Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-01-06 / 1. szám

gulhatni, be fogjuk lopni a jót, melyet a rendszere­sített tehetetlenség kizárt. Epén a végre jött létre a prot. egylet, hogy az erőket egyesítve utat egyengessen a jelzett nagy teendők tekintetéből létesülendő egyesülésre. Az által, hogy az egylet kicsinyben megkísérti azt, mit nagyban kivinni csak a hazai egyetemes protes­táns egyház van hivatva, az egyletnek különböző felekezetek és testületekhez tartozó tagjai majd tán megindítják a kórdóst mindenik a maga illetékes he­lyén, s ki tudja, mit rejt a jövendő méhében. „Szá­zados balitóletek fája — mondja Kossuth — egy fejszevágásra nem dől. De forgácsoljuk; minden vá­gással vékonyul a törzsök, s mind közelebb esik az utolsó vágás, mely dönteni fog. Forgácsoljunk!" B a 11 agi Mór. ISKOLAÜGY. Mutatvány gynmasiumi paedagogikámból. ',). §. A gymnasiumok a reformatitftól — 1740-ig. 1. Luther magasztos szelleme átalában az egyház javí­tására levén irányozva, ő ezen célból sürgette a classíeai nyelvek tanítását, melyek iránt kiváló előszeretettel visel­teték, de sürgette a reáltantárgyak tanulását is ; Melanch­ton buzgalma pedig főleg a gymnasiumok javítása körül tünt ki, s ő, mint a gymuasiumok szervező] p. több tan­könyvet, ezek közt akkoriban igen híres latin- és görög­nyelvtant irt ; továbbá rhetoricat és dialecticat is. Ezen három tantárgy (trivium) alapos tanitását tűzvén ki Me­lanchton a gymnasiumokbau, már csak ezért is megérdemli aPraeceptor Germaniae nevezetet. Megálapit­tatván igy a gymnasiumi oktatás Némethonban, innen elha­tolt a gymnasiumok iránti buzgalom azou ifjak által, kik a reformatio korában Németországba jártak tanulni, Európa több országaiba, különösen hazánkba is. Igy alapíttatott gymuasium 1520-ban Lőcsén, 1531-ben Sáros- Patakon, és pedig az akkori idők szelleméhez képest ugy, hogy a gymnasiumok felső osztályaiban az ifjak a felső szaktudo­mányok hallgatására is előkészíttettek; ezek volttik az ügynevezett akademicum gymnasiumok, de ezen előképezés csaknem kizárólag a theologiára volt irá­nyozva ; igy nem pusztán a népiskolákat, hanem a gym­nasiumokat is ugy tekintették, mint az egyház leányát, tehát egyház és iskola legtávolabb valának attól, hogy külön-külön önállóságot nyertek volna! És ezen irány nemcsak a katholicum gymnasiumokban, ott is nem pusz­tán a jezsuitákéban volt meg; hanem az akkor egymással küzdő protestantismus és katholicismus miatt nagy rész­ben a protestáns gymnasiumokban is. A jezsuitáknál, kik­nek már 1569-ben Nagyszombatban gymnásiumok volt, a fent érintett theologiának szolgáló irány legfőbb mérték­ben megvala, még pedig ugy, hogy az isten iránti hit megalapításának ürügye alatt a magok és a papok hatal­mát is megalapították, habár tőlük a latin nyelv classicis­musát nemcsak elvitázni nem szabad, hanem igen is mél­tánylólag el kell ismerni azt, hogy az ő gymnasiu­maik vetették meg alapját a még ma is divatozó hat osz­tályú gyinnasiumoknak mint olyaknak, melyekben az úgynevezett S t u d i a inferiorak: a latin gramina­tica, a syntaxis, a humanitás és historica taníttattak. De épen a theologiának szolgáló irány miatt a gymnasiumok­ból nagyobbrészt kimaradt a hellen nyelv, annyira, hogy a gymnasiumok scholae latiuae nevet vettek ; ily egyoldalú és különös irányúvá fajulván a h u m a n i s­m u s a gymnasiumokban, a másik ellenkező irány iránt, a realismus iránt is kezdett azokban figyelem ébredni. 2. Az egyoldalú humanismustól, mely csaknem a scholasticismus üres alakiságába vezette vissza a gymna­siumokat, reál irányt adott ezeknek főleg Verulami Baco, ki azon nagy elvet állitá föl, hogy az emberi gondolko­dást az üres alakiságtól és a szavakba való merengéstől tevőleges uton tartalmilag egyedül a természet­tudományok tanulása mentheti meg, alakilag pedig az, ha minden tantárgyat behozási (inductiv) módszerrel tanítanak; ezen irányt elősegité Locke tapasztalati elvüsége is. A nevezett philoso­phusok egyszersmind paedagog elvét főleg a Comniában Morvaországban született Commenius János — 1653 és 54-ben tanár Sáros-Patakon is — alkalmazta a gymnasiu­mokra, kinek 1 a n u a lingvarum r e s e r a t a, továbbá didacticamagna, és 0 r bisPictus cimű munkái, egészen a természet- és embervilág reál­irányu gyakorlati tanulmányozására utalák vissza a gon­dolkodást, ezt emelték érvényre a középiskolákban is, és pedig nem pusztán a kitűzött reáltudományokra vonatkozó­lag, hanem a nyelvekre nézve is. A tevőleges uton kivíil, mit kijelölénk, tagad ólagosan is előmozdittatott a realismus a komoly erkölcsi irányú és lelkiismeretes kegyességű Jansenismus által a katholica egyházban, to­vábbá a Bőhmféle misticopietismus által a protestánsoknál és a mennyiben belátták az emberek, hogy ha a kegyesség a maga mértékére szorítva szükséges is; de ehhez a külső jólét végett más is kell. 3. Francke Hermán Auguszt a maga pietismusa által, mely nem a puszta hivésre és képzelgésre, hanem a szentírás gyakorlati tartalmára volt alapítva, továbbá intézetében a classicismus és reáltantárgyak tanítása által, helyesebb útra vezeté az oktatást: de azért a vestphaliai után csak jóval kezdett érvényre jutni a gymnasiumokban azon elv, hogy a tanitók inkább hallgassanak, mint hogy roszul beszéljének latinul; a jó és helyes beszéd egyedül a classicusok által eszközöltetik; ezért mindenütt hazai nyel­ven irt latin nyelvtanokat vittek be az iskolákba, azt tart­ván — és igen is helyesen — hogy ha a latin nyelv valamely nemzetre nézve már holttá lett, akkor lesz az

Next

/
Oldalképek
Tartalom