Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-04-27 / 17. szám

a) A vizsgáló bizottság tagjaként (utasítás 1. §.) a 3 egyházi és'3 világi tanácsbirák mellett 3 tanitó közül egy mindég a tanítói kar elnöke legyen, s a más kettő is, az e.-m. gyűlés által választassék. Mellesleg emlitve nem tartom feleslegesnek felhozni itt egyszersmind azt, hogy a tankópesitósre kinevezettek közt a vizsgáló birák egyike Szűcs Sándor tanitó, miskolci lyceumi tanár. b) A 3. §-ra nézve a küldöttség azon módosítást ajánlja, hogy azok , kik ezen utasításnak a főtiszt, e.kerület által leendő elfogadása előtt már tanítók voltak, nem köteleztetnek ugyan vizsgatételre, de ha magok kívánják, azaz, ha oklevelet akarnak nyerni, vizsgát tehetnek ; s ezen esetben azoknak, kik ismert jó tanítók, a vizsgáló bizottság a vizsgát elengedheti, s az eddig tanúsított képesség alapján oklevelet adhat. Azok azonban, kiknek szakképzettségökről a bizottságnak biztos tudomása nincs, vizsgáltassanak meg. Azok pedig, kik ezután kívánnak e.-megyénkben tanítókká lenni, csak kellő eredménynyel kiállott vizsga után nyerhetnek tanítói állomást, de csak azon esetben, ha tanítói oklevéllel nem bírnak ; mert egyik e.-megye a másik által kiállított oklevelet elfogadni köteles. c) Az 5. §. 2-ik pontját a küldöttség tulszigorunak véli, azért ily módon óhajtja módositni: „a kik bűnvádi, erkölcsi betudás alá esö kereset, p. o. lopás, gyilkosság, gyújtogatás miatt bíróilag elitéltettek". E pont szerintem nagyon is fontos, tehát a módosítás nem csekély értékű, midőn az eredeti szöveg szerint emelhető politikai vétség vádjának cége alatt kérdésessé lehet egy embernek élete — halála! d) Ugyancsak az 5. §. 4-ik pontja kihagyandó. e) A 10. §. 2-ik kikezdósónél célszerűnek látja a küldöttség, hogy a vizsgáló bizottság világosan utasíttatnék, hogy a s.-pataki képezdében bevett tankönyvek szerint tartozik vizsgálni. Szerintem nem épen nyomatéktalan módosítás ez sem, hogy a vizsgázók bizonyos meghatározott tankönyvek szerint lennének vizsgálandók. f) Avl2. §. utolsó kikezdése 3-ik ós 4-ik sorából ezen kifejezés : „ha bukott" kihagyandó, mi által ez igy lesz : „tanitóképesitési vizsgára ugyanazon egyén csak kétszer bocsátható." g) Az oklevélbe a vizsga eredményéről csak annyi vezettessék be, hogy az illető képes a tanítói hivatalra. Az egyes tantárgyakból nyert osztályzat a jegyzőkönyvbe különben is bevezettetik. Nem tekinthető súlytalannak e módosítás sem, mert a vizsgát kevésbé fényes sikerrel s kevesebb szerencsével tevő, oklevélileg nem lesz bélyegezve egész éltére olyan árnyfolttal, mit a gyakorlattal vagy későbbi önképzéssel képéről letörölhet, lemoshat; s viszont a fényes bizonylattal dicsekvő ekként nem fog elbizakodni, s további tökólyesbitósével felhagyva, eddig szerzett babórain tétlenül heverni. 4. Kifelejtette a közlendők sorából jegyzőtársam, hogy Hegedűs László, főiskolai világi algondnok s e.-k. tanácstag, fölhívta e.-m. közgyűlésünk figyelmét azon körülményre, miszerint az e.-kerületek többsége által régóta sürgetett, de különféle akadályok miatt meg nem tarthatott convent összeülése f. évi pünköst táján remélhető lévén, egy ily összeülendő conventnek mai szervezetétől válhatlan s egyik lényeges hiányára utal, nevezetesen arra, hogy az egyházkerületek ott megjelenendő képviselői tanácskoznak és határoznak ugyan, de szétmenvén, az általok hozott bármely üdvös határozatok az egyházkerületek egyeteme előtt jogerőre nem emelkedhetnek. Azon szükségből folyólag tehát, hogy az egyetemes reformált egyház, bárhonnan* jövő veszélyes áramlatokkal szemben, mintegy compact testület megállhasson, s a jelen átalakulás sok nehézséggel járó korszakában, midőn az állam s egyház közti viszony kérdése törvényszerű megoldás felé siet, gondviselésszerű missióját annál hívebben betölthesse: inditványoztatni óhajtja, hogy csupán az egyetemes zsinat számára fentartandó kérdéseket érintetlenül hagyva, milyenek a dogma, ritus, s az egyház alkotmányát illető reformok kérdése, mondja ki az e.m. közgyűlés, hogy az egyházkerületek által conventeni tárgyalásra kijelölt nagy fontosságú ügyekre nézve, — milyenek egyebek közt egyházi autonomiánk világosabb körvonalozása, népoktatási s átalában a tanügy, vallástanitók, tankönyvek, állami főfelügyelet kérdése, közös sególy-póuztár, domestica szervezése, a diaconusi hivatal ősi intézményének életre hivása, a cultus ügyben tovább nem halasztható énekttgy s énekeskönyv körüli reformok, a közegyházi téren ujabb időkben felmerült viszonyok tisztázása, mihez az egyházak belbókéjót mindinkább nyugtalanító adó kérdése is felveendő, — a közelebb egybe hívandó convent határozati joggal is felr u háztassé k, s ez indítvány a legközelebb megtartandó e.-ker. közgyűlés elé ajánlólag fölterjesztessék. Egyh.-m. közgyűlésünk, a tetszósnyilvánitással fogadott s időszerűnek felismert nagy horderejű indítványt, egyhangúlag magáévá teszi, s annak egyházkerületi közgyűlés elé felterjesztését határozatilag kimondja, ezzel kapcsolatban szükségszerűnek látja annak kijelentését is, hogy tekintve a convent elő tartozó kérdések fontosságát, melyek nagy része körül előzetes megvitatás hiányában, a bővebb tájékozottság csakis kívánatos lehet, a conventre megválasztott tagok száma növel tetvón, azon az egyházkerületek az eddig megállapítottnál kissé tágabb körű képviselettel bírjanak, s kötelező erejű határozatok hozatalára képesittessenek. Közli : É d e s Ábrahám, e.-m. főjegyző.