Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-09-28 / 39. szám

* A n.-kőrösi képezdei póttanfolyam. A hat-heti képezdei póttanfolyam, mely a közoktatási ministerium rendelete folytán népnevelők részére Nagy-Kőmön tartatott, (september 20 án) Nagy László tanfelügyelő és Filó Lajos lelkész búcsúszavaival berekesztetett. A czélt, melyet a póttanfolyam rendezése által a minister maga elé kitűzött, ha nem egészben, részben mégis elérte, mivel azon száz és egynehány népnevelőből álló hallgatóság nem akarta meghiúsítani az előadó tanárok fáradozásaid a a tanfelügyelő uraknak e póttanfolyam eredményéhez, sikeréhez kötött reményeit; hanem buzgalommal vettek részt az előadásokon. Sept. 20-án egy bucsuestélyre gyűltek Össze a népnevelők az „Egyenlőségi kör" helyiségeiben, hol Tóth József, a népnevelés fiatal, de tehetséges és buzgó barátja, tartott felolvasást: „Bucsu szavak a népnevelőkhöz" czimen. Beszéde eleinte közoktatási viszonyaink ecsetelése, azoknak a külföldi közoktatási ügyhöz való párhuzamba tétele által közönyös fogadtatásban részesült, de vége felé, hol a sziv meleg, őszinte hangján esdekel, hogy ne csügeszsze el őket a kedvezőtlen anyagi körülmény, de leljenek megnyugvást és jutalmat abban, hogy a morális elismerést tőlük® senki meg nem tagadja, szeressék tehát magasztos pályájukat; akkor a kitörő tetszés nyilatkozata volt a köszönet, melyet e sok reményre jogositó ifjú kiérdemelt. „Midőn a támadó vihar mozgásba hozza az elemeket a tó medrében s a tiszta vizet iszappal vegyiti össze, hogy megtisztítsa ettől, ilyen a mi jelenlegi közoktatási viszonyunk; — mondá egy helyen Tóth J. — mert az eszmék, meggyőződések, nézetek, összegyűlvén: a helyes, tisztult nézetek győzedelmeskedni fognak. S ekkor elérkezett az idő, mikor önök, a haladás emberei a tisztelet és morális elösmerés mellett, kedvező anyagi jutalmazásban is fognák részesülni!" Az ünnepélyes bucsuvételt csak egy vidéki rector kifakad ásai zavarák meg, ki nem volt megelégedve azzal, hogy a jövőben sorsuk majd kedvezőbb lesz, hanem megvárná, hogy ha az akadémia egy drámára vagy bohózatra százakat áldoz évenkint: a népnevelés ügyét is jobban és rögtön előmozdíthatná. Talán valamennyire és némileg igazat is mondhatott ? K. Cs. Irodalom. 2W Aigner Lajos urnái, ki ugy látszik egész erejét jó tankönyvek kiadására akarja fordítani, ismét egy ügyesen dolgozott kis munka jelent meg, melynek cime : * Christlicher Keligionsunterricht für Volksschulen. Nach padagogischer Grundsatzen bearbeitet von S. Weber evang. Pfarrer in Béla. Ára 30 kr. Addig is mig bővebb ismertetését adhatnók, csak azt az óhajtást fejezzük ki, hogy dolgoztatná át és adná ki a jeles kis munkát mentül elébb magyarul is, természetesen amennyire lehet a magyar történelemből vett példákkal is. ííekrolog. tty ászjelentés. A tanügynek egyik hü és fáradhatlau napszámosa Honóczy Pál vanyarci ág. h. evtanitó f. é. junius hó 29-én csendesen mint a milyen élete is volt, jobblétre szenderült. Született Kis-Zellőn N ó grád megyében 1816. apr. 21-én. Szülői korán elhalván, az árvaságra jutott gyermeket az akkori kis-zellői lelkész Kristoft'y úr vévén pártfogásába, majd maga oktatgatá szabad idejében, majd később is, midőn a vagyon nélkül maradott ifjúban tehetséget fedezett fel, középtanodába küldé, folytonosan gyakorlá irányában jótékonyságát. Tanult Osgyánban és Lőcsén, mely utóbbi helyről 1836-ban a lapújtői iskola tanítójául hivatott meg. Egy év múlva Zoborba ment, hol 11 évig tanítóskodott lelkiismeretesen és esüggedetlen szorgalommal, megnyerve az általános elismerést és szeretetet. Munkássági sikerének, szelíd és megnyerő modorának híre tovább is elhatott s igy történt, hogy 1850-ben a vanyarci egyház egyhangúlag választá meg tanítójának. Yanyarcon 22 évig tanított, s nemcsak a mindennapi tanítást szorgalmazá, hanem kezdettől fogva folytonosan tartott vasárnapi tanitást is a serdültebb ifjúság számára. Szép emléke fenmarad az esperességi jegyzőkönyvekben, melyekben a k'írlelkész ek kivétel nélkül kitűnőleg emlékeznek meg vizsgáiról. De áldott emléket hagyott maga után a községben is, mert a tanítóskodása alatt felnőtt nemzedék nemcsak hogy majd nem kivétel nélkül jártas az olvasás, irás és más tantárgyakban, hanem nemesíteni törekedett az erkölcsöket is. Összesen 34 évig fáradott lankadatlanul pályáján s mindenkor híven tölté be helyét mint tanitó. Az utolsó télen betegeskedvén, már nem végezheté egyedül, különösen kántori teendőit, tanítóságra képesített fia segité munkálkodásában. Azonban egész halálaig feljárt és megtartá kedélyének élénkségét. 3 napi szenvedés után vált el lelke roskadozó testétől. Gyászolja mélyen elszomorodott hü özvegye, 6 gyermeke, barátai, számos volt tanítványa s az egyház, melynek hü szolgája volt. A kegyelem Istene nyújtson az itt maradottaknak vigasztalást, az elköltözöttnek pedig csendes nyugodolmat! Áldás és béke lengjen porai fölött! Adakozás. Az országos prot. árvaház részére: Kővágó-Eörsről irja t. Eösre Dezső ur soproni 3-ad éves theologus, hogy Kővágó Eörsi Nagy Yince és Csepely Lóra lakadalmuk ünnepén megemlékezvén a prot. árvákról, többen kegyelettel adakoztak 7 ft. 30 krt. — Ez már aztán Istennek tetsző mulatság, melyet elhagyatott embertársainkról való megemlékezéssel fűszerezünk. Isten áldása az adakozókra és az uj házasokra. — Tiszt. Tolnay Dénes tarnadi ref. lelkész ur a coníirmált növendékek részéről 1 ftot (ehez járultak Berényi János 10 krral. Csomor Zsuzsánna 20 krral. Járfás Katalin 20 krral. Ördög Zsuzsánna 10 krral. s a leik. ur 40 krral.) — Tiszt. Kovács János, hernádnémeti ref. leik. ur 2 ft. Levelére válasz legközelebb. S z e r k.