Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-12-21 / 51. szám

támadt hézagot semmivel sem pótolá, ez nem helyes, mivel szükséges, hogy a jegyzők a magánjog rendszerével legalább főbb vonalaiban megismerkedjenek s ennek velők való megismertetésére azon könyv van leginkább hivatva, amely tisztán az ő számukra készült s amely jóformán egyedüli tan- és kézi könyvüket képezi. A „Községi kalauz" jelessége e mulasztás által jelentékeny csorbát nem szenved ugyan, de célszerűsége mindenesetre csökken, amennyiben a nagyobbrészt szűken javadalmazott jegyzők e miatt kénytelenek még külön magánjogi kézi könyvet is szerezni. Es ez mig egyrészről áldozatukba kerül másrészről célt sem érnek vele, minthogy tudtunkkal irodalmunkban nincs oly magánjog, mely az ő számukra készült volna s mely jogi nagyobb előismereteket ne tételezne fel. A görög irodalom története. A gymnasium felsőbb osztályainak használatára irta Köpesdi Sánd o r. Ára 90 kr. Tanféríiaink nagy része belátja ma már, hogy a tanulóknak az ó-klasszikai remekmüvek iránti közönye jórészt ezen müvek irodalmi becsének nem ismeréséből ered ennélfogva a klasszika-litteratura tanitása napról napra nagyobb tért kezd foglalni iskoláinkban. A baj csak az, hogy nincsenek kézi könyveink. Köpesdi e bajon akart némileg segiteni, midőn jelen müvét kiadta. E mű szakavatott, beható bírálatát másra bizzuk. Annyit azonban egyszeri, futólagos betekintés után is el kell ismernünk, hogy a szerző, céljának annyiban megfelelt, amenynyiben fősúlyt nem az életrajzi adatokra, hanem a legilletékesebb Ítészeknek az iró általános működési irányát, néhol az egyes müvek műértókét föltüntető véleményeire fektette. Tréfás versek. Humorgyöngyök gyönyörködtető gyűjteménye. A magyar költészeti irodalom e nemű legkitűnőbb termékeiből összeválogatta Győrffy Iván. A „Kis nemzeti muzeum" cimü vállalat 20-ik kötete. Ára 50 kr. E gyűjtemény ugy ahogy megállná a helyét, ha a gyűjtő kivetné belőle az utolsó ivet, mely bizonyos Zagyva Péter et Comptól egy csomó, csaknem kivétel nélkül irodalmi színvonalon alul álló zagyvalékkal van megtöltve. íme mutatván yul álljon itt egy ilyen versszörnyetegnek a kezdete. Egy ifjú gavallér, még pedig nem lump, itt. Csendes, szelíd vérű, szereti a krumplit; Haja még nem szürke, éve negyvenkettő, Évi jövedelme hatszáz forint nettő. Aki efféle költeményeket arra érdemesít, hogy egy Arany, Tompa, sbt. remekeit tartalmazó gyűjteménybe fölvesz, annak müizlésót határozottan kétségbe kell vonnunk. Győrffy ur, ugy látszik, még gyűjtőnek sem alkalmas. Kár, hogy az áldozatkész, derék kiadó ily iróhoz fordul, ki a különben dicséretes vállalat sikerét tönkreteszi. Módszeres vezérkönyv a népiskola mennyiségtanához. Készítette Dr. Lutter Nándor. Harmadik füzet. Ára 50 kr. Lutter szerint a tizedes törtek közvetlenül a közönséges törtek után, 10—11 éves gyermekeknek tanitandók. Ez állításához érvül felhozza, hogy a tizedes törtek a közönségeseknek csak bizonyos neme, melyek a tizes számrendszernek az egyeseken aluli folytatásából keletkeznek; hogy a tizedes törtekkel való számolás majdnem oly könnyű és egyszerű, mint az egész számokkal való számolás; hogy ujabb időben a pénz-, mérték-és sulyegységek mindenütt a tizesszámrendszer szerint osztatnak fel. Az utóbbi körülmény különösen ösztönöz bennünket, hogy a tizedes törteket későbbi tanévekre el ne odázzuk. Ez elv az irányadó Lutter tankönyvében. Ami magát a tankönyv értékét illeti, ezt állapítsák meg helyettünk a szakértők. * Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása irta Zsilinszky Mihály. Ára 1 ft. 20 kr. Kiadja Aigner Lajos. Ismét egy monografia, mely létező hiányai és hibái mellett is, dicséretet érd«mel. Előnye az adatok bőségében ós azoknak ügyes fölhasználásában, valamiut az anyag olyatén felosztásában áll, hogy az olvasó az adatok tömkelegében világos átné/etet, tájékoztatást nyer. A hibák földerítése nem tartozik ismertetésünk szűk keretébe s elég, ha létezésöket konstatáljuk. Miudamellett nem álljuk meg, hogy egy-kettőre röviden rá ne mutassunk. Amit szerző Ballagi Mórról ir, ki tudvalevőleg a 40-es években szarvasi tanár volt, erre nem azért nem reflektálunk, mintha az életrajz minden pontját helyeseinők, mintha pl. elismernők, hogy Ballagi csakugyan „némely tiszttársaival való súrlódás következtében hagyta el Szarvast" ; hanem azért, mert a lap, melyben e sorok napvilágot látnak, Ballagi lapja. A munkának e részét tehát nem érintve, bátrak vagyunk kérdeni a szerzőtől, mit keres Szarvas irói közt Sipos Soma és Zsilinszky Mihály ? Amaz még csak az első lépéseket sem tette meg arra, hogy az irók közé felvétessék; ez pedig, bármenynyire méltányoljuk is irodalmi érdemeit, nincs oly szorosan összefűzve Szarvas történetével, hogy ki ne lehetett volna abból hagyni, pláne mikor e történetet ő maga irja meg.Toldynakoly roppant nagyok érdemei az irodalom körül, hogy nélküle, az ő nevének gyakori fólemlitése nélkül az irodalomtörténetet megirni csaknem lehetetlen; és mégis az Ő ismert szerénysége, midőn nagy müvét kószitó, diadalmaskodott a lehetetlennek látszó feladaton. Zsilinszky müvének egyéb hiányait nincs terünk fölsorolni. De sem ezek, sem az emiitettek nem oly nagyok, hogy a különben gondosan összeállított monografia az elismerést és pártolást meg ne érdemelné. Aigner, Lauffer és Ráthnak többi ujkiadványairól — helyszűke miatt — jövő számunkban. Szükséges helyreigazítás. Nt. szerkesztő ur ! A Prot. Egyh. és Isk. lapok 43. számában Pereszlényi János a tatai ref. egyházmegye f. évi october 14-én Tatán tartott őszi közgyülésérél tudó-