Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-04-06 / 14. szám

falvakba telepitett gyarmatosokkal az; uj földesurak alatt uj kath. hitközségek alakultak, s véduraik által diszes templomokkal és jól fölszerelt papságokkal elláttattak, mig az ősmagyar ref. jobbágyság az uj kath. földesurak s papok által részint elűzetett ősei földéről, részint a kath. papok alá rendeltettek. A hitében elnyomott nép, az Istennek maga módja szerint egyszerűen tiszteletére egyes lakházakban, istálókban titkon gyülekezett egybe ; a hierarchia nyomása csak megerősitó köblökben a hitet, s bátran dacoltak az erőszakkal és az áttéritési csábítá­sokkal. Es ha most, a vallásszabadság e századában, a két egyházmegye hitközségein széttekintünk, ezek hangya­szorgalma által évek hosszú során egybegyűjtött költsé­gen, és saját kézi munkájokkal, az Isten tiszteletére s dicsőítésére méltó templomokat, alkalmas iskolaépületeket s paplakokat találunk, megannyi hirdetőit, tanúit népünk vallása iránti hü ragaszkodása és érdeklődésének. Az egy­házi középületeket a katholikusoknál eddigelé a földesúr patrónus tartá fen; most azonban, hogy a költséges véd­uraság megszűnik: sokan óhajtanák a felekezeti iskolákat községiekké átalakítani. A jövő Isten kezében van, any­nyit előre látunk, hogy az egész keresztyénség, s ebben hazánk s hitfelekezetünk nagy átalakulást várhat. Követ­kezhetnek ránk ismét, milyenek a mult századokban vol­tak, nagy és hosszadalmas szenvedések, de tanítsanak meg atyáinkuak a történelemből vett példái, hogy ámbár mi szenvedünk, megaláztatunk, ba kitürünk; unokáink meg­érik s élvezendik az elnyomott haza s vallás újból fel­virágozásának örömeit. Höke Lajos*) Külföldi egyház és iskola. * Trefort miniszter és Müller Miksa. A közok­tatásügyi miniszter már is tényleges lépéseket tesz, hogy egypár nevezetesebb külföldi tudóst megnyerhessen a pesti egyetem számára. Legközelebb a világhírű oxfordi tanár Müller Miksától kapott e tárgyban egy hosszasabb igen érdekes levelet. Miután a nagy tudós örömét fejezte ki Magyarország tudománya s művelődése felett, az ösz­szehasonlitó nyelvészet fontosságát emeli ki. „Angliában — irja — minden iskolában s egyetemen utat tör ma­gának a nyelvtanítás ezen módszere. Franciára Brache Grammaire Historique-ját használják, latinra és görögre a Bopp-féle nyelvtan eredményeit alkalmazzák, a mint *) A reformegylet, a magyar prot. egyháznak a szatmári béke óta II. József koráig tartó története megírására pályadijt tűzvén ki, azt hiszem, az egyes püspökségek s egyházmegyék jegy­zőkönyveinek, a fentebbiekhez hasonló kivonataival, s az egyes ekk­lésiáknak e töredéket vagy korrajzot kiegészítő történetével, a cél legbiztosabban lenne elérhető. — Kedves kötelességem, köszönetet mondanom tolnai senior nt. Papp Antal szegszárdi és külsomogyi irattárnok, t. Mocsi Antal ireghi ref. lelkész uraknak, kik az illető jegyzőkönyveket az általam felhasznált célra hozzám juttatni szí­veskedtek. ezeket névszerint Curtius görög, Schweizer-Siedler latin nyelvtanaikban felhasználták. Az én saját felolvasásaim a nyelvtudományról némely helyütt iskolaköuyvvé lettek. Ox­fordban nemrég elhatároztatott, hogy az összehasonlító nyelvtanulásnak minden vizsgálatnál helye legyen." Azu­tán áttérvén a tanár ajánlására, igy szól: Ismerek egy liatal kitűnő sanskritistát, ki most Poonában a sanskrit nyelv tanára. Classicus miveltségü, kitűnő az összehasonlító nyelvészetben, s nyolc éves indiai tartózko­dása folytán a sanskrit irodalomnak több pontjában egyik legkitűnőbb ismerője. Jól ismerem ; szeretetreméltó egyé­niség s tudományos, ós erkölcsi jelleméről teljesen jót tudnék állani. Van sanskrit nyelvtana, s több sans­krit szöveget kiadott. Nem rég házasodott meg s ugy hiszem, kedvező ajánlat visszahozná Európába. Címe: Professor Dr. Kielhorn superintendent of Sanskrit Stu­dies, Denan College, Poona, Bombay-Presidency. Ha nagymóltóságod kívánja, magamra vállalnám a köz­vetítést, de nem hiszem, hogy 3000 tallérnál keve­sebbet lehetne neki ajánlani. Ezen kivül van tudomásom több tudományos derék fiatal sanskritistáról és nyelvbu­várról stb., s alább : Különben a sanskritnak és Össze­hasonlító nyelvészetnek tanulmányozása Franciaországban oly nagy lendületet nyert, hogy néhány értékes erőt onnan is lehetne nyerni. Csak irataik és bírálatok után ítélhetek, de azokból indulva ki, ugy tetszik pl. hogy egy dr. Barth, ki elébb Párisban volt, most Genfben van, igen kitűnő. Ugy hiszem, hogy nagyméltóságod egy levelével M. A. Regnier membre de l'Instituthez, vagy M. Michel Bróal, Professeur du College de Francéhoz, ki „Quelques Mots sur l'instruction publique en Frange" című nevezetes munkának szerzője, megszerezhetné a szükséges felvilágosításokat. Mindketten barátaim s teljesen megbízható emberek. Legszívesebben saját szolgálataimat ajánlanám fel nagyméltóságodnak, s husz év előtt sze­rencsésnek éreztem volna magamat közreműködhetni Ma­gyarorszá ? nyilvános tanügye reorganisálásának nagy mü­vében. Mindenesetre mindég szerencsémnek s örömömnek fogom tartani nagymóltóságodnak minden szakomba vágó dologban felvilágosítással szolgálhatni. Kitűnő tisztelettel stb. Dr. Müller Miksa. * Az énektanítás módszerére nézve egy schweici tanitóegylet (Burgdorfban) a következő tételekben állapo­dott meg: 1. Az énektanítás egyik főcélja az éneklésre kedvet kelteni s e végett eszköz lehet a gyakori tiszta hanggyakorlatok által elért öntudatos éneklés, a tanuló önállósága. 2. Az öntudatos éneklés elvét azonban nem szabad oly extrem irányban kifejteni, hogy az elemi is-, kólákban a dalok választása egyedül a megelőzött tiszta hanggyakorlatok fokától tétessék függővé s igy a szabad dalolás lehetetlenné legyen. 3. A két hangú úgynevezett népdal a többhanguval szemközt a népiskola felsőbb osz­tályaiban többé nem gyakorolható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom