Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-07-13 / 28. szám
megvert ; Tyrust elfoglalta; Egyptomot meghódította ; Arbelánál egy milliónyi ellenséget legyőzött; elfoglalta Babylont, Susát ós Persepolist; meghódította Persiát ; benyomult Indiába és Pórus királyt legyőzte; s miután egy hatalmas birodalmat alapított, s a görög nyelvet mindenütt bevitte, sőt az akkori világnak más képet adott, 32 éves korában meghalt ? Miként tanítja ezt az orthodoxia, holott egy egykorú iró, p. o. Arrian, Plutarch, Diód, Siculus és Q. Curtíus nem emiitik az ő életét ? A mit róla tudunk, azt az utána 3 századdal ólt Íróktól tudjuk. S mégis az ő élete s pályafutása szilárdan áll a történelmi tények közt, senki sem vonja kétségbe. Honnan van ez ? Onnan, mert a történelmi tények és bizonyítékok mellette szólnak és igazolják. Ha már az orthodoxia egy ily történelmi tényt sem von kétségbe: akkor miért vonja kétségbe a vallás körébe tartozó okok ós tények történetiessógét ; miért vonja kétségbe Jézus történeti létezését, holott szemtanuk ós egykorúak bizonyítják az ő természetes születését, körülmetólkedósót, növekedését, az ő valóságos emberi voltát, s hogy ő evett, ivott, óhezett, szenvedett, sirt és emberi módon halt meg ? Midőn az orthodoxia Jézusnak az evangéliumokból ismert történetiessógét lerombolja, akkor őt tünemónynyé változtatja ; s evangéliumát a visiók, ábrándok ós hamis feltevések sorába aljasitván le, szántszándókkal ássa alá a maga léteiét, — egyszersmind megingatja minden dolog történeti alapját. Meglehet, hogy némely orthodox irók abban a hitben élnek, miszerint tetteik által a lélek jogait védelmezik ós kedves dolgot cselekesznek, midőn Jézust az emberiségből kiszakítják ós Istennek mondják. Ámde nagyon csalatkoznak ; mert midőn Jézust lényegtelen ós kápráztató tünemónynyé, evangéliumát csupa feltevéssé aljasitják : akkor ellenséges állásba helyezik a keresztény vallást az emberi természettel, s vallásunkat és szerzőjót a hitetlenek kezébe szolgáltatják át, — egyszersmind ellenkezésbe jőnek Jézussal, a ki bármily radikális reformátor volt is, még sem szakított egészen a múlttal és annak történetével. Szilárdan ragaszkodott a mult idők történeti élő hitéhez, bár elvetette a hagyományokat. S midőn igy azt vetette el, a mi nem volt történeti ; midőn érvényre emelte a múltból azt, a mi örök volt, ós oly elvekkel egészítette ki, a melyek, mint az emberi kebel objectiv kívánalmai, a jobbak kebelében előtte is éltek, s történeti érvényre, életre és fontosságra jogosítva voltak, e tettével határozottan az orthodoxia ellen és a szabad vallásos irány mellett nyilatkozott. Simón Domokos. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. (g) A tanév innen-onnan csaknem mindenütt befejeztetvén, prot. iskoláink legnagyobb része kiadja a maga évi jelentését. Miiy nagy fontossággal bírnak e jelentések különösen az oktatásügyi statisztika és történelem szempontjából, azt fejtegetnünk annyival inkább fölösleges, miután már erre vonatkozó nézeteinket több alkalommal elmondtuk. Ezúttal csupán afölötti sajnálkozásunknak akarunk kifejzést adni, hogy soraink nem részesültek kellő figyelemben s még mindig jó nagy azon iskoláink száma, amelyek a nyilvánosság terén nem számolnak évi müködésökről. Ismételve fölkérjük ennélfogva a prot. tanodák igazgatóságait, hogy ama csekély fáradsággal, de a tudomány és a közoktatásügyre nézve megmérhetlen haszonnal járó munkát teljesítsék s kijelentjük egyszersmind, hogy mi a beküldött és ezután beküldendő tudósitványokból — könnyebb áttekinthetés végett — a fontosabb mozzanatokat közölni szándékozván, e célból a fenirt cím alatt egy külön rovatot nyitunk. Ismertetéseink sorát 1) A békéscsabai ág. liitv. ev. reálgynmasiuui értesitőjével kezdjük meg. E gymnasium mult évi történetéből a következő mozzanatok említésre méltók. Dec. 29-kén Vadász Manó tanfelügyelő kifogást tett az ellen, hogy a csabai iskola, ellenére a mult évben fölvett „polgári" cimnek, inkább gymnasialis, semmint polgári irányú ; ezen kifogás az iskolai bizottmányban tárgy altatván, elhatároztatott, hogy az iskola, a mult évben fölvett „latin nyelvvel kapcsolatos polgári iskola" cim helyett „reálgymnasium"-nak neveztessék s mint ilyen az acsai egyetemes tantervhez alkalmazkodjék. A lefolyt tanév különben nem tartozik a szerencsések közé ; mert egyrészt az egész éven át uralkodott hideglelés, mely körülbelől 1000 órai mulasztást vont maga után, másrészt pedig az iskola jellegének, tehát tantervének is m-gváltoztatása, károsan hatottak a munkálkodás eredményére. Ami a tanerőket illeti, Horváth János igazgató vezetése alatt, 4 rendes tanár és két ideiglenes kisegítő működött. A beíratott tanulók száma 118 volt (a mult évieké 98), kik közül 14 kimaradt; vallásra nézve ág. hitvallású 76, róm. kath. 13, kel. gör. 1, izraelita 14 ; a tandij egészen egy tanulónak, félig kettőnek engedtetett el. A taneszközök 470 kötet könyvvel, valamint számos folyóirat, természettani és természetrajzi szerrel szaporodtak. A jövő tanév szept. 4-kén veszi kezdetét.