Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-09-21 / 38. szám
MegroVásképén említi isnieretlen mennyiségű á + b. ' nr," bogy az 1865-ben jogerőre "emelt szabad tanítás és tanulás sikeréről, és eredményéről köveset léhet kivénül a tudósításból. Nevetséges ingerkedés >'az "egész-! Talán aZt akarná ön, hogy az is meglegyen a sárospataki tnelósitásban, milyen a tanárok előadása, könyvuélkül beszélnek-e vagy Írásból, meg- és kitartják-e az-órát?' Ugy látszik nem fér a fejébe önnek .az az akad. reform. Ha épen nem tetszik, kezdjeu egy cikksorozatot elleie, de komolyan, mint a dolog érdemli, mert ilyen kisszerű gáncsolódáss&l nem sokra megy. -"'m" v-m::' • •' ai • :rl Megütközve irja tovább á + b. ur; „az: akad. tanügyről szól öt sor, a több miiit egy negyődrétü lapon olvasunk az egyházi éneklés, a szépírás tanulásáról, testgyakorlatról úszásról." „Egész tisztelettel kérdjük", veti utána, ,,mit keresnek e magokban tisztességes dolgok akad. tanügyi rovat alatt ?'" Ha valaki veszi magának a fáradságot és a ^Jelentés" ide vonatkozó részét átolvassa: egyszerre meggyőződhetik, hogy a 4- h. ür azon kivül, hogy kötekedik, még alaptalan ráfogásökhoz sem restell folyamodni. Akadémiai tanügyi rovat az egész Jelentésben" nem fordul elő, az illető helyea átalában főiskolai' tanügyről van szó, hová igen szépen beillenek azok a megrovott tárgyak.' Az sem igaz, hogy ama tárgyakról több mint egy negyedrétli lapon történnék említés. Bizony ba a világosság elől el nem bujt volna, szégyenülhetné ön magát-Végre kérdőre vonja a + b. ur a pataki főiskolát még azért is, hogy mire való az a sokféle egylet, társul a-t az ifjak közt? Ez ismét feltűnő roszakaratra mutat, mórt egyedül a sárospataki főiskolát teszi ön felelőssé oly jelenségért, mely magyarország. minden főiskolájában, akadémiájában és gymuasiutmíban feltalálható. Ha ön a + b. ur az, iskolai egyleti életet egy vagy . más oldalról roszalja s az iskolai társulatokat talán tanügyi kórjelen«égnek tartja : . i'j ".'•.. ÍU^!- "j i'.: jíi lépjen fel bátran és merészen és tamadja meg ez oldalról valamennyi magyar iskolát. Ezt méltányolni tudnám, de mostani eljárására nem találok íszót az illedelem szófSfábán^" Ji n ö s4 h^i wd S á r oS^t^Vsept. llf Í87& adtai* bai msn Jíflojl^ >-ó zhiov-í sobiifiiísa íisd^/;]kIuö üd-z* .fax \vof\ Juv^Bm iusod isj; ^i2 1 inÍDsa üö Jieia t noí,{nb'íol íifiile üíoá* 51 .toiq ívoü^íhjíIkv .ioiq uí^Bm s iöii-güm eé ifiaiij, uoinval hbí^oűjs bíiim sod^gi?;* & iőníox* hx^Hi iu&k-i: ,üi9sr -;iíi isa >•• Áz- erdélyi ev. ref. egyházkerületi közgyűlés. -bA ÜmMwí&xH ^vsdíüilű sMvjs Váoiq j&Sgs sö Jsu .isfó^l^gs Jo-rq í; öj, nö üvgev iüeo ^ib u • ; Olvastatik s nénii módosítással hitelesíttetik az aug. ^ l^ötejeg^zdtál^öft J&sM- ÜBHií-feloáhiö'i íJoiujJaél A népisko la ügy (ff o 1 y tat-óbag o s tár g y a I á s a. Olvastatnak Kerekes József tegnap., 'előterjesztett javaslatának egyes ponfjai.i;>m ,;jíuib?rboH £ x.s JBS 8 z a k á c s M á z e s megjegyzi, hogy • a tegnap tárgyalt javaslatban nem volt szó a tanügyi bízót te ágról. 