Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-11-16 / 46. szám

PROTESTÁNS GYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és Kiado-hivatal Mária-utca 10-dik sz,, első emelet. Elöíizetési dij : Helybenházkozhordással s vidékrepostai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. A középtanodák kérdéséhez. ii. A második pontban a miniszter azt a kérdést teszi fel, hogy ha a gymnasiumok jelen szervezetükben feladatuknak nem felelnek meg, miben vau e fogyatkozás oka? Szervezetükben, t. i. felosztásukban (nagy és kis gymnasium) és tandrendszerükfeen, vagy a tanerők elégtelenségében, vagy a tanárok által alkalmazott tanitási módszerben, vagy kölönösen az alsóbb osztályokban, az egy osztályba szorított tanulók túlságos számában ? Látnivaló, hogy itt a kérdés ugy van föltéve, mint mikor a jóakaratú examinator kérdéseit ugy intézi, hogy azokba mind azt beleszövi, ami a tanulót felelet adásában útbaigazíthatja. Csak az a kár, hogy ez esetben a mi útbaigazítás akar lenni, szerintünk annak épen ellenkezője, és voltaképen félrevezet; mert a mik itt lehető okokul vannak felhordva, azok a bajnak mindmegannyi symptomáit képezik, a baj fészke pedig szóval sincs megérintve. Ha a gymnasium jelen szervezetében feladatának meg nem felel, ez első sorban onnan van, mert anynyiféle tétetett feladatául, hogy utoljára maga sem tudná megmondani, mi a tulajdon képi feladata. Mai gymnasiumunk e tekintetben tökéletes hasonmása a régi táblabirónak, ki minthogy törvényhozónak, törvényvégrehajtónak, a közigazgatás közegének, igazságszolgáltatónak, vizszabályozónak, hídépítőnek, rendőrhivatalnoknak, közegészségi közegnek, és tudja isten még mi mindenféle közegnek kellett egy személyben lennie, bizony egynek sem tudott, legjobb iparkodás mellett is, igazán szolgálni és elegettenni. De hát a mi gymnasiumainkról nem ugyanaz áll-e ? Nem azt vártuk-e tőle, hogy ugy a felsőbb népiskola, polgári, gazdászati és ipariskola, mint a reál- és tudósiskola feladatainak egy maga feleljen meg? S hagyján, ha e feladatok mind egy uton volnának megoldhatók, habár némelyikre nézve a dolog egy kis kerülővel is járna, de mikor az, a mi a tudós pályára készülőnek a fődolog, a polgári pályára készülőt céljától épen elüti ós viszont; akkor ily körülmények közt nehéz volna megmondani, mikép szerveztessék oly intézet, s abban mily módszer alkalmaztassák, milyen legyen a beosztása, hogy a sokféle feladatnak csak megközelítőleg is megfelelni képes legyen. Ime ebben áll gymnasiumaink fogyatkozásainak valódi oka, gyökere; mihezt képest a javítást is ez ok mindenekelőtti elháritásával szükséges kezdenünk. Mint minden más cselekvési téren, ugy itt is a munkaosztás első mellőzhetlen föltétele a célravezető haladásnak. Másféle nevelést kell oly embereknek adni, kik mindennapi polgári foglalkozásra készülve, az iskolától arra való ügyesitést várnak ós viszont mást azoknak, kik oly pályára készülnek lépni, hol embereket igazgatni lesz hivatásuk. A mezei gazdának, kereskedőnek, gépésznek stb. a kültermészettel, ennek örök törvények szerint működő változhatlan erőivel lesz dolguk, s igy foglalkozásuk a közvetlen jelennek körén tul legfölebb a jövendőre néz, de a múlthoz nekik hivatásszerűen semmi közük; a mult reájuk nézve csak közmiiveltségü, általános emberi érdekkel bir, de nem tartozik élethivatásukhoz azzal tüzetesen foglalkozni. Főfeladatuk alapos, részletes ismereteket azon külső tárgyakról szerezni, melyekkel élethivatásuk szerint foglalkozni fognak. Azon tárgyaknak magasb, tudományos jejentősége, azoknak vonatkozása az emberiség nagy feladataihoz már hivatási körükön tul esik. A nyelvek tanítása is ez iskolában nem szellemképzési, 91