Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-12-14 / 50. szám
köszönő beszédjét kinyomatá, egy kis történelmi leírást adván elibe az egyház múltjáról. Meglehet, hogy ezen beszéd s emlékirat meg vau az újhelyi egyház levéltárában ; de a papok névsorát abból közölni azt hiszem nem felesleges, hogy a prot. olvasó közönség is tudomásul vegye. íme az idevonatkozó rósz a kis füzetből. Prédikátorok voltak hát: „Siklósi Mihály, 1522. „Dévai Biró Mátyás (ki tudománya s nagy tüze miatt a külföldiek által is magyar Luthernek neveztetett) együtt szolgálván Bati z i An d rá s s a 1 (az első nyomtatott Iskolai magyar könyv Írójával; lásd Kazincy Ferenc magyar régiségeit s ritkaságait. Pest, 1808) és Derecskei Demeterrel s talán S z i 1 v á s i Mihályijai is. „Itt a Laistrombau sok esztendei hézig vagyon, s azt Protocollumunkból ki nem pótolhatjuk. „Sárosi András, 1611. „Tihémeri Máté, 1617. „Simándi János, 1630 óta. Az előtt Pataki professor. „Bényei János. „Gérehi Bálint, 1639 körül. „Laposi Mihály. „Rima-Szombati István. „Iratosi János. „Hatházi Gáspár, 1647 körül. „Szilágyi (Beniamin) István. Beköszönt 1652, april 15-dikén. Ez a lelkes ember, hogy a régibb végezések el ne vesszenek, azokat könyvbe irta. Pataki prof. is vala, s Váradról jött Patakra. Hozzánk Tólcsváról hozattatott. „Némethi István. „Kaposi István, 1652 olta 1767. martziusáig. „Solthi Jáuos. „Salánki János és „Kaszonyi János, hárman együtt. (Protocoll. lap 22.) „Vadászi Simon. Ezen utolsók a Bátori Sófia, özvegy Rákócy II. Ferencné parancsolatjára elűzettek, és ekkor vétetett el tőlünk a nagy templom először. „Makai Ferenc, 1684. „Újhelyi Papi Gergely (Protocoll. lap 63.) „Nánási Gábor, első Prédikátorunk a templom visszaadatása után, 1682. „Zádorfalvi Márton, 1685. Elfoglaltatván másodszor már vice-ispán Klobusicky Ferenc által 1688 a templom, ez itt hót esztendaig tengett (Protocoll. lap 52.) s ismét meghivattatván Toronyáról, a hivást elfogadta, s itt holt meg „Bogáti Bálás, 1710 apr. 13 ólta haláláig, 1735 januarius 21-dikig superintendens vala, s januarius 25-dikére ide rendelt gyűlést. A megjelent prédikátori egész sokaság a sirig kisérte ki. (Protoc. lap 63.) „Pataki András, 1720. A superintendens halála után első pap leve; vele együtt szolgált. „Zágonyi József, 1735. april ólta. „Görgei Audrás, 1737, marc. 3-dika ólta; Toronyáról. „Liszka György, 1740. május ólta. „Sziráki Audrás, esperest, 1748, ólta. „Zilai Császár Sámuel, 1750. „Katona Zsigmond, 1765. GávárÓl, megholt itt 1797, Martziusban. „Thuri Gábor, 1770. febr. 16-ikáu Vályból. „BenkÖ József, 1775. Bodrog-Keresztúrból. „Szent-Györgyi Márton, testvére Istvánnak, a pataki philos. professornak, 1785. januariusban köszönt be, s megholt azon eszt. december 24-dikén. „Budai András, 1786. marciusban Kis-Ölvedről. „Képes András, 1789. megholt 1794. februáriusban. „Kecskeméti János 1794—1815. elbúcsúzott. „Chakó István, 1797. Innen Kis-Géresbe ment. „György József, 1810. april 20-dika olta 1815. april 16-káig. Szathmár-Németi szabad királyi városba vitetett által. Patakról, hol született, magyar nyelv professorának ment a lőcsei evang. iskolába ; onnan 1809. tábori papja leve a Borsod várm. nemes felkelt seregnek. Nálunk tartott prédikációi közül kettő jelent meg nyomtatásban ; az elsőbbet nagyméltós. gróf Eszterházy József főispánunk ő exc. egy aranyban-gazdag pixissel, a másikat a vármegye táblabirósága jutalmazta meg. Tiszt. Kecskeméti János első és György József második prédikátorainknak elbucsuzások és ennek elmenetele által a két predikátorság összeolvasztatván, egy prédikátornak legelsőben most jött be tiszt. Major József ur s káplánja lett tiszt. R. Szabó József. Költ a S.-A.-Uj helyi helv. vallástételü ecclesia consistoriumában aprilisnek 7-dik napján 1816." Eddig a névsor, melyet, mint már mondám, az utolsó pap, beköszönő beszéde elé csatolt a consistorium. Van még ebban irva az ecclésiának eredetéről, de a mit az egyh.-történelemből is ismerünk s igy annak elmondása szószaporítás volna ; van továbbá a templom elvétele és visszavételéről egy néhány sor, a mi az újhelyi ref. egyház történetének megírásához érdekes adatul szolgálhat. Ha ezen kis füzet meg nem volna az újhelyi egyház könyvtárában: ezennel kijelentem, hogy én a kezemnél levőt, az ottani lelkipásztor felszólítására, örömmel kézbesitendem. Ugy gondolom, jó az efféleket megtartani, mert annyi bizonyos* hogy a magyar ref. egyház terjedelmes történetét ugy lehetne leghívebben megirni, ha azilyegyes adatokat elébb megyénkint összeírnák az arra hivatottak. Én ugy gondolom ezt végrehajhatónak, mint a hogy a polgári megyék monografiáj át összeállitan kezdik, épen időnkben. Meglehet, hogy vélekedésem nem helyes, de akkor Magyarország történetének helyes megírásához is szükségtelen megirni azw egyes megyék történetét. Különben pedig vannak hál' istennek jeles történészeink, törjék rajta a fejőket, miként lehetne egy részletes történetet nyerni ? Éa a magy. prot. egyháznak