Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-06-29 / 26. szám

osztályban volt felhiva vagy lett volna, ha megelőzőleg be nem soroztatik, felhívandó." Mert az, hogy ezen minisz­teri körrendeletben a honvéd elnevezés fordul elő, ho­lott az idézett törvénycikk 2. §-sa szerint a fegyveres erőt képezik : „a hadsereg, hadi tengerészet, honvédség és népfelkelésa korosztály számításánál épen nem tehet semmi különbséget, ugyancsak az idézett törvénycikk fön­tebb olvasható 3. §-sából világos. S azt hiszem, hogy ezzel megfeleltem az „egyházi szörszálhasogatások" 7-ik, sőt ugy látszik, hogy megfelel­tem a 8-ik pontjában bolygatott kérdésre is. Még pedig ezen utóbbira magának a 8-ik pontnak nem első kikezdése, de a második kikezdésében foglaltató eme szavak értel­mében : „a harmadik korosztályban mentetvén föl ideig­lenesen a védkötelezettség alól, nősülhetése végett enge­délyre szüksége nincsen." Az erre, ilyen értelemben, je­len soraim harmadik kikezdésében adott feleletet azonban nem miniszteri intézményre, milyen tudtommal egyház­kerületekhez nem bocsáttatott, hanem az 1868: 40 tc. 44. §-sának világos szavaira alapitám. Mert hogy a har­madik korosztály betöltése előtt is,"és pedig különös nősü­lési engedély nélkül, nem egyszer teljesen szabad a nő­sülés, azt nemcsak az „egyházi szőrszálhasogat ások" 8. pontjának második kikezdésében elbeszélt és ehez ha­sonló esetek, de az olyanok is bizonyítják, aminőkre jelen soraim második kikezdése vonatkozik. S hogy e felelettel segédlelkószül én tolakodtam előre, mentse ezen, az Öregekkel szemben való szerény­telenségemet az a körülmény, miszerint a kérdésre tu­lajdonképen nem is én felelek, de felel az általam csak mintegy idézett 1868: 40 tc. 3. §-sa és a honvédelmi mi­nisztériumnak ezen az alapon, 1870. január 20-án 2600. sz. alatt kibocsátott körrendelete. Az „egyházi szörszálhaso­gatások" többi pontjaiban fölvetett kérdésekre felelni, a szerkesztőség engedelmével, csak azon esetre próbálkoz­nám, ha, a mit nem hiszek, Öregebbek nem vennék ke­zökbe a tollat, hogy megírják a kellő feleleteket. Mielőtt a tollat letenném, még azt akarom megjegyezni, hogy ezen mi korosztály-számításunk első sorban csakis azokra vonatkozik, akik a rendes időben vagyis azon nap­tári évben állanak először ujoncállitási bizottság előtt, a melyben életök 20-ik évét betöltik. Azonban más s az itten vitatottnál épen nem érdektelenebb kérdés : mikor lépnek ki a harmadik korosztályból, vagy mikor lépnek be a negyedik korosztályba, vagy mikor szabad engedély nélkül nősülniök azoknak, akik mint önkénytesek, az ál­lítási idő előtt, teszem 18 vagy 19 éves korukban, vagy akik az idézett törvénycikk 21. §-sában nyújtott kedvez­mény alapján 24 vagy 25 éves korukban lesznek kato­nákká ? E kérdésre is azonban, ha annak szüksége mu­tatkoznék, más alkalommal. Török József. Külföldi egyház és iskola. * A jezsuita-törvényjavaslatot a német parla­ment következő szövegezésben fogadta el: ,1. §. A jezsuita­rend a a vele rokon rendek és hozzá hasonló congregatiók a német birodalom területéről kizáratnak. Megtiltatik, hogy ezen rendek telepeket rendezhessenek. A jelenleg fen­álló telepek a szövetségtanács által meghatározandó időben, mely hat hónapnál tul nem terjeszkedhetik, feloszlatandók. 2. §. A jezsuitarend s a vele rokon és hozzá hasonló con­gregatiók tagjai, ha idegenek, a szövetség területéről kiutasíthatók; ha belföldiek, bizonyos kerületekben vagy helyeken a tartózkodás nekik megtiltandó s onnan kiuta­síthatók," — A szövetségtanács fogja azon intézkedéseket kibocsátani, melyek ezen törvény végrehajtásához s a végre­hajtás biztosításához megkívántatnak. — Ezen törvény egyenesen kitiltja Németországból a jezsuitákat, mig a kor­mány által előterjesztett javaslat csak esetről esetre ki­utasításukat akarta kimondani. A törvény 183 szavazat­tal lőn elfogadva 101 ellen, tehát 82 szótöbbséggel. Az ellenkező 101 szavazat nem csupán a centrum-fractió ré­széről adatott be, hanem a socialisták is szavaztak ellene, igyBebel, Sonnemann, stb. A vita folyamában B e b e 1 többi közt mondá, hogy a protestantismus, ha­bár némileg szabad mozgást enged is, de azért csak oly ellentétben áll a tudománynyal, mint a katholicismus. Azon vádat, hogy a jezsuitizmus az erkölcsöket aláássa, igy tehát az államra nézve veszélyes, ép azon joggal lehet a bourgeoisie-ra és rendszerére is mondani. A jezsuitiz­mus és katholicismus tényleg azonosak. A jezsuiták törek­vései, melyeket három század óta követnek, csak a leg­világosabb kifejezése azon elvnek, melyet a katholicismus több mint egy ezredévvel ezelőtt zászlajára irt. Az állam s a liberális párt maga oka, ha ezen törekvések veszélyesekké lettek. Ha azon összegeket, melyeket az állandó hadse­regre s gyilkos szerszámokra költöttek, népnevelésre for­dították volna, most az ultramontán izgatásokkal nem sok bajunk lenne, s papjainkat Isten nevében hagyhatnók prédikálni, mint kedvük tartja ; mert senki se volna, ki rájuk hallgatna. (Derültség.) De ezt a jelenlegi államtól, sőt a szabadelvű párttól is követelni balgaság volna, mert a vallási tekintélylyel más tekintélyek is elesnének, melye­ket pedig nem lehetne feladni. A nép politikai téren republi­canismusra, nemzetgazdasági téren socialismusra, s vallási téren atkeismusra jutna. A német birodalmi gyűlés erre még szintén harmadik olvasásban megszavazván a köte­lező polgári házasságra vonatkozó törvényt, befejezte jelen­legi ülésszakát. (E.) Császárharang.' A háború alatt elfoglalt ágyubronzból, melyből hazánk alsólövői ev. gyülekezete is kapott 10 mázsát, az oroszlánrész Kölnnek jutott Máj. 12-dikén érkezett oda a német császár ajándókakép 22, a háború alatt elfoglalt ágyú, melyeknek összes súlya 500 mázsa, értéke 25,000 tallér. Ebből fog a „császár­harang" öntetni, mely a legnagyobb harang lesz egész

Next

/
Oldalképek
Tartalom