Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-05-25 / 21. szám

Ellenkező véleményt hallatott egy világi ur, ki esperes úrhoz intézett levelében nehezteléssel utasitotta vissza tanácsbiróságra lett elválasztatását; rosz néven vévén, hogy mi örökösen mindig szavazunk, mely miatt némely nevek, azok között az övé, azon szerencsétlenségnek vannak kitéve, hogy egész évtizeden által emlegettetnek s hurcoltatnak. b) Huzamos idő óta karcagi lelkészek viselvén az esperesi hivatalt, az egyházmegye levéltára is ott volt, Most azonban változván az esperesi székhely , inditványoztatott és el is határoztatott, a már tetemes mennyiségre szaporodott egyházmegyei levéltárnak egy helyen tartása; az esperesi hivatalhoz csak a legszükségesebb iratok és jegyzőkönyvek lévén szállitandók. Egyszersmind levéltárnoknak karcagi lelkész Csethe Lajos ur, tiszteletbeli esperesi ranggal, elismeréseül hajlott kora dacára ernyedetlen hűséggel és pontossággal teljesitett helyettes esperesi fáradozásaiért, melléje segédül ugyancsak karcagi ifjabb lelkész Madarász Imre ur választatott. És mig az egyházmegyének rendes megállapodási, illetőleg székhelye leeud : a levéltár, a karcagi egyház beleegyezésével, Karcagon hagyatik. c) Ezzel egybefüggöleg inditványoztatott a vándorgyűlések megszüntetése, és az egyházmegyei gyűlésnek az egyházker. gyűlés példájára egy bizonyos állandó helyen tartása. Ezen indítványra pro et contra vélemények nyilvánultak. Egyik rész t. i. a vándorgyűléseket pártolta, azon . okon, mert ezek az egyházi ügyek iránti érdeklődést előmozdítják, fokozzák; a másik rész pedig megszüntetni kívánja azért, részint mert nem lóvén mindenütt a képviseleti közgyűlés befogadására alkalmas gyülésterem: az egyházmegye kénytelen gyűléseit templomban tartani, hol a gyűlés tárgyai közt sokszor botrányos ügyek is fordulnak elő, melyek a templom szentségével és méltóságával nem összeférők; részint mert ez által a nagyobb egyházak, melyek az évenkénti gyűlés tartására önkényt vagy felhiva vállalkoznak, tetemes költséggel terheltetnek, mig a kisebb egyházak ezen teherviselés alól egészen kimaradnak. Mindkét vélemény meghallgatása után abban lön megállapodás, hogy nem záratván el az önkénytes ajánlat utja, ha t. i. valamely egyház a gyűlést kebelébe meghívja, állandó gyűlés helyének meghatározása, s az ottani elszállásolás és egyéb idetartozó körülmények megfontolása egy e végre kinevezett küldöttségre bizatik. d) Felvétetett a közóptanodák szervezése kérdésében ós a jogakadémia ügyében a debreceni tanárkarnak az egyes egyházakkal is esperesi uton nyomtatványban előre közlött véleménye. Bár a nagy gonddal s szakavatottsággal készített vélemény átalánosságban egyházmegyei gyűlésünk által is helyeseltetett, mégis, hogy e fontos tárgyat könnyedén venni ne láttassék, részletesebb megfontolás és véleményezés végett egy szakértő küldöttségnek adatott ki. e) Olvastatott püspök ur levele, melyben azon panasz foglaltatott, hogy az egyházak nagy része, a hivatali földek után eső, országos adótartozásaikat hanyagul fizetvén, e miatt a pénzögyigazgatóságoktól a püspöki hivatal sok kellemetlenségnek van kitéve. Kéri tehát esperes urakat, hogy az egyházi elöljáróságokat az illető tartozások pontos befizetésére felelősség terhe alatt utasítsák. Mely utasítás az egyházmegyei közgyűlés által is szigorúan kiadatott, azon hozzátétellel, miszerint hogy jövőre minden innen eredő súrlódásoknak az egyházak és belhivatalnokok közt eleje vétessék, az esperest ne adjon addig consensust hivatalváltozás esetében, mig a fizetéslevélbe az adókötelezettségnek az egyház általi viselése bele nem tétetik. f) A siteri és t.-kürti lelkészek közt hivatalcsere történvén, élénk vita támadt a felett, valyon köteles-e a csere utján Kürtre jött lelkész a gyámintézet részére első évi fizetésének felét átadni, mint ezt az egyházmegyei végzés követeli olyan esetben, midőn hivatalváltozás történik és a hivatali elődnek nem marad özvegye vagy árvája. Némelyek ugy tekintvén ez esetet mint hivatali változást, a félfizetés átengedését hangsúlyozták. Mások pedig azon. okból, mert ugyanazon egynemű járadékot egy hivatalnokon kétszer megvenni méltánytalan dolog volna, ezen kötelezettségnek mostani kürti lelkész előbbi állomásán Siteren kétségkívül eleget tévén; részint mert a gyámintézeti alapszabályok közt nincs is jelen esetre szóló szabály: nevezett lelkészt afélfizetés átengedése alól felmenteni véleményezték. A végzés csakugyan ez utóbbi értelemben mondatott ki. Ez eset azonban alkalmul szolgált egyszersmind a gyámintézeti alapszabályok hasonló esetlegek szerinti módosítására. g) A főiskolai építési járadékok némely egyházak által nem fizettetvén, azoknak befizetésére az egyházak szorgalmaztatnak. h) A mult évi gyűlés jegyzőkönyve 49. sz. a. a közgyűlés esperes urat felkéretni határozván, hogy a t.-sasi egyházat alaptalan vádakkal becstelenitő Cs, B. ottaui lakosnak az illető szolgabiróság általi megfenyittetését eszközölje, ebben esperes ur el is járt. Azonban az illető szolgabiróság az alatt közigazgatásira változván, a megkeresvényt azzal tette vissza, hogy ez ügy az illetékes kir. járásbíróság elébe tartozik. Most tehát oda irányult a vélemény, hogy a sasi egyháztanács mint sértett fél keresse meg az illető kir. jár.-biróságot. Azonban a t. sasi lelkész abbeli felszólamlására, hogy ha az egyházmegye az egyháztanácsot magára hagyja és nem védi, könnyen megtörténhetik, hogy egyházi elöljáróságra senki sem fog vállalkozni, mégis határozatba ment, hogy esperes ur tegyen lépést a fenyítő eljárásra. És ez— ha szabad egyéni véleményt nyilvánítani,— helyesen is van igy. Mert ritka egyház, a melyben autonómiánknak ily ferde kinövései, izgága egyének ne találtatnának, kik ha rendre nem utasíttatnak, a közhasznú egyéneket elkedvetlenítik s a közügyektől elidegenítik, mert piszok-mocsokért senki sem kíván szolgálni. i) Felvétetett a tanítói nyugdíjazás tárgyában a Molnár Aladár által készített ismeretes törvényjavaslat, mely