1) e/m.ie-t e r Samu. Nem tartja'i javaslat azon " pontját, íínelybeu némely ? fskolákhak községiekké liléiből van szó, a tegnapi harározattal <osS^eeg^ktéthetŐnek: mivél tegnap az igazgató-tanács véleményére kimondatott, hogy d h a j t j á k a felekezeti -iskolákat megtartani. Keire kés; Elismeri,' hogy látszólag némíK elléntmoüdás van a tegnapi határozat 'és javaslata közt, de -ő nem tartja azon kifejezést, hogy a felekezeti iskolákat föntartani ólia jit j/u k, korrektnek ; haíiem határozottan kijelölni kívánja azon iskolákat, melyeket1 -a körülményeknél fogva célszerű, községiekké tenni. -l c-i;';; ;1 Olvastatik a javaslat első pontja, mélynek tartalma : hogy rendelje el a közgyűlés a népiskolák statistikájának' e célra kiküldendő vegyes bizottságok által egyházmegyénként-elkészíttetését. |f.-.'} A 2-ik pont az öszszeirásboz szükséges rovatod ivék mintájának ; elkészítése végett bizottságot kíván kíküildeái.öll átoj>dlöqjix<i uodve áínm a JGoJbIö;; Elfogadtatik s ezen bizottság tagjaivá, elnöki kijelölés folytán, megválasztatnak : Kerekes, Gáspár, Szabó, Réva1 és. Szakács Míj/i • Y Ji. í í í • : ; - A 3-ik pont tartalma, hogj< az összeíró vegyes bizottságok jelöljék ki azon iskolákat, melyeket az egyházközségek nem képesek föntartani s külön azokat, melyeknek községiekké tétele megengedhető, s azokat, melyeket mulhatlanul segélyezni kell, hogy mint felekezeti iskolák áll^tíak^iföiinaa-S ÍJ ÍÍ . 11 ,-kftbnoi uo-ö ,ijl i^jsljjNoorf A közgyűlés elfogadja a 3-ik pontot a vegyes" szó elhagyásával. <•'• J^^'ÍTSP^önt utasitni kívánja az igazgató-tanácsot, Hogy á legközelebbi közgyűlés elé véleményes jelentést terjeszs'zén a népiskolai ügy hiányainak orvoslása iránt, E pontot a közgyűlés nem fogadja el. Az 5-ik pont utasitni kívánja az igazgató-tanácsot közp. népiskolai pénztár létesítése iránti javaslat készítésre. A közgyűlés e pont tárgyalását mellőzi. A 6-ik pontban a közgyűlés közp. tanügyi bizottmány kinevezésére hivatik föl. Elnök indítványozza, hogy addig, mig a javaslat ezen része iránt a nézetek tisztáztatnak, e pont tárgyalás a mellőztessék. 1 A közgyűlés mellőzi e pont tárgyalását. Rákosi. A tárgyalt ügygyei rokon-indítványt terjeszt elő: melyben a népiskola-épületek javítása: szükséges tanszerekkel ellátásán a népiskolákban falu helyeken is a tanévnek októberben megkezdése, s 9 hóra kiterjedése; a néptanítók fizetésének javítása, s a képezdének célszerű reorganizálása ügyében: intézkedéseket tenni, indit-ÍBÍÓIbííb flóvi'yh'ioiüi ^isefn-del 4iof>«iá nötfvö Elnök. Ez önálló indítvány; tehát a házszabályok értelmében nem lehet tárgyalni (Helyeslés) Nagy Péter püspök. Megjegyzi, hogy az indítványozott teendők tárgyában részint a főkonsistöriuin, részint a püspök bocsátottak ki rendeleteket; csak azokat kell végrehajtani.