Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-11-09 / 45. szám

alább kővetkező dolgozat, melyet a nevezett egyház az illető egyházmegyének e hó 16-án tartott gyűlésére nyúj­tott be.' Nagytiszteletü egyházmegyei közgyűlés ! Alólirott egyházi tanács a békés-bánáti ref. egy­házmegyének közelebb Gyulaváriban tartott közgyűlésére emlékiratot nyújtott be, melyben egyházi és iskolai ügye­ink intézésére vonatkozó némely reformok szüksége indo­koltatik, s azok valósitása inditványoztatik. Miután ezek a reformok egyrészt igen nagy fontosságúak, egyházi köz­életünkbe, önkormányzatunkba mélyen behatók, másrészt azoknak részletes kidolgozása az adatoknak oly teljessé­gét, s ezek alapján a gyakorlati alkalmazás tekintetéből az ügy körül oly tanulmányt s oly egybevetéseket felté­telez, a milyeneket egyes egyházaknak a tanácsa alig ér­het el : ohajtottuk volna, hogy a nagytiszt, egyházmegye az alapnézetet elfogadván, a részletes javaslatok kidolgo­zására a maga kebeléből küldött volna ki sokkal illetéke­sebb és könnyebben és mégis alaposabban munkálódható bizottságot; részünkről Ígérvén, hogy a részletekre vo­natkozó igénytelen, talán egyoldalú, de a javasolt refor­moknak célszerű, sőt szükséges voltát bizonyára nem gyön­gítő nézeteinket tárgyalás közben képviselőink elmondot­ták volna. Azonban a nagytiszt, egyházmegyei közgyűlés helye­sebbnek, tanácskozási szabályaival egyezőbbnek találta, hogy a szükségeseknek vélt reform - intézkedéseket indít­ványozók mi vázoljuk azon módozatok szerint, a mint azo­kat életbe léptetendőknek gondoljuk. S mi indítványunk lényege iránt táplált erős meggyőződésünktől vezéreltetve, még a nagyfontosságú munkálatra való elégedetlenségünk­nek érzetében is kötelességünknek ismerjük a nt. egy­házmegye meghagyását tőlünk telhetőleg teljesíteni. Fenntartván az emlékiratunkban általánosságban ki­fejezetteket , azok alapján különösen négyféle intézkedés az, melynek hova-hamarább életbeléptetését szükségesnek látjuk. I. Népiskolai és középtanodai felügyelőség fellálli­tása. II. A debreceni főiskola teljessé tétele. III. Az egy­házmegyék és IV. az egyházkerület önkormányzati rend­szerének módosítása. E négyféle intézkedés módozataira nézve igényte­len javaslatunkat következőkben terjesztjük elő : I. Az egyházmegyei és egyházkerületi iskolai felügyeletről. 1. Miután sem a kánonszerü iskolai felügyelet-mód, melyet a superintendensnek és esperesnek kell vala gya­korolnia, a teendők összehalmozása miatt, sem a magy. ref. egyetemes tanügyi bizottmány által rendszeresített körlátogatók és népiskolai választmányok által való felü­gyelés, a felelősség megoszlása s a testüteti végrehajtás nehézkes volta miatt, nem vezethetett a kívánt célhoz s a szükségnek és a kor igényeinek nem felelhetett meg : Az iskolai felügyelet a munka megosztása s a sze­mélyes felelősség alapelvei szerint újonnan szervezendő. 2. E célból az iskolai esperesi és iskolai superin­tendensi hivatalok állitatnak fel. 3. Az egyházmegye a maga tanügyi hatóságát az is­kolai esperes közbenjöttóvel gyakorolja,, a mennyiben a felsőbb egyházi hatóságok tanügyi határozatainak végre­hajtásáról ez gondoskodik. 4. Az iskolai esperes további tiszte az egyházmegye népiskolai érdekeire és viszonyaira közvetlenül felügyelni. Mi célból egyházközségenként nyilván tartja, hogy : a) Mennyi a mindennapi iskolai, mennyi az ismétlő iskolai tankötelesek száma ? b) mennyi az iskolába járóké ? c) hány mulasztási nap esik a tanéven át átlagosan egy iskolásra ? d) mennyi a behajtott mulasztási bírságok száma ? e) hány gyermek jár egy tanitó keze alá ? f) a tanulók nemi elkülönzés szerint tanittatnak-e ? g) hány felekezetünkben gyermek jár községi is­kolába ? h) hány éves az elemi tanfolyam a fiuknál, hány a leányoknál ? i) mennyi a confirmáltak száma ? k) van-e ismétlő iskola a községben ? 1) mennyi a tanulók heti óra száma ? m) mennyi a tandij ? n) mennyibe kerül egy - egy tanuló tanittatása, a tandijt és az egyház által tett isk. kiadásokat összevéve ? o) az iskolai épületek, épités ós szerelvények tekin­tetében megfelelnek-e a törvény kellékeinek ? p) vannak-e iskolai jegyzőkönyvek ? q) hány iskola épül újonnan és alakittatik át ? r) az iskola fentartására s a tanitó fizetésére micsoda alapok vannak ? s) mennyi a tanitó fizetés helyi érték szerint pénzzé téve ? t) mennyi a rendes és segéd tanitók száma ? u) hány osztály van a tanitó keze alatt ? x) melyek a használatban levő tanszerek ? y) melyek a nem tanított s melyek a felületesen tanított tárgyak ? z) van-e a tanítónak képesítési oklevele ? j) a nem képesített tanitó volt-e póttanfolyamon ? v) melyek az elhalt tanitók ? w) melyek azok a helyek, hol anyagi hiányok külső segélyt várnak ? a) vannak-e tanitói értekezletek ? hányszor és hol gyűléseznek ? minő tárgyak felett értekeznek ? vannak-e próba előadások ? tanitói könyvtárak ? kik a gyűlés mu­lasztók ? /?) mennyi a tanítói gyámolda tőkéje, évidija és já­radéka ? a tanitók hány %-ka vonul vissza a gyámoldától ? 5. Az iskolai esperes a felügyelete alatti tano­dákat évenként egyszer, vagy szükség ésetén többször is meglátogatja. 6. A tanitói értekezlet elnöke. 7. Napi- és fuvardijait azon egyházak fizetik, melye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom