Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-07-06 / 27. szám

ben vitatott alkotmányelvük keresztülvitele sikerül. Ettől kezdve az államjognak a jövő és nem többé a pártküzdelem ád irányt. Szóval az alkotmánypárt törekvése oda irányul, hogy mint politikai párt elenyészszeri s mint államjogi hatalom feltámadjon. Az alkotmánypártok alapelvei nem politikai alapelvek, hanem alkotmánytörvények; erejök nem a változó pártcsoportulatokban, hanem a szilárd alkotmányjogban fekszik 5. Kormány- és ellenzékipárt. A kormány -és az ellenzéki párt közti ellentét nem annyira államjogi, mint inkább politikai. Anglia államviszonyait tekintve, kormány és ellenzéki pártról szó sem lehet ; ott pártkormány van, mert az egyik leszorittatva a kormányról, a másik foglalja el helyét, s az előbbi kormánypárt lesz ellenzékivé. Német- és Franciaországban ellenben nem azon párt mondatik kormánypártnak, a mely bizonyos időben a kormányon ül, hanem a mindenhai kormányt szolgálópárt, s ellenzék az, mely folytonosan ké^z a kormánynyal ellenkezni. A mily káros befolyása lehet az ily kormánypártnak a nemzeti önálló fejlődésre, ép oly veszedelmes az ellenzék is ha életprincipiuma a minden kormány elleni oppositio. Egyik sem érdemli meg a politikailag érett nemzet kegyét. 6. Tisztán politikai pártok. Legmagasabb és legtisztább alakjai a politikai pártalkatnak azon pártok, melyeknek csupán politikai (tehát nem vallási, rendi, államjogi és dologbeli) alapelvek d n a k irányt s melyek ezen elveket a nyilvános életben állandóan és szabadon követik. Több kitűnő tudós, mint p. o. Wachsmuth kétségbevonja, hogy a politikai pártok történeim ében a tökéletesedés felé haladás volna észlelhető. Bluntschli ennek ellenében határozottan állítja, hogy a pártok történelmében vau javulás. Az alap, az emberi természet lényegileg ugyanaz, mi ezer évekkel volt; de a pártok hadviselései és küzdelmei a nemzetek kulturai emelkedése következtében ma már kevésbé vadak és kegyetlenek, mint ezelőtt ; a legnagyobb haladás abban van, hogy egy magasabb pártforma háttérbe szoritá a régebbit, hogy most inkább ragaszkodnak elvekhez, s Öntudatosabbak és szabadabbak lettek. Ezek dióhéjba szoritva Bluntschli főbb nézetei a különböző pártárnyalatokról. Hátra van még — mellőzve az ultramontanismust, mely már egész terjedelmében lett közölve, — Stahl pártelmélete , a radikalismus, liberalismus, konservativismus és az absolutismus, melyekre vonatkozólag a legszabadelvübben nyilvánítja nézetét. (Vége köv.) Feleki József, ref. segédlelkész. BELFÖLD. A bánáti ágost. hitv. evang. esperesség gyűlése.*) (Junius 11. és 12-ik napjain.) Esperességi gyűlésünk rendesen két részből szokott állani, t. i. a gyámintézeti és a tulajdonképi esperességi gyűlésből. Az első részre megjegyzem, hogy hazánkban — az áldott németországi Gusztáv Adolf-egylet példájára — már évek előtt egy egyetemes evang. egyházi gyámintézet alakult, melynek magasztos célja, az egyes egyházaknak és egyházi tagoknak minden kényszerítés nélkül, önszántából, hitrokoni szeretetből ajándékozott filléreivel a szegény egyházakat segíteni. Ezen egyetemes evang. egyházi gyámintézetnek fiókegyletei az egyes esperességekben (egyházmegyékben) alakított gyámintézetek. A bánáti esperességben is létezik egy ilyen gyámintézet már több év óta, mely öndicséret nélkül legyen mondva — épen szeretetteljes, áldásos működése miatt esperességünk egyik büszkesége, egyházi életünk egyik disze. Junius 11-én tartá tehát gyámintézetünk közgyűlését nt. Frint János esperes és tek. Bitiek Vilmos urak, ki a meg nem jelenhetett világi elnök báró Ambrózy Béla ő méltóságát helyettesité, kettős elnöklete alaU.**) Dacára az utolsó évek mostohaságának, az egyházaknak ós egyes egyháztagoknak szeretetadományai mégis szép ősszegben folytak be, összegyűjtetvén 220 ft. Segélyeztettek pedig a tör.-becsei, hajdusicai és sándorfalvi egyházak. A gyűlés legfőbb mozzanataihoz kétség kivül azon határozat tartozik, mely szerint az esperességi gyámintézet a legnagyobb örömmel látná, ha magyarhoni gyámintézetünk a németországi Gusztáv Adolf-egylettel szervi összeköttetésbe lépne? és utasításul adja az egyházkerületi gyűlésre menő követeknek, hogy e szervi öszszeköttetés elhatározásán buzogjanak. Hogy ennek nagy fontosságát ós kívánatos voltát a tisztelt olvasók előtt is kimutassam, megjegyzem, hogy az érintett Gusztáv Adolf-egylet, mely a reformátori hős királynak, az 1632-ben Lützennél elesett Gusztáv Adolf svéd fejedelemnek emlékezetére alapíttatott, és az egész világon létező evangelikus egyházak felsegélésére, szinte csak fillérekből összejött sok millió forintot fordított már, a hazánkbeli szegény egyházakról is hü anyaként gondos*) Átvesszük e közleményt a jelesül szerkesztett „Torontáliból egész terjedelmében, • habár a nagyközönség kedveért abban némely olyan dolog is mondatik el, mely a mi közönségünk előtt épen nem ismeretlen, még sem akartuk e szép közleményt megcsonkítani, azt tartván, hogy az itt felemiitett dolgokat nem árt többször felfrissíteni. Szerk. **) Magát a gyűlést megelőzőleg ünnepélyes gyámintézeti isteni tisztelet tartatott, az újonnan alakult verseci ág. h. ev. egyház kedves kis imaházában, mslyen tiszt. Skultéty birdai lelkész ur jeles egyházi beszédében az intézet magasztos céljait fejtegetve, ujabb buzgósággal tölté el a számos jelenvoltak sziveit. Az isteni tisztelet után rendezett szokásos gyűjtés alkalmával 37 ft. 29 kr. gyűlt össze, mely Török-Becsének szavaztatott meg. M. J.