Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-09-21 / 38. szám

szepesi püspököt, miszerint a vádlott segédlelkész ezen tettének roszalása mellett, őt egyszersmind oda utasitsa, hogy jövőre ily tőrvényellenes eljárástól tartózkodjék. Miről Méltóságodat folyó évi febr. hóban 1872. eln. sz. alatt kelt intézvényem kapcsában oly hozzáadással értesítem, miszerint az illető hatóság kötelessége arra felügyelni, hogy a vegyes házasságokból születendő gyermekek vallásos nevelése a fennálló törvény értelmében eszközöltessék. Budán, 1872, évi julius hó 6-kán. Dr. Pauler Tivadar." Ha ezen ministeri leiratot összehasonlítjuk a fentidézett hiteles okmányokkal, melyek a minister előtt sem voltak ismeretlenek, kitűnik, hogy a főtörvénysértők fejéről kimélőleg elhárittatik a csapás, holott egy mellékes és nem önálló személy bűnbaknak bélyegeztetik. Ugyanis Samuely lelkész fogadá az illető Ígéretet az ev. vőlegénytől, Still plébános adja a káplánnak a tanácsot, hogy kell ezen ígéretet eskü formába átalakítani, és a szegény káplán, ki nem saját belátása és akarata szerint, hanem főnöke utasítása és egy más pap meghagyása folytán cselekszik, megrovatik, mig minden bajnak okai, a két önálló és kiszámított terv szerint cselekvő plébános egy szóval sem érintetik, a legcsekélyebb intéssel sem illettetik a rendeletben. Hát még mindég azon korszakban élünk-e, hol a csalhatatlan egyház mindenható szolgái államot az állambau képeznek, hol btintényök még akkor sem roszaltatik a kormány által, midőn kétségbe vonhatatlan, mert félnek az illető helyen összeütközésbe jönni az eeclesia militans oszlopaival?! Sine justitia nihil valebit prudentia! Ilyen körülmények közt azután ne csudálkozzunk, ha sok kath. lelkész épen ugy cselekszik, mintha rá nézve törvény és felsőbb rendelet többé nem léteznék. Ennek bebizonyítására szolgáljon itt móg követkeiő okmány kivonatban: „sz. 1088/1870. a vallás és közoktatási m. k. ministertől . . . Ennélfogva azon fökérdést, hogy a szóban forgó harangok kik által használtassanak, akkép döntöm el, hogy tekintve az eddigi gyakorlatot, a bélai harangok használata mind a római katholikusoknak, mind az evangélikusoknak, egyenlően jogában áll. A harangozási dijak, melyek a két egyházfelekezeti hivek által meghatározandók, egyszersmind a két hitfelekezet közt két egyenlő részben osztandók meg" . . . Ezen ministeri rendeletre mit sem ád a kath. lelkész. Az ev. község pontosan fizeti a harangdijt, valahányszor azonban a plébánia hivatala arra felszólittatik, mindannyiszor előáll egy non possumus-sal és nem fizet majdnem két év óta. És ha majd panaszlólag felírunk a ministeriumhoz, talán megint előkerül valami káplán bűnbaknak. Deshabiller St. Paul, pour couvrir St. Pierre. Valóban elszomorító tünemény, hogy miután évszázadokon át minden jogi oltalom nélkül szenvedtünk, még most is, az irott törvóny birtokában, annak áldásait nem élvezhetjük teljesen^ mert reánk c?ak kötelességet szab, mig abból a kath. egyház és annak szolgái csak a jogot tulajdonítják magoknak büntetlenül. Annál szomoritóbb ezen körülmény, midőn látjuk a szomszéd Németországban mily erélylyel és következetességgel tartják fenn a törvény szentségét akár az ev. „Kreuzzeitung" akár a kath. „Germania" hivei szegik meg azt. Itt nem csak a jezsuitákat űzik ki, a haszontalan klastromokat üresitik ki, hanem a papot, a tábori prépostot ugy mint a boroszlói érseket egyaránt tudják kényszeríteni a törvény tiszteletére. Kívánatos, hogy nálunk is hasonló állapotoknak örülhessünk minél hamarább, ha nem akarjuk, hogy a jogegyenlőség ós szabadság a vallás terén haugzatos frázis legyen és semmi egyéb. W e b e r Samu. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. (g) 13) Az aszódi ev. algymnasinm értesítője. Az aszódi gymnasium történetében, mint az értesítőben olvassuk, a mult tanév korszakot képez. Az iskolaépületnek már régibb idő óta tervezett átalakítása, s emeletre emelése ugyanis a mult év folytán megvalósult, ugy hogy az előadások szept. elején már az uj isk. helyiségben fognak megkezdetni. A tanári karban azon változás történt, hogy a lelkészszé választott Sefi'arovszky helyébe a 2-dik félévben Csengey Gusztáv hivatott meg. A tanári kar 5 tagból állt. Az év elején beíratott tanulók száma 82 volt, kik közül ág. hitv. 43, helv. hitv. 6, róm. kath. 22, Móz. vall. 11 ; év közben kimaradt 3. A tápintézetben 15 tanuló nyert élelmezést. Az intézet kebelébeu létező hét 25—25 ftos ösztöndijt a pestmegyei esperesség két tanulónak Ítélte oda. A jövő tanév szept. l-jén kezdődik. 14) A nagykörösi beír. hitv. tanítóképezde és népiskolákról szóló tudósítás. Összeállította ifj. Kiss Áron, tanitóképezdei igazgató-tanár. Ez az első önálló tudósitvány, mely a nagykőrösi tanitóképezdéről kiadatott. Részint mint ilyet, részint mint egyikét a gondosabban összeállított jelentéseknek, őszinte örömmel üdvözöljük azt. Ami tartalmát illeti, mindenekelőtt az igazgató egy általános visszapillantást vet a lefolyt tanévre. Köszönetet mond a segélyért, melyben a kormány őt és Király Pál tanártársát részesité, hogy a németországi és svájci tanintézeteket tanulmányozás végett meglátogassák. Azután vázlatosan elősorolja tapasztalataikat. Magára az intézetre vonatkozólag , mint nevezetesebb mozzanatokat megemlíti, hogy az egyházkerületi elnökség az intézet folsegélése végett adakozásra hivta fel a kerületet. E felhívásnak már eddig is az az eredménye volt, hogy Mocsy János egy könyvtárral ajándókozá meg a képezdót. Az egyh.-kerület a könyvtár és muzeumról az által is kivánt gondoskodni, hogy a dispensacionális dijakból évenkint befolyó összeget fele részben e célokra utalványozta. A helybeli egyháztanács az intézet körül /