Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1873 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1873-03-16 / 11. szám

HgTKiknek előfizetése az évnegyed végével lejár, előfizetésük megújítására kéretnek fel.~?0!l Teljes példányok még mindig kaphatók. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. m-m Szerkesztő- és Kiadó-hivatal: Mária-utca 10-dik sz., elsB emelet. Előfizetési d.ij : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr, egész évre 9 frt.Előfizethetni min­den kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. A közoktatási miniszter legújabb rendelete. (B. M.) Mindig azt tapasztaltuk, hogy aki maga elibe becsületes törekvéssel gyakorlati célt tűzött, az vala­mint maga tisztában szokott lenni feladatával ugy másokkal is célzatait minden félremagyarázást kire­kesztő egyszerűséggel tudatja. Ez igazságot észleltük az alább olvasható okmányban is, melyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter valamennyi hitfelekezet egyházi főhatóságához intézett ós a március 11-iki hivatalos lapban közzé is tétetett. A miniszteri körrendelet ugyan tulajdonképen nem tartalmaz egyebet, mint ami az 1868-iki nép­oktatási törvényben is foglaltatik (Mi legalább min­dig ugy magyaráztuk). De miután a felekezeti fél­tékenység a törvényt végrehajtó kormány eljárásá­ban kelepcét látott, s sokan nyiltan is hirdették, hogy akkor, midőn a kormány kötelessége szerint a törvény teljesítését sürgeti, titkos célja az volna, hogy a felekezeteknek a közoktatás terén való közre­működést lehetlenitse : nagy ideje volt elvalahára az államnak a felekezeti iskolákkal szemben elfog­lalt álláspontját tisztán és határozottan praecizirozni. Ezt a körrendelet megteszi, midőn világos sza­vakkal kimondja, hogy a kormánynak semmi szán­déka a felekezetektől az általuk fentartott iskolákat elhódítani, mert amint igen helyesen kifejti, a kor­mány a törvénynek semmi más célját nem ismeri, mint azt, hogy jó iskola legyen; arra pedig, hogy ki tartja fen a jó iskolát, annyira nem fektet súlyt, hogy inkább kívánatosnak találná, ha az állam ama nagy feladat megoldásában mentől több oldalról se­gittetnék. Trefort e körrendelete által ismét bebizonyí­totta, hogy ő a gyakorlat embere, ki nem sokat tö­rődik azzal, hogy a 6 —12 éves múzsafi ultramontán vagy liberális szellemben tanulja-e a betüzés ós a kétszerkettő nagy tudományait; csak tanuljon, a többi majd magától jő. De bebizonyította azt is, hogy tisztán felfogta a törvény intentióját, mely nem azt kérdi, kié az is­kola? hanem hogy milyen ? hogy megfelel-e a világo­san körülirt kellékeknek? Vajha egyházainkat is a törvény tisztelete mel­lett oly gyakorlati nézet lelkesítené, hogy felada­tukkal mentül elébb tisztába jővén, számot vetnének erejükkel, mely központosítva az egyházi élet virág­zását eredményezhetné, míg kettős irányban működve, sok esetben csak a nyomort szaporítja; mert hisz le­hetetlen be nem látni, hogy oly egyház, mely jó iskola fentartására tehetetlen lévén, arra mégis erő­ködik, magának kettős kárt tesz, amennyiben egyfe­lől gátolja a más utón fentartandó jó iskola állítá­sát, másfelől a szűken kimért anyagi tehetségét elvonja onnan, a hová felekezeti kötelessége szerint azt első sorban kellene fordítania. Egyházunk érdekében soha jobbkor a népisko­lai törvény komoly keresztülvitele'nem jöhetett volna, mint épen most, midőn minden körülmény arra int bennünket, hogy vegyünk számba ós központosítsuk erőnket; mert bizony félő, hogy más különben ma­holnap oda jutunk, hogy a nyomorúságos fizetésekre nyomorúságos embereket sem kapunk. A vallás- és közoktatási m. kir. minister 1873-ik évi február 22-én 1. sz. a. kelt s valamennyi Miféle-21

Next

/
Oldalképek
Tartalom