Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-07-13 / 28. szám

megvert ; Tyrust elfoglalta; Egyptomot meghódí­totta ; Arbelánál egy milliónyi ellenséget legyőzött; elfoglalta Babylont, Susát ós Persepolist; meghó­dította Persiát ; benyomult Indiába és Pórus királyt legyőzte; s miután egy hatalmas birodalmat alapí­tott, s a görög nyelvet mindenütt bevitte, sőt az akkori világnak más képet adott, 32 éves korában meghalt ? Miként tanítja ezt az orthodoxia, holott egy egykorú iró, p. o. Arrian, Plutarch, Diód, Sicu­lus és Q. Curtíus nem emiitik az ő életét ? A mit róla tudunk, azt az utána 3 századdal ólt Íróktól tudjuk. S mégis az ő élete s pályafutása szilárdan áll a történelmi tények közt, senki sem vonja két­ségbe. Honnan van ez ? Onnan, mert a történelmi tények és bizonyítékok mellette szólnak és igazolják. Ha már az orthodoxia egy ily történelmi tényt sem von kétségbe: akkor miért vonja kétségbe a vallás körébe tartozó okok ós tények történetiessógét ; miért vonja kétségbe Jézus történeti létezését, holott szem­tanuk ós egykorúak bizonyítják az ő természetes szü­letését, körülmetólkedósót, növekedését, az ő valósá­gos emberi voltát, s hogy ő evett, ivott, óhezett, szenvedett, sirt és emberi módon halt meg ? Midőn az orthodoxia Jézusnak az evangéliumok­ból ismert történetiessógét lerombolja, akkor őt tü­nemónynyé változtatja ; s evangéliumát a visiók, áb­rándok ós hamis feltevések sorába aljasitván le, szántszándókkal ássa alá a maga léteiét, — egy­szersmind megingatja minden dolog történeti alap­ját. Meglehet, hogy némely orthodox irók abban a hitben élnek, miszerint tetteik által a lélek jogait védelmezik ós kedves dolgot cselekesznek, midőn Jé­zust az emberiségből kiszakítják ós Istennek mond­ják. Ámde nagyon csalatkoznak ; mert midőn Jézust lényegtelen ós kápráztató tünemónynyé, evangéliumát csupa feltevéssé aljasitják : akkor ellenséges állásba helyezik a keresztény vallást az emberi természettel, s vallásunkat és szerzőjót a hitetlenek kezébe szol­gáltatják át, — egyszersmind ellenkezésbe jőnek Jé­zussal, a ki bármily radikális reformátor volt is, még sem szakított egészen a múlttal és annak tör­ténetével. Szilárdan ragaszkodott a mult idők törté­neti élő hitéhez, bár elvetette a hagyományokat. S midőn igy azt vetette el, a mi nem volt történeti ; midőn érvényre emelte a múltból azt, a mi örök volt, ós oly elvekkel egészítette ki, a melyek, mint az emberi kebel objectiv kívánalmai, a jobbak ke­belében előtte is éltek, s történeti érvényre, életre és fontosságra jogosítva voltak, e tettével határozot­tan az orthodoxia ellen és a szabad vallásos irány mellett nyilatkozott. Simón Domokos. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. (g) A tanév innen-onnan csaknem mindenütt befe­jeztetvén, prot. iskoláink legnagyobb része kiadja a maga évi jelentését. Miiy nagy fontossággal bírnak e jelentések különösen az oktatásügyi statisztika és történelem szem­pontjából, azt fejtegetnünk annyival inkább fölösleges, miután már erre vonatkozó nézeteinket több alkalommal elmondtuk. Ezúttal csupán afölötti sajnálkozásunknak aka­runk kifejzést adni, hogy soraink nem részesültek kellő figyelemben s még mindig jó nagy azon iskoláink száma, amelyek a nyilvánosság terén nem számolnak évi mükö­désökről. Ismételve fölkérjük ennélfogva a prot. tanodák igazgatóságait, hogy ama csekély fáradsággal, de a tudo­mány és a közoktatásügyre nézve megmérhetlen haszon­nal járó munkát teljesítsék s kijelentjük egyszersmind, hogy mi a beküldött és ezután beküldendő tudósitványok­ból — könnyebb áttekinthetés végett — a fontosabb moz­zanatokat közölni szándékozván, e célból a fenirt cím alatt egy külön rovatot nyitunk. Ismertetéseink sorát 1) A békéscsabai ág. liitv. ev. reálgynmasiuui értesitőjével kezdjük meg. E gymnasium mult évi tör­ténetéből a következő mozzanatok említésre méltók. Dec. 29-kén Vadász Manó tanfelügyelő kifogást tett az ellen, hogy a csabai iskola, ellenére a mult évben fölvett „pol­gári" cimnek, inkább gymnasialis, semmint polgári irányú ; ezen kifogás az iskolai bizottmányban tárgy altatván, el­határoztatott, hogy az iskola, a mult évben fölvett „latin nyelvvel kapcsolatos polgári iskola" cim helyett „reálgym­nasium"-nak neveztessék s mint ilyen az acsai egyetemes tantervhez alkalmazkodjék. A lefolyt tanév különben nem tartozik a szerencsések közé ; mert egyrészt az egész éven át uralkodott hideglelés, mely körülbelől 1000 órai mu­lasztást vont maga után, másrészt pedig az iskola jelle­gének, tehát tantervének is m-gváltoztatása, károsan ha­tottak a munkálkodás eredményére. Ami a tanerőket illeti, Horváth János igazgató vezetése alatt, 4 rendes tanár és két ideiglenes kisegítő működött. A beíratott ta­nulók száma 118 volt (a mult évieké 98), kik közül 14 kimaradt; vallásra nézve ág. hitvallású 76, róm. kath. 13, kel. gör. 1, izraelita 14 ; a tandij egészen egy ta­nulónak, félig kettőnek engedtetett el. A taneszközök 470 kötet könyvvel, valamint számos folyóirat, természet­tani és természetrajzi szerrel szaporodtak. A jövő tanév szept. 4-kén veszi kezdetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom