Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-04-20 / 16. szám

zók erélyét megzsibbasztotta, az érdekek s szenvedélyeknek, s a zavarosban halászásnak tág kaput nyitott, meglátszott mindenütt, s a vallásosság s közerkölcsiség gyarapítására nem lehetett kedvező befolyással. Az örökös per, lelkészek, gyülekezetek között, s a Hunyady János idézett esete mutatja, hogy a lelkészek egy jó része, hivatásának betöltésén kevéssé igyekezett, s ennélfogva ezek tekintélye hallgatóik előtt nagyon alá^ülyedt. És ha a vezetők ily gyarló egyéniségek valának nagy részt: milyen lehetett a nyáj, mely gondjaikra bízatott ?! Azonban nemcsak a lelkészek egy része eshetik megrovás alá, hanem azon csekély vagyonú s fél- vagy alig müveit aristokratia, s elkényeztetett vagyis jobban mondva, a pártyezérek által elrontott köznemesség is, mely ez időben Szatmármegyében uralkodni kezdett. IV. Lelkészi hivatalt illető végzések. A csekei egyházmegyei gyűlésen Nagy Gedeon esperes érzékenyen panaszkodik, hogy az anyakönyvek pontosan nem vezettetnek. (1834. febr. 25.) Ugyanazért a gyűlés 13-ik sz. végzésében hivatalvesztés terhe alatt kötelezi a papságot az anyakönyvek pontos és lelkiismeretes vezetésére. Ugyancsak az 1834-ik évi ápril 9-ki 11. számú végzés, ott a hol egyházi jegyzők nincsenek, minden egyházi jegyzőkönyveknek a pap általi vezettetését parancsolja, még pedig szigorú rendszerességgel. Nemkülönben ugyané gyűlés 22-ik sz. határzatával megtiltja a papoknak, hogy be nem szedett fizetéseik kárpótlása gyanánt az egyházi pénzeket felvegyék vagy lefoglalják. Egy anyának pedig az e.-m. közgyűlés előtti panaszkodása arra indította a traktust, hogy 1835. évi 37-ik számú határzatában kimondá, miszerint a házasulandók hirdetésének rendes vasárnapokon kell történnie, s a-t, ki hétköznapokon, temetések alkalmával, nagy pénteken, áldozó csütörtökön hirdetni merészelne, keményen büntetendi. V. Tanügy. Tanügyi személyzet. Az egyházmegyében létező szatmári gymnáziumot, ez időben hírneves tanára, Felső-őri Cseresznyés Sámuel, rég nem ismert fényre és hirre emelte. Egyébiránt ez intézetről csak annyit tudunk, hogy anyagi gyámolitására Nagy Gedeon az egyes gyülekezetnél, befolyását s hivatalos tekintélye egész súlyát felhasználta. A népnevelés ügyét illetőleg haladás jelei mutatkoznak. 1833-ban már működött a superintendentián egy „tudományos küldöttség," a mely által helybenhagyott „Magyar ABC" a superintendentia 1833. kisasszony hó 9-kén tartott gyűlésében elfogadtatván, a 129-ik sz. végzéssel az egyházmegyékben köröztetni, s mind a fi-, mind a leányiskolákban bevétetni rendéltetik. Ezt melegen ajánlá 1833. szept. 13-ik körlevelével a szatmári esperes is. 1834-ben iskolákat vizsgáló korlelkészekkel is találkozunk, kiknek a gyülekezetek általi fuvarozását meghagyja a febr. 25-ikí csekei gyűlés 21. sz. végzése. A kunsági legények által elkövetett gyilkos verekedés alkalmából 1835. jul. 20-kán felszólítja a nádorispán a tiszántúli superintendentiát, hogy utasítsa a kunsági s velők együtt a többi papokat, hogy a gyermekek iskolában s iskolán kivüli vallásos nevelését s iskolák feletti felvigyázást viseljék szivökön. Minek következtében mihez tartás végett a 207. sz. végzés folytán, ez a szatmári papsággal is közöltetett. Végre a kormány is figyelmet fordított a protestáns tanügyre, a mennyiben statistikai adatokat kért. Nevezstesen tudni akarta: hány gyermek nő fel iskolázatlanul, s mi okozza ezt? Hány iskolázik mindkét nemen ? Hány tanitó által, minő tantárgyakból s meddig ? Mi fizetés mellett ? Ezt a beteg esperes helyett mái György József körözé 1836. febr. 24. VI. Gyámintézeti s traktuális pénztár. A lelkész-gyámintézet gyarapítását egyik feladatának ismeré Nagy Gedeon, sőt a tanítókra is ki akará terjeszteni, a mennyiben a részvétre őket is felhivá. Még 1832. jun. 5-kén ennek megvalósítása végett, egy átalános papi conferentiát hivott össze, melynek határozatát 1833. ápril 30-iki közgyűlés elé terjeszté, melyen az összes papság is megjelent. E közgyűlésben a gyámintézetet illetőleg végeztetett: Az uj prédikátorok nem nyolc, hanem 12 évig fizessenek. A kik 8 évi részvényeiket befizették, még fizessenek 4-ig. Mindenféle fizetés 3 osztály szerint történik, 6—4 és két forinttal. A részvényesek szabadságában áll bármelyik osztály szerint fizetni, de a segélyezés is a fizetés aránya szerint történik. A hivatalképtelenek saját személyökre egy részt, családjokra nézve ismét más részt kapnak a fizetés aránya szerint, különben egy segélyezendő család bárhány taggal egy személynek tekintetik. Más traktusba átlépett papok árvái felényit kapnak, azonban e megyében elhalt pap özvegye s árvái bárhol lakjanak, csak ugy segélyeztetnek, mint az itt levők. A letett lelkész büntetés ideje alatt nem; de annak eltelése után, mig ekklát nem kap, segélyeztetik. Örökösen elmozditottnak pénze kiadatik. Az időközileg elhalt tartozását neje törleszti, mig mellette káplán szolgál, de ha már az ekklában nem lakik, bár férje a 12 évi részvényt be nem fizette is, segélyre számithat. A gyám-pénztár felügyelője a konzisztórium. Kezeli egy külön választmány, melyből az esperes és közpénztárnok kizárvák. A gyám-pénztárnok minden ápril 24-én számol, fizetése 12 frt váltóban. A tőkepénz kezesek jótállása mellett adatik ki. Esperes, jegyző, levéltárnok, közpénztárnok kezesek nem lehetnek. A kölcsönösszeg 100 frt. A kamat a visitatio alkalmával fizetendő. Árvák mindkét nemen 18 évig, teljesen keresetképtelenek holtok napjáig segélyeztetnek. Nagyobb gyarapodás okáért a gyámintézet egy ahoz alkalmazott tanítás után, minden egyházban, — mint segélyezendő, — sz. háromság vasárnapja után kihirdettetni rendeltetett. E szabályok teljesítésében azonban a részvényesek nem igen buzgólkodtak, mint az 1835. april 8 ki kezelő választmányi ülés panaszolá. Hasonlag panaszol egyik körlevelében, 1833. máj. 11.