Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-12-21 / 51. szám

Tudósítás az 1872. dec. 15-én Debrecenben tartott Mélius-ünnepélyről. Kegyeletes ünnepélynek volt tanuja a debreceni közönség f. hó 15-én, a nagy hitbajnok Mélius Péter debreceni lelkész, esperes és superintendens halálának háromszázados évfoidulati napját ülve meg az egyház s a főiskolai hittanszaki önképző társulat. Már hetekkel előbb mindenki érdekkel várta e mindenesetre szép s fontos mozzanatot jelző egyházi eseméuy sikerültét, mely hivatva volt feltüntetni, hogy az egyház iránti érdeklődés még nem szűnt meg, sőt az ivadékban tisztelve az elődjeit, él s tényleg is működik. Az ifjú főiskolai hittanszaki önképző társulat is, nemes hivatásához méltólag, működő részt akart venni ez ünnepélyben s szorgalommal működött annak létesítésében. Pályadíjat tűzött ki egy alkalmi költeményre. A beérkezett két mű közül egyik — mondhatni — absolut becscsel birván, a pályadíj ennek Ítéltetett. Ugyancsak a társulat tagjai vállalkoztak a külső utcai iskolákban népszerű felolvasásokat tartani. Mind az egyház, mint a theologiai társulat szétküldé a maga meghívóját s illetőleg programmját. Ily előzmények után virradt fel dec. 15-ike, a nevezetes nap, melyen 300 év előtt az ünnepelt hithős életfáklyája vetett utolsó lobbot. Délelőtti istenitisztelet után 11 órakor már a nagy templom minden zugában tömve volt, s a hallgatóság ünnepi komolysággal arcán s kegyeletes érzésekkel szivében várta kezdetét az emlékünnepélynek. A főiskolai énekkar zendité meg elsőben Luthernek ama híres énekét: „Erős várunk neküuk az Isten." Majd a magasztos ének elhangzása után R é vész Imre lépett a szószékbe s kezdó emlékiratát olvasni. A remek s nagy műgonddal készített beszéd varázshatással volt a hallgatóságra, mindenki a legnagyobb figyelemmel csüggött a szónok ajakán. Az emlékbeszédből kivonatot készíteni nem feladatom, miután különben is azt a nagy közönség meg fogja ismerni; de egyszerűen idézem a „Debrecen" következő szavait: „A felolvasott emlékirat és az előadás a történészt, a bölcsészt, a költőt, a szónokot s a hazafit egyszerre tüntette fel szemeink előtt. Ha Mélius emléke maradandóságra jogosultsággal bir : bizonyára emlékszerüvé vált Révész Imre mai föllépése és nagy műgonddal készített emlékirata." Másfél óráig tartott a remek emlékirat felolvasása, melyben élénken volt hangsúlyozva a kálvinismus hatása s ez emlékünnepély jogosultsága. A megható ünnepélyt a főiskolai énekkar zárta be énekével. Nemes érzelmekkel szivében s a mai nap kitörölhetlen emlékével hagyta el mindenki az ünnepély színhelyét. Délután fél három órakor pedig a hiltanszaki önképző társulat tartá emlékünnepélyét a főiskolai imateremben. Wagner művészi darabja, előadva az énnekkar álta1

, nyitá meg az ünnepélyt. Majd Győri L a j o s elnök találó vonásokban tüntetve fel az egyház válságos állapotát, emliti, hogy nagy szükség van ily körülmények közt bátor, edzett harcosokra. Az ilyen ekre való visszaemlékezés híS Í erőt adván, a társulat örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy feltüntetve a mult helyes szemlélete által a lelkesedést, önmegtagadást, áldozatkészséget és istenben való bizalmat, buzditsa, bátorítsa az egyház jelenleg élő tagjait is, hogy azok a példából hitet, erőt meritvén, lelkesen tudják ők is az egyház javát munkálni. Beszéde végén kéri istent, hogy a magyar Sionnak adjon jövőre is oly lángeszű férfiakat, mint az volt, kinek emlékét ma ünnepeljük, kj a késő utókor előtt is, mint magasan lobogó fáklya, vezércsillagul tűnik fel. Ezután Zöld Mihály adja elő két arany pályadijat nyert szép alkalmi költeményét. Füredi Lajos emlékbeszédében néhány általános kép után beszél a reformátió elterjedésének akadályairól, majd előre bocsátva a Mélius kora előtti körülményeket, röviden előadja Mélius életrajzát, működési körét. Erről átmegy jellemzésére, feltüntetve sokszoros érdemeit. Végre Balogh Ferenc hittanár „Mélius emlékezete három század után" c. költeményét adja elő Nagy Sándor. Az ünnepélyt „Dicséret, dicsőség" stb. hálaének fejezte be, egy szivvel és szájjal dicsősitvén és adván hálát az egész gyülekezet istennek. Az utcai felolvasások délután 2 órakor szintén sikerültek. A Csapó-, Miklós-, ós Sz.-Anna-utcai iskolákban Győri Elek, Csiky Lajos és Zsigmond Ferenc, mindhárman utólsó éves theologusok magyarázták népszerű nyelven Mélius érdemeit. A testvériség szép jelét tapasztalta társulatunk az ünnepély folyama alatt, midőn a pesti theologiai társulattól üdvözlő táviratot kapott. Legyenek üdvözölve pesti testvéreink, kik a keresztyéni szeretet alapján megemlékeztek társulatunkról, midőn az egy hirneves egyházi bajnok emlékezetét ünnepié. Most már elmúlt az ünnepély, de utóhatása megmaradt a jelenvoltak szivében. Mélius sirja felett, házankénti gyűjtés alapján, sirkő fog emeltetni, hirdetve a rég elporladozottnak nagy érdemeit. Az „ingens saxum" helyét márványkő foglalja el, hova elzarándokolhasson az, kí erőt, lelkesedést, hithüséget akar meriteni egyháza irányában. Mi is kérjük istent, ki az egyház ama válságos állapotában a magyar Sionnak oly hiterős bajnokot adott, hogy ne feledkezzék meg egyházunkról ezutánra sem. Ha vészek, megtámadások fellegei tömörülnek annak egén, álljanak elő harcra kész bajnokok, kik erősitve a hit lelke által, kezökben az evaugyeliomi fegyverrel, fennen hirdessék Isten országának dicsőségét. Csiky Lajos, a hittanszaki táróulat főjegyzője Külföldi egyház és iskola. (ff.) Polgári házasság behozataláról Poroszországban. Lapunk 44-ik számában emiitettük, hogy a porosz liberális párt egy törvényjavaslatot szándékozik benyújtani a kötelező polgári házasság behozatalára vonatkozólag. E törvényjavaslat szövegét ugyanazon számunkban