Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-01-27 / 4. szám

méltányos és jogszerű dolog lett volna e kérdést előbb az egyházmegyékhez tenni át, véleményük ki tudása végett. Igy, legszelidebben szólva is, nem protestáns jellegű e határozathozatal. Mindezek azt igazolják, hogy igen sok hiányai vannak egyházi szervezetünknek, sőt annyira elavult az, hogy ledöléssel fenyeget, mint a debreceni ócska kollégium. Ne várjuk be a szomorú katastrophát, hanem hordjuk az anyagokat aprónként folytonosan, hogy abból az óhajtva várt zsinat korszerű és biztos alapon nyugvó épületet alkothassom! B á t o r i. Mit tegyen az ágost. hitv. evang. Bányakerület superintendensének lemondása következtében? *) Mint felhőtlen égből villámcsapás, ugy érte szivünket szeretett főpásztorunk f. évi jan. első napján irt s híveihez bocsátott lemondása superintendensi hivataláról. Nem tévedek talán, ha állítom, hogy e lemondás nemcsak a Bányakerületben, hanem az egész magyarországi protestáns egyházban mély fájdalmat ébresztett és hogy e lemondást leginkább nem történtnek tennők. De hát nem tehetjük-e? Ugy gondolom: igen! Egyházunk elve: A superintendensnek rendes papnak kell lenni. Meghajlok egyházi életünk minden elve előtt tisztelettel, de tudom, hogy minden elv emberek által mondatik ki, testülettől fogadtatik el ós szokás által törvénynyé válik s az marad mindaddig, mig a testület az előhaladott kor uj viszonyai következtében a régi helyett uj elvet nem állit fel vagy legalább kivételesen az eddigitől el nem tér, természetesen fontos okoknál fogva. A jelen viszonyai álláspontjáról tekintve, nagyon különbözik a mai superintendensi hivatal a negyvenes évekbeni superintendensségtől, éitve annak teendőit. Ha elővesszük a superintendensi hivatal levelezési naplóját* láthatjuk, hogy negyvennyolc előtt a superintendens egy éven át alig irt több hivatalos levelet, mint ma egy esperes. A hivatalos iratok száma alig ment százra, ma ezreket teszen. Egyházunk legújabb időbeni viszonya az állam törvényei, kormánya és általában a világi hatósági közegekhez hozta] elő ezen nevezetes változást. Ma a katonai, iskolai s egyéb ügyek majdnem naponta hozzák a superintendensnek a kormány rendeleteit az alattas esperességekkel való közlés végett. Negyvennyolc előtt a su*) Dacára annak, hogy a superintendensi körlevél határozott hangjánál fogva kevés reményünk lehet az e cikkben érintett eljárás sikeréhez: mégsem tartjuk mellőzhetőnek e cikk közlését, mely kétségkivül általános viszhangra fog találni nemcsak az egész egyházkerület, hanem az egész hazában is. Szerk. perintendens alig jött háromszor, négyszer érintkezésbe a kormány közegeivel. A negyvenes években egy korában előhaladott, egyházgyülekezetének hiven szolgálni szokott lelkész is könynyen, értem pontosan végezheté a superintendensi teendőket. Nem igy áll a dolog ma. Nem létezik olyan ember, ki egy segéddel képes lenne mind saját egyházgyülekezetének, mind superintendensi hivatalának ugy eleget tenni, mint lelke isten és ember előtt óhajtaná, főkép ha a fiatalabb kor edzettsége és rugékonysága az élet szakadatlan megfeszitett munkássága által megfogyott. A magyar protestantismus nagyobb áldást hozna egyházi életére, ha amaz elvet, hogy a superintendensnek rendes papnak kell lenni, igy értelmezné és valósitaná is A superintendensségre csak rendes pap válás 7>th a tó meg, és aztán biztos lakhely -lyel és fizetéssel látná el a megválasztottat, nehogy kényszerítve legyen két umak szolgálni. Ez által sok ellentétes viszonynak végét érhetnők, például azon furcsa helyzetnek is, mely szerint a superintendens amaz esperességnek főpásztora is, melyben mint egyházgyülekezeti lelkész hivataloskodik, de ezen esperesség esperesének alárendeltje, mert épen közönséges lelkész is. Nem akarok jós lenni, de e váltó zú nak be kell következnie, ha egyházunk rendezettebb kormányzása szivünkön fekszik. Tudom,e változást még sok előkészületnek kell megelőzni Most csak annyit mondok ki óhajtásképen, hogy a Bányakerület, tekintve a férfi érdemeit és áthatva azon tudattól, miszerint e férfi ez időszerint nélkiilözhetlen a föpásztori hivatalban, ez egyszer kivételesen tekintsen el az eddigi elvhéz való rideg ragaszkodástól s keresse meg főtisztelendő Dr. Székács József urat, tartaná meg a superintendensi hivatalt továbbraisés inkább mondjon le egyház gyülekezeti lelkészségéről. Ez által a kitiinő férfi megszűnnék ugyan a pesti magyar egyházgyülekezetnek papja lenni, de maradna a Bányakerület rendes főpapja. A tisztelt pesti magyar gyülekezet .meg, reménylem, amaz áldásosán működő, érdemteljes férfiút, — kinek tettereje által virágzóvá lett,— bár fájdalommal, de a honi protestantismus jólétét szem előtt tartva áldozatkészen átengedi a kerületnek ! Bierbrunner Gusztáv, -ókéri lelkész. A h.-m. vásárhelyi keresztyéntársulat. („H. M. V.") A „H. M. V." olvasói előtt ismeretes lehet azon valláserkölcsi célú mozgalom, melynek hivei a m. é. okt. 3-án Pesten országos gyűlést tartottak s mely magát akkor társulatilag is szervezé. E gyűlést megelőzőleg az ügy barátai nyilvános 8*