Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-11-16 / 46. szám

csillagászati bevezetés az időszámitástanba és ennek alapján az egyptomiak, babiloniak, görögök és rómaiak időszámítása Caesárig. Finály H. Lajos. III. Nyelvészeti előadások. A magyar irodalom története a XVI-ik százaiban. Imre Sándor. A magyarok története. Ugyanazon tanár. A római irodalom története. Szamosi János. Demosthenes harmadik Philippikájának magyarázata. Ugyanazon tanár. Homér Iliasáoak magyarázata (phylologiai gyakorlat) tekintettel a gymnasiumi tanárképezde növendékeire. Ugyanazon* tanár. Latin irálygyakorlatok, tekintettel a gymnasiumi -tanárképezde növendékeire. Ugyanazon tanár. Görög syntaxis. Homan Ottó. Plautus Isendulusának értelmezése. Ugyanazon tanár. Cicero orátorának magyarázata, tekintettel a középtanodai tanárjelöltekre. Ugyanazon tanár. Görög irálygyakorlatok, tekintettel a középtanodai tanárjelöltekre. Ugyanazon tanár. Német irodalom története, Opitzon kezdve. Meltzl Hugó. Német irodalmi conversatorum. Ugyanazon tanár. * Ertesités A magyar és erdélyországi ev. ref. egyházkerületeknek f. hó 20-kán egybehívott egyetemes értekezlete az arra mindenfelől kiküldött számos egyházférfiak óhajtása folytán azon oknál fogva elnapoltatott, mivel mint hü pásztorai eklézsiáiknak a már is sok helyen mutatkozó s még nagyobb mérvben kifejlődhető epemirigy megszűnte előtt hiveiket elhagyni nem akarják. * A magy. kir. tudomány egyetemen a növénytani tanársegédi állomás megürülvén, erre pályázat hirdettetik. Ez állomással 800 frt. évi fizetés, 150 frt. lakbér illeték és fa illetmény van összekapcsolva, s a pályázatok november hó 20-ikáig a bölcsészetkari dékánságnál benyújtandók. Irodalom. * (g) Légrády testvérek kiadásában az „Ellenőr" négy hosszabb tárcacikke külön-külön önállólag is megjelent s szerkesztőségünkhöz beküldetett. A napi lapok közül a tárca-rovatra kétségkívül a legtöbb gondot és figyelmet az Ellenőr és a Reform fordít, amaz a legjelesebb külföldi művek fordítását közli, mig emez inkább az eredeti dolgozatoknak adja az elsőséget. Az érdem körülbelől egyforma. Mert szerintünk jó müveket uyelvünkre jól átültetni csaknem olyan nehéz, mint olyan tárgyról eredetit irni, amiről már azelőtt százan meg százan írtak. A Reform az eredetiséget mintegy hajhászni látszik s ép ezért tárcacikkei közt igen sok nem egyéb idegen dolgozatok magyarításánál, ha tehát az egész évfolyam tárca-rovatát összehasonlítjuk az Ellenőrével s ha amannak eredeti cikkeit a szigorú kritika megtizedelj mig ennek forditmányait kivétel nélkül irodalmi becsüeknek kénytelen elismerni : az itészet mérlegén annyit veszít a Reform említett eredeti, de a szigorúbb kritikát nem mindig kiálló cikkekből álló rovata, hogy azzal az Ellenőr jelesbnél jelesb forditmányai bátran kiállhatják a versenyt. A fenebb emiitett négy tárcacikk következő : Egy világpolgár levelei. Irta Goldsmith Olivér, Fordította Csernátony Lajos. Ezen leveleket a szerző egy Angliában utazó chinaival íratja, ki összehasonlításokat tesz az angol és a chinai viszonyok közt. Goldsmith e munkáját 1760-ban készité s nem egyéb az, mint a Montesquieu-féle persa utazó leveleinek utánzása. Csernátony szerint Goldsmith dolgozata általánosabb érdekű, mert az ő chinézerének észlelődései és ítéletei maiglan is találók nemcsak Angliát illetőleg, de más országokra alkalmazva is. Menynyiben van igaza Csernátonynak, mennyiben nincs, azt e helyen nem vitatjuk ; de hogy a gondolat, egy idegen földrész lakosával az európai viszonyokat észleltetni, Montesquit'ué, annyi bizonyos. Egyébiránt az angol iró chinézere ha nem is olyan geniális és jélénk szellemű egyén, mint a francia persája ; de sokkal mélyebb gondolkozású és higgadtabb észlelő annál. Olvasóinkra nézve nagyon hasznos és tanulságos lesz, ha, ezzel a gondolatgazdag chinaival Csernátony közvetítése utján ismeretséget• kötnek. Egy segédtanító története. Irta Erckman-Chatrian. Fordította Hiudy Árpád. Alig múlik el hét, hogy a Montepin-, Gaborieu-féle pikáns, de taitalomszegénv regényekből egy-egy le ne fordíttatnék magyarra ; a divatlapok szer k ez tői a francia irodalom szemétdombjáról szedett novellákkal tömik meg lapjuk üres hasábjait; a közönség nagy részének ízlése már annyira meg van romolva, hogy az elbeszélések, novellák belső értékét méltányolni nem képes, hanem azokat külső hatásuk után ítéli meg s ezért aztán a pikáns, érzékcsiklandj müveket megtapsolja, ha még oly tartalmatlanok is azok, mig a gondolkozó, de gondolatait egyszerű s a megromlott ízlésre épen egyszerűségénél fogva hatástalan szavakban kifejező irótól elfordul. Erckmann-Chatrian elbeszéléseit ép azon irány, azon nemes, egyszerű irány jellemzi, mely az erkölcstelen és az idegekre ható olvasmányok kedvelőinek nem tetszik. De azért a nevezett két iró müvei a magasb kritikát sokkal inkább kiállják, mint regénygyártó kortársaiké és ennélfogva nagyobb szolgálatot tett a hazai irodalomnak Hindy Árpád ezen egyetlen elbeszélés átültetése által, mint pl. Mártonffy, összes eddigi forditmányai által. A szóban forgó beszély a népoktatás viszonyait festi e század második tizedéből Franciaországban; de c viszonyok ma is ugyanazok, amennyiben a népoktatás ma is a katholikus papság befolyása alatt áll. És ha meggondoljuk, hogy e tekintetben hazánk még talán alantabb fokon van a kath. klérus befolyása alatt ugyancsak sínylődő Franciaországnál: lehetetlen örömmel nem üdvözölnünk Erckmann-Chatrian elbeszélésének magyar fordítását, mint amelyből mi legalább is okulhatunk annyit, mint a franciák. Hermann és Dorottya levelei. Irta M. P. Albáné. Fordította Amica. Ára 80 kr. E munkában a francia iró saját nemzetének hibáit ostorozza, midőn egy német katonával, ki Páris ostromában részt vesz, a németek erényeit visszatükröző s a franciák hiúságát, könnyelműségét, nyugtalanságát ostorzó leveleket irat. A munka igen sikerült s ugy tárgyánál, miat könnyű, valódi francia könnyüségü irályánál fogva felette 4rdekes és mulattató olvasmány.