Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-03-30 / 13. szám

Számtalan indokot lehetne felhozni a mellett, hogy mily jótétemény lenne papnövendékeinkre, ha egy életrevaló segély-egylettel bírnának, de nem akarom ezeknek felsorolásával fárasztani az olvasót, annyival inkább, mivel cikkemnek főcélja csak az, miszerint a figyelmet felhívjam a már megalakult egyletre, mely figyelmet fokozni és buzgó részvétre ébreszteni, ifjaink kötelessége. Baky István. E sorok kíséretében célszerűnek látjuk közölni pesti theologusaink önsegély-egyletének alapszabályait s felhívjuk reá olvasó-közönségünk figyelmét. miszerint ünnepenként az egylet pénztárát egy, vagy két torinttal segélyezi, ha ez megtörténik — számítva körülbelől negyven legátiót — már mintegy kétszáz forint évenkénti biztos jövedelme lenne az egyletnek. Hogy miért épen olyan egyházakhoz szólok különösen, a hova legátus jár, indokolom azzal, miszerint a tanulóknak minden ünnepeni megjelenését tekintetben véve, könnyebbnek tartom ily helyeken indítványom kivitelét mint másutt, és ezzel épen nem akarom kizárni más egyházak jótékonyságát. A fentebb kitett összeghez hozzáadván a lelkészek, tanulók, a többi egyházak majd rendes, majd esetleges adakozását s a központban lévő más tényezőket, szép összeget reménylek összegyűlni évenként, melylyel a segély-egylet rendelkezhetik. De hogy ezen reményem minélelőbb megvalósuljon, szükségesnek tartom, hogy ifjaink keressék meg a lelkészeket, egyházakat egy-egy kérvénynyel s ebben az egylet jótékonyságát, célszerűségét, segélyezési módját, irányát minden oldalról kifejtve, az alapszabályokat közölve az illetőket az egylet iránti részvétre felhívni, illetőleg megnyerni igyekezzenek. Midőn óhajtom, hogy a pesti ref. theologusok önsegélyző egylete szép virágzásnak örvendjen s erre az egyházak, lelkészek is közreműködjenek, óhajtom azt is, hogy e segélyezés — igen ritka eseteket kivéve — csak kölcsön utján történjék. Meglehet, igy akarják ifjaink is; de nem tudom. A kölcsön — természetesen kamat nélkül — kétféle legyen. Egyik olyan, melyet rövid idö alatt visszafizetni tartozik az illető. Számtalanszor van a jobb módu tanuló is oly helyzetben, hogy jövedelmi forrásai véletlen akadályok miatt bedugulva vannak, ilyenkor igen nagy jótétemény rá nézve, ha rövid időre] is néhány forintnyi könnyű kölcsönnel segíthet magán s elkerülheti a vendégl5kbeni vagy nem tudom hol, káros adósság csínálást. A másik kölcsön lenne olyan, mely a szegényebb tanulókat illetné s hosszú idő múlva fizettetnék vissza. Nevezetesen akkor, midőn már pap, tanár lett valaki s három évet töltött hivatalában s a kezdetleges berendezés nehézségein átesett. Igy midőn eljőne az az idő, hogy a segélyezettek állomásra vergődtek, a visszafizetés által szép összeg jutna a segély-egylet rendelkezése alá, melylyel nagyobb mértékben gyakorolhatná nemes célját. Ez indítvány ellen tehetik azt az észrevételt, hogy a segélyezett ifjak kiskorúak voltak, midőu a kölcsönt felvették, igy törvény által nem kötelezvék a visszafizetésre. A törvény által nem, de kötelezvék az erkölcsiség, becsület érzése által, mely ama kötelezettségnél sokkal erősebb s bizonyára megvetett ember lenne az, a ki ezen adósságát nem igyekeznék lefizetni. A másik észrevétel vagy ellenvetés lehet az, miszerint nem csinálnának-e többen kőnnyelmüleg olyan adósságot, melyet nélkülözhettek volna? Erre az a feleletem: a tanulónak szükségeit, bármely viszonyait, senki jobban nem ismeri, mint a tanuló s bizonyára az illetők nem részesítenének eme jótéteményes kölcsönben mást, mint a ki megérdemli s valóban rá van szorulva. A pesti ref. theologusok „ Önsegélyző-egyletének" alapszabályai. I. Az egylet cime és célja. 1. §. Az egylet cime: „A pesti ref. theologusok önsegélyző-egylete. * 2. §. Célja: saját tagjainak pénzkölcsönöket adui s ez által azokat a szükségben kisegíteni. II. AlZ egylet tagjai. 3. §. Az egylet tagja lehet minden theologus ifjú, ki a pesti ref. theologiai tanintézetbe tőrvényesen felvétetett; még pedig: a) alapító tag, a ki minden év elején 1 ftot, vagy annál nagyobb összeget fizet az egylet pénztárába. b) részvényes tag, a ki legalább 50 krt. fizet. c) Ezenkívül az egylet körén kivül álló azon egyének, kik bármily összeggel vagy adománynyal járulnak az egylet felsegéléséhez, pártoló tagok gyanánt tekintetnek. 4. §. Minden tagnak jogában áll az egyleti pénztárból 1—5 ftig terjedő kölcsönt igényelni. 5. §. Minden tag a közgyűlésen szólási és szavazati joggal és cselekvő választási képességgel bir; a választmány tagjaiul azonban csak az alapító tagok tekintetnek s tisztségekre is csak ezek választhatók. 6. §. Minden tag köteles: a) belépésekor az egylet pénztárába 50 krt., ha alapító tag 1 ftot o. é. fizetni. b) a kölcsönvett Összeget az általa törvényszerüleg meghatározott időben pontosan befizetni. III. Az egylet szervezete. 7. Az egylet összes ügyeit a) a közgyűlés, b) az egyleti választmány, c) az elnök és pénztárnok intézi. A) Közgyűlés. 8. §. Közgyűlés évenkint hétszer: az év elején és év végén tartatik; szükség esetében azonban az elnök többször is összehívhatja a közgyűlést. 9. §. A közgyűlés teendői: a) tisztviselőket titkos szavazás által megválasztani; b) a választmány jelentéseit tudomásul venni és felettök határozni; c) a választmány vagy egyes tagok által előterjesztett javaslatot tárgyalás alá venni.