Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-09-07 / 36. szám

gatási szempontból nem felelnek meg a mai egyházjogi fogalmaknak : Mindezen nagyfontosságú indokoknál fogva indítványozzuk : 1-ör. Alakittassék minden egyházmegyében lelkészi értekezlet, mely az egyházmegyei közgyűléseket megelőzőleg, annyiszor, mennyiszer a közgyűlés évenkint előfordul, a fenn elősorolt tárgyak felett ugy elméleti, mint gyakorlati szempontból tanácskozzék, s tanácskozása eredményét előbb az egyházmegyei közgyűlés — majd ennek utján az egyházkerületi közgyűlés elé terjeszsze be. 2-or. Alakittassék prot. irodalmi társulat, mely az egyházi irodalomhoz tartozó mindazon elmetermékeket, amelyeket lelkészi értekezletek ajánlani fognak, a lehető olcsó áron kiadhassa -- sőt az igen szegény egyházak lelkészeinek díjmentesen is megküldhesse, végre 3-or. Indittassék meg itt a központban prot. heti közlöny, mely anyagilag a prot. irodalmi társulat által támogattassék, szellemileg pedig a lelkészi értekezletektől nyerjen alapos és korszerű cikkeket — azonkívül, hogy itt helyben az összes lelkészi- s tanárikarok által is, ugy béltartalma, mint külalakjára nézve szakadatlanul gyarapittatva, a többi szaklapokkal versenyezhessen. Az indítványban jelzett ügyekbeni intézkedés sürgős voltát teljes mértékben elismeri közgyűlésünk; és hogy a kitűzött cél megközelíthető és valósitható legyen, mindenekelőtt a protestáns heti közlöny megindítását tekinti első szükségletnek; ennek folytán óhajtja a lapot, magánvállalat utján mielőbb megindittatni. A prot. irodalmi társulat ügyében és érdekében pedig, annak buzgó előharcosa Révész Imre ur kéretik föl, hogy annak életrehivására s működése megkezdésére az előintézkedéseket tegye meg; s e tárgyban néézetét és véleményét közgyűlésünkhöz beterjeszteni szíveskedjék. A lelkészi értekezletek ügyének felkarolása, a mely egyházmegyékben még az ilynemű értekezletek nem volnának életbeléptetve — a legmelegebben ajánltatik; s e tekintetbeni véleményadásra, a már fenálló értekezletek szervezetéről és működéséről jelentéstételre, az egyházmegyék esperestjei fölhivatnak." íme 8 hó ós néhány nap, mily változást hozott, ott, ahol még most egy éve a „Quieta non mo verem!" kiáltó szóra, az elodázhatatlan egyházi reformok égető szükségét elismerők tábora, nem kétlem, hogy hasonlóul az én lelkemben visszhangzott „Mem e nto mori-val" felelt! S ha most már — a mi felett egy percig sincs jogom kételkedni — egyházkerületünk uj hetilapja és célbavett irodalmi kiadványaiban, reformeszméit elfogulatlanul, s a tárgyilagosság áldásteljes korlátai között fogja keresztül vinni, rendületlen hitet és reményt táplálok a felől, hogy az eddig nagy szenvedélylyel folytatott, általános visszahatást szült, végzetes és sok tekintetben meddő vitát, üdvös küzdelem ós termékeny jövendő fogja felváltani! És ez az, a mire nagy szükségünk van, miután a minden tekintetben krisztusi élet és egyetemesen megnyugtató kultusz szebb jövendőjének, még a küszöbe-szélét is alig érintettük , . . . . Garzó Gyula. ISKOLAÜGY. Jelentés a sárospataki ref. főiskola (akadémia és gymnasium) állapotáról az 187V2

iskolai évben. — Összeállították Szinyei Gerzson akadémiai, Szinyei Endre gymnasiumi igazgatók. Jó szokásuk az a hazai nagyobb tanintézeteknek, hogy müködésökről egy nagy közönség elébe bocsátott jelentés vagy értesítésben évenként beszámolnak. Mert eb> bői az illető intézet évi működésének arca, habár egy kissé festve, de főbb, jellemzőbb vonásaiban mégis felismerhető. S nagyon kivánatos volna, ha valaki a befolyó összes évi jelentésekből a hazai felsőbb tanügy aligha igéző tárgylagos hü képét felmutatná. A sárospataki ref. főiskola jelentése van előttünk. Első rovat: Tanügy. Kik a pataki tanügy mozzanataira évek óta figyelemmel vannak, emlékezhetnek, hogy a Miskolcon 1865 tavaszán tartott egyházkor, gyűlésben a főgondnoki székről hangzott eme nagy jelentésű szavak : „Emeljük]! az akadémiai tanpályát ugy a tanárok, mint a hallgatók részéről a szabad tanítás és tanulás elvénél fogva egyetemi színvonalra" jogerőre emelkedtek. Már most a prot. iskolák életében tett e nagy lépésnek sikeréről, eredményéről vártunk bővebb és őszinte szót. S mit találunk, az akadémiai tanügyről szól öt sor, a több mint egy negyedrétü lapon olvasunk az egyházi éneklés a szépírás tanulásáról, testgyakorlatról, úszásról. Egész tisztelettel kérdjük, hogy illenek e magukban tisztességes dolgok egyetemi színvonalú akadémiai tanügyi rovat alá ? 71*