Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-09-07 / 36. szám

kostól. Jakab József életrajza, Nagy Jánostól. 13. Holzendorf és Dr. Bellows tiszteletére rendezett reg­geli; K o v á c s Jánostól. Adalékok a magyarországi uni­' táriusok XVI-ik századi történetéhez, Szabó Károlytól. Különfélék. Előfizetési felhívás! „PROTESTÁNS HETI LAP" cimü egyházi közlönyre. A tévedésbe vezethető ujabbkori mozgalmak, s va­lódi keresztyén alapokon nyugvó egyházunkat is fenyegető irányok közepett, célja e lapnak nemes bizalommal és szeretettel felmutatni a Jézus Krisztust, s az ő tanának örök szépségét, átalakító erejét és boldogító voltát, az egyéni, családi, társadalmi, állami és egyházi élet mezején ; igyekezvén meggyőzni a felöl, hogy Jézus és az emberi lélek szüksége, az evangyéliom és a valódi műveltség, az isten- és emberszeretet nincsenek egymásssl romboló ellen­tétben ; sőt maga az emberi műveltség, tartósságát, biztos­ságát épen az evangyéliomnak köszöni. Egyének, feleke­zetek lehettek s voltak is tévedők az evangyóliomi elvek felfogása és alkalmazásában, de gyarló és tévedő nem maga az evangyéliom, mert a tévedéseket épen magából az evangyéliomból kell megjavítani, mint tettek a XVI. századi reformátorok. Célja e lapnak továbbá a keblekben gyulasztani a Jézus Krisztusba vetett élőhitet; az élőhit sürgetése mellett azonban szüntelenül hirdetendi, hogy azon hitnek tettekben, szeretetben kell valósulnia. —• Valamint azon váltságtények, melyekben a ker. egyház és vallás nyugszik, az isteni különösebb szeretet kifolyásai: úgy a ker. egyén és egyház életének sem lehet elvont szemléle­tek, ábrándok, de tettekben, emberszereteti müvekben, vígaszadó, felemelő, nyomor-enyhítő intézetekben, erkölcsi­leg nemes jellemekben nyilvánulni. E célból, lengetni fogja elap a testvériség és szeretet lobogóját. — Ha kénytelenitve lesz szem­beszállani, önvédelemből, idegen vagy épen ker. ellenes elvekkel, az ur-adta első és legfőbb parancsot feledni nem f°gja, — hiszen Jézus is szembeszállt a korabeli Írástudók­kal. — Édes testvéreinknek tartjuk mindazokat — ha szinte más felekezeti nevezetek alatt alkotnak is látható egyhá­zat — kik velünk együtt őszintén keresik az „odafen v a 1 ó k a t" az „e g y szükséges d o 1 g o t", kik velünk együtt vallják a keresztyénség sarktanait az atyá­ról, fiúról, szentlélekről. Ez okért, evangyóliomi protestáns testvéreinket, kikkel e hazában jó és rosz napokat együtt értünk és tűrtünk, melegen öleljük keblünkre. Érezzük és éreztetni akarjuk ezenfelül az egyetemes egyház lényeges dolgokbeli egységét, összetartozását; e végett a külföldi nagy protestáns nemzetek kebelében virágzó egyházak kiegészítőjének, az istenországa terjesztése szent ügyében velők együtt dolgozó munkatársaknak tartundjuk magun­kat, — tőlök el nem szigetelődve, legszebb élettüneménye­ket, ható példáikat megfigyelni, tudomásra hozni e lap utján buzgólkodunk. Irányadónk mindenekben ez evangyóliomi igazság leend: Lélek az, a mely megelevenít, de nem a muló romlatag világ lelke, nem az anyag elve, nem az egy­másnak ellenmondó azon korszellem, mely virágvasárnapi és nagypénteki végletekké változik, hanem az elevenítő lélek, az isteni akarat, mely az isten fiában és a szent lélek által nyilatkozott s a hit és erkölcs örök okmányaiban, a bibliában, tette magát olvashatóvá. Nem leszünk a megölő betű szolgái, leszünk az elevenítő lélek fiai, a lel­ket kioltatni, a gyertyát véka alá rejteni, a sót megízte­leníteni nem engedvén. Hirdetője lesz elap az apostoli szabad­ságnak, melylyel az apostolok is éltek s mely apos­tolokhoz illő. Követeli a szentírás értelmezésének szabad­ságát a hívőkre nézve, tiszteli a XVI. századi reformatio nagy vívmányait, hitvallásait, de csak annyiban, a mennyi­ben a szent-írással egyezuek, eltérés esetében a döntő tekintélyt mindig a szentírásnak adván ; követeli az egyén­nek, a szabad egyénekből álló vallásos társulatnak, az egyháznak is szabadságát, s azt sem felülről, sem alulról, sem kívülről jöhető (származó) elnyomás által eltiportatni nem engedi. A magyar protestáns egyház szükséges levén, ennek szótbontására célzó törekvéseket helyteleníteni, aka­dályozni, javát pedig előmozdítani, szeretésót ápolni: val­lásos és hazafiúi kötelességünknek tartjuk. E végből az önkormányzat szellemében az egyház szervezetének, alkotmányának, kultuszának fejlesztésére, okszerű javításá­ra is törekszünk. Átalában a lap a józan haladásnak lesz barátja, tanulékony szívvel fel fogja használni a multak nagy tanításait, tapasztalatait, az evangyóliomi utasításokat; az egyetlen alapról és szegletkőről azonban letérni nem fog, mert a valódi haladás csak az egyszer örökre vetett alapon létesíthető, a mi meggyőződésünk szerint. A hala­dás fő-főeszközeit, közegeit, a világosság-terjesztő intéze­teket, az alsóbb és felsőbb tanodákat minél virágzóbb állapotra fejleszteni s a kozmiveltségnek is ez által szolgálatot tenni, célszerű javításokat munkálni: kiváló kötelmeink közé sorozzuk. A lap rovatai lesznek: Az egyházi és tanodai életmozzanatok, jelentékenyebb napi események, átalános érdekű valláserkölcsi ügyek körül tájékozó szózatok és cikkek előbocsátása után a főrovatot értekezések, eszmecserék képezen­dik, a bibliai tudományok, hit- és erkölcstan, gyakorlati lelkészet, egyháztörténelem, egyházjog, vallásbölcsészet, ker. mivelődós és társadalom teréről vett tárgyak, s a zsináti előkészületre vonatkozó vagy javítást célzó indít­ványok felett. Életképek, azaz, az egyének, egyházak, tano­dák, vidékek, kerületek keblében, ugy bel- mint külföldön, tényekben, intézeteken gyűlésekben, irodalmi müvekben

Next

/
Oldalképek
Tartalom