Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-06-01 / 22. szám

113. Sebestyén Sándor III. éves bölcsész N.-Enye 114. Csombor István III. éves theol. N.-Euyed. 115. Páljános Károly III. éves theol. N.-Enyed. 116. Orbán Mihály III. éves theol. N.-Enyed. 117. Kolunbán János gymu. tanitó N.-Enyed. 118. Csiki György II. éves theol. N.-Enyed. 119. Bertalan József I. éves theol. N.-Enyed. 120. Kis József III. éves bölcsész N.-Enyed. 121. Földes György II. éves theol. N.-Enyed. 122. Bedö Ferenc papjelölt ós tanitó N.-Enyed. 123. Cseresznyés Ödön II. éves bölcsész N.-Enyed. 124. Bari Zsigmond I. éves theol. N.-Enyed. 125. Horváth József I. éves theol. N.-Enyed. 126. Kis Péter II. éves theol. N.-Enyed. 127. Szabó Géza I. éves theol. N.-Enyed. 128. Benedek Ferenc I. éves theol. N.-Enyed. 129. Fogarasi Albert I. éves theol. N.-Euyed. 130. Király Miklós I. éves theol. N.-Enyed. 131. Nemes József I. éves theol. N.-Enyed. 132. Kelemen GyőzőIII. éves bölcsész N.-Enyed. 133. Bencédi Albert III. éves theol. N.-Enyed. 134. Szabó Gyula III. éves theol. N.-Enyed. 135. Zágoni Pál III. éves theol. N.-Euyed. 136. Csiszár Pál III. éves theol. N.-Enyed. 137. Bartha Mózes II. éves theol. N.-Euyed. 138. Kövér Audrás^gymn. tanitó N.-Euyed. 139. Lőrinci Miklós II. éves theol. N.-Enyed. 140. Sándor József I. éves bölcsész N.-Enyed. 141. Bitai Kálmán I. éves. theol. N.-Euyed. 142. Molnár Lajos tanitó N.-Enyed. 143. Somogyi Jenő II. éves theol. N.-Euyed. 144. Vásárhelyi László II. éves theol. N.-Enyed 145. Nagy József (abódi) II. éves theol. N.-Euyed. 146. Juhász György tanitó N.-Enyed. 147. Báthori István II. éves theol. N.-Enyed. 148. Demeter Kálmán I. éves theol. N.-Enyed. 149. Konya Dénes gymn. tanitó N.-Enyed. 150. Bénkő Ferenc II. éves. theol. N.-Euyed. 151. Nagy József (envedi) II. éves theol. N.-Enyed. 152. Papp Zsigmond II. éves theol. N.-Enyed. 153. Nagy Károly II. éves bölcsész N.-Enyed. 154—158. A n.-enyedi főtanoda jutalomkönyvíll kiosz tandólag 5 példány. RÉGISÉGEK. A pápai evang. gyülekezet eltöröltélése s újra meg alapítása a mult században. A Rákócy által keltett szabadságharc 1703—1711 megakasztotta hazánkban a vallási villongásokat. A „sza­badságért" vagy „az uralkodóházért" e jelszavak oszták meg s foglalák el jelentőségükkel a közfigyelmet. Külön­ben Rákócynak, mint valódi szabadsághősnek zászlói, amerre lobogtak, egyszersmind a vallási meggyőződés tisz­teletben tartását is hirdették. A szathmári békével azonban, mely a SZÍVÓS erély­lyel vitt függetlenségi háborúnak véget vetett, újra vissza­nyerte befolyását nemzetünk sorsára a német elem s a je­zsuitizmus. Megujult a protestánsok nyomatása; egyre halmozódtak sérelmeik, s a melynél orvoslást kerestek, a jezsuitáktól környezett tróu ügyökben a vizsgálatot rende­sen ellenfeleikre bizta. Sok helyen elvétettek templomaik, lelkészeik, tanitóik elűzettek, vagy pedig a kath. lelkészek fenhatósága alá szorittattak. A jezsuitizmus, folyton inge­relve a felsőbb s alsóbb osztályokban a kedélyeket, egész leleményességet fejtett ki a protestánsok reménye és türel­mének kifárasztásában. Szomorú korszak, melyben az el­fogultság lábbal tiprá az emberi méltóságot, a legszentebb jogokat. A vallási gyűlölség kegyetlen müveiben s a gyászban gazdag időkre, a szabad békés kornak gyermeke csak méltó szánalommal gondolhat vissza. A szathmári béke után pár évre — 1714— törölte­tett el Pápán is az ág. hitv. evangélikusok szabad val­lásgyakorlata. Templomuk számára egy a gyülekezet bir­tokában levő emeletes háznak e célra berendezett alsó osztálya szolgált, mig az épület felső részét a lelkész s tanitó birta lakásul. Mikor alakult először Pápán ev. gyü­lekezet s minő múltja volt, minderről hiányzanak a biz­tos adatok. Valószinü, hogy a lelkész kiűzetésekor, elkob­zott javaival együtt, a gyülekezetnek nála volt jegyző­könyvei is odavesztek, melyek mult történetéről felvilá­gosítást nyújthattak volna. A gyülekezet imaháza, illetőleg a lelkész s tanitó­lak 1714-ik év febr. 15-én vétetett el karhatalommal az itt következő okmány tanúsága szerint is (az ere­deti a veszpr. megyei levéltárban van). „Én alább subscribált T. N. Veszpr. Vgye Feő-Sz.-Bírája adjunctus Esküttel együtt pstibus recognoscalom, hogy die 3-a et 4-a Febr. anui 1714 Tettes Nzetes Somogyi Ádám vice Ispány uram eő kegyelmétől exmittáltatván Méltós. Galanthai Gróff Eszterházy Ferencz Uram eő Excelltiája instantiájára ad judiciariam admonitionem pre­dicantis Lutherani Papensis, nomine Joannis Tóth, hogy mindjárt mennyen ki Pápábul , mert másként fog járni. Mai napra kelvén, viszont admoneálván, Högyészi András, Thieringer János, Rádlí Sámuel és közönségessen több ott levő Lutheranos Uraimékat, hogy az Ház kultsát assignálják kezemhez. Mellyre is eő Kegyelmek felkiált­ván protestáltak, nem adják, mert pénzen vett örökös házuk, mindaddig, mig eő Felsége Parantsolatját nem láttyák. Lássa eő Excellentiája, ha hatalmassan elveszi; mely Háznak az ajtaját bezárván Lutherános Uraimék, annakutánna a maga hajdujival eő Excellentiája bevá­gafcta, a spanyolok is fegyveresen a kapu előtt álván: a mint is az mi a Ház elvételét illeti, Császár és Felséges Koronás Király Urunk Parancsolattya mellett tselekedte eő Excellentiája, azon okbul, hogy a curiábul Lutheranos Ecclesiát tsináltak ; a prédikátornak pedig kiküldését maga

Next

/
Oldalképek
Tartalom