Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-06-15 / 24. szám

A bács-szerémi ág. hitv. ev. esperességnek f. évi május'hó 29. és 30-ik napjain Uj-Yidéken tartott közgyűléséről. Esperességünkből ritkán kerül valami mozzanat a nyilvánosságra. Pedig ha valahol, ugy bizonyosan az önkormányzaton alapuló egyházi életünk terén igen üdvös hatású az előforduló ügyek nyilvános megvitatása. Mert, * szerintem, csakis igy költhető fel a törekvés, ügyeinket oly módon rendezni, hogy ne csak a hivatalos korlátokon belül mozogjanak, de egyszersmind bátorságuk is legyen a nagy közönség elibe lépni, annak Ítéletétől nem félve tanúbizonyságot tevén, hogy az egyház javát becsületesen célozzák. E szempontból kiindulva, bátorságot veszek magamnak, fennevezett gyűlésünk közérdekű dolgait gyönge tollammal e lapok utján nt. szerkesztő ur engedelmével, a t. közönségnek bemutatni. A gyűlés május 29-én reggeli 9 órakor vévén kezdetét, a szokásos buzgóság után az elnökség a jelenlevőket, kik igen szép számmal gyűltek volt össze, szivélye" sen üdvözölte s a gyűlést megnyitottnak nyilvánította. Erre a közszeretetben álló főfelügyelőnk, Kubiuyi Ágoston ur ő méltósága egy igen érdekes dolgozatát a jezsuiták a történelem által felette káros és veszedelmesnek bebizonyított működéséről különös tekintettel hazánk múltjára olvