellegű népiskolák tanítói is köteleztessenek a tanítói testületekbe belépni. Ezek az emlékiratban foglalt reformok főbb pontjai, melyekre felhívjuk a tanügy barátainak figyelmét. * Egy iskola megmentése. Sepsi-Szent-Györgyon néhány év előtt a háromszéki nép közadakozásából egy középtanoda alapíttatott 80 ezer frttal, helyiségei azonban nem voltak a legjobbak. Eötvös 1869-iki kőrútjában elragadtatással volt a székely öntevékenység iránt. Az iskola vezetőinek kijelenté, hogy bátran hozzá foghatnak egy kellő iskola felépítéséhez, mert ő a szükséges segélyről biztosítja őket. Az iskola építése a reménylett segélyhez képest megkezdetett. De a lánglelkü Eötvös elhunyt, az ígért segély elmaradt, s a megkezdett iskolai épület félbenmaradt s pusztulásnak indult. Most egy küldöttség jött fel Budapestre a cultusministeriumhoz, hogy általa az építés befejezéséhez szükséges 24 ezer frtot kölcsön illetőleg segélyképeu kieszközölje. így meg lenne mentve azon iskola, mely ott a székelység jobb jövőjének egyik igen fontos tényezője. *A kunliegyesi ref. egyház egyike városban már 40 óv óta működő tanitónak fizetését hivataloskodásának 40-ik évfordulóján 40 véka élettel és 40 forinttal javitá meg. Ugyanezen egyházközség egyik régibb idő óta tüdőbajban szenvedő tanítóját fizetésének csorbítása nélkül saját költségén helyettesitette, s midőn betegsége nem javult, bár csak 5 óv óta tanítóskodott, tisztességes nyugdíjjal látta el.
