Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-06-22 / 25. szám

május 20-kán reggel útra keltünk, a minden oldalról össze­gyűlt tanitókkal egyetemben, kiknek száma egész Ham­burgig rendkivül nagyra növekedett. Ott megérkezve a Conventkertben székelt rendező-bizottmányhoz fordultunk a szükségelt szállási jegyek s utasitások átvétele végett. A. megjelent 5100 résztvevő közt 600—700 tanítónő volt, kiknek magánházakhoz és szállodákba való elszállásolása tekintetében a bizottmány a résztvevők teljes megelége­désére, dicséretes buzgalmat fejtett ki. A magányosok versenyeztek vendégeik ellátásában. Magyarhonunk közel 25 taggal volt képviselve, ideértve a kormány két kül­döttét is, mihez Felső-Magyarország a legnagyobb kontin­genssel járult. Az előértekezlet május 20-kán este 7 órakor vette kezdetét Sagebiel Hamburg egyik legnagyobb termében, melyben a gyűlés többi tanácskozmányai is tartattak. Mái­jóval a kitűzött idő előtt a nagy terem minden része zsú­folásig megtelt a résztvevőkkel, kik oda, sok rég nem látott kartárssal baráti jobbot szoritani siettek. A gyűlést pont 7 orakor Hoffmann Theodor, mint a rendező­bizottság elnöke megnyitá, Hamburg városa nevében egy szives : „Isten hozottal" üdvözölvén az egybegyűlt tanitók seregét. Ezután az összegyűltek figyelmét az elnök és az alelnökök megválasztása s a főgyülés tanácskoz­mánya tárgyául kitűzendő thémák meghatározására forditá. Erre elnöknek közfelkiáltással Hoffmann Theo­dor hamburgi tanitót, a már évek hosszú során át mint ta­pintatos elnökét a németországi tanitók gyűlésének álta­lános lelkesedéssel újonnan megválasztá. Alelnökökül 13 e r­th e 1 d drezdai, Kehr gothai képezde-igazgatók válasz­tattak meg. A gyűlés tanácskozmány tárgyaivá szavazat­többséggel a következő thémák fogadtattak el: 1. D r. L a n g e hamburgi igazgató értekezése : A német nemzeti népiskoláról. 2. SchwartzI. berlini tanitó értekezése : Az isko­lai felügyeletről. 3. Burgward t vizmári rector értekezése : A nyil­vános iskola tévedt irányáról. 4. Hoffmann Theodor hamburgi tanitó értekezése: Egy általános német tanitóegylet alakításáról. A főgyüléseken kivül, melyeket naponta 9 órától dél­utáni 2 óráig tartottak, különös érdeket ébresztők valának a Sagebiel helyiségében összeült s naponta estve 6 órától 9-ig tartott szakülések, melyeken a felső tanintézetek, nőnöve­lés, gyermekkertek, szám- és természettan, tanítóképezde s gyönge elméjű gyermekek oktatása stb. érdekében váltottunk eszmecserét. A gyermekkertek általános elterjedése érdekében különös szép beszédet tartott Goldschmied Johanna, hamburgi tanítónő. Vonzó előadásából csak azon érdekes közleményt említem fel, hogy legközelebb a porosz korona­herceg gyermekei is a Fröbel szellemében kiképzett taní­tónőtől veszik első oktatásukat, mely körülmény után várható, hogy a gyermek-kertek egész Némethonban álta­lánosan el fognak terjedni. Adná az ég, hogy édes magyar ha­zánkban is ugy lenne. A nőnevelés felvirágzása érdekében tartott szakgyü­lésen különösen feltűnt C a 1 m Mária k. a. folyékony és tartalomdús előadásával. A tanitóképezdék ügyében összeült szakülésben pedig Kehr gothai igazgató re -mekelt. Ezen kivül még különös érdekkel birt egy a Ham­burg városa tulajdonát képező ház földszintjén, első ós má­sodik emeletének több termeiben felállított, szakavatottan berendezett tanszerkiállitás. Egész Nemethou nagyobb könyvárusai versenyeztek mentül érdekesebb tárgyak kiál­lításával, s anuak szakonkénti felosztásáért a hamburgi rendező-bizottság különös elismerést vivott ki magának. Hamburg városa sem kiméit áldozatot Némethon tanitói irányában. Mert mig egy részről a résztvevők nagy részét szabad szállással, az állatkertbe s aquariumba való ingyenbemeuetellel látta el, addig az Elbe folyóra Sta­deig, valamint Helgoland szigetére kirándult két amerikai nagy hajót, melyeken közel 3000 tanitó utazott, a szük­séges élelmi szerekkel gazdagon ellátta. A némethoni tanitók ezen XX. gyűlését is a legsza­badabb szellem lengé át, ki merték mondani s nyilatkoz­tatni az igazságot bárki irányában is. Némelyek bátorkod­tak ugyan korlátolt, szűkkeblű nyilatkozatokkal a gyűlés elé lépni, de azoknak rögtön el kellett hallgatniok, mi­vel őket a zaj, lárma, pisszegés szóhoz jutni nem engedé. Hogy a kormány barátja-e ezen szabad szellemű gyűlésnek, valyon a tanitói kar viszont meg van-e a kor­mány tett intézményeivel teljesen elégedve, az ott ta­pasztaltakból épen nem állithatnám. A gyűlés másod napján javaslatba hozott Bismarcknak küldendő bizalmi táv­irat szépen megbukott. A dolog ily kimenetelét még azon körülmény is fo­kozta, hogy dacára annak, miszerint a hamburgi rendező­bizottmány három izben folyamodott a ministeriumhoz a hamburgi gyűlésbe utazó tanítók részére az államvasuta­kon árelengedést kieszközölni, mégis a kormány azt kereken megtagadta. Miután egyrészről a kormány más összejövetelek alkalmával árelengedéseket egész kész­séggel ad, másrészt a magántársulatok azt most is tették : annál inkább elvártuk volna, hogy épen a magas kor­mány a tanitók részére különösen tette volna azt. Fájda­lom, hogy épen a porosz kormány az, mely tevékeny ta­nitói testülete irányában, melynek tudtunkkal oly sokat kö­szönhet, ily állást foglal el. A gyűlés harmad napján az elnök által indítványba hozott, Vilmos császár és Bismarcknak küldendő bizalmi távirat egyhangúlag elfogadtatott, mit a császár a legmele­gebb szavakkal viszonzott. Ezzel kiegyenlíteni gondol­ták némelyek, az egy nappal elébb történt Bismarck-ku­darcot. Véleményem szerint ránk magyarokra nézve e gyű­lések látogatása felette üdvös eredménynyel jár, mert azon kivül, hogy az ott szerzett gazdag tapasztalatokat ide haza gyümölcsöztetjük, még egy nem csekély haszon is háramlik, a németországi tanítókkal hazánk állapotáról váltott eszmék kicseréléséből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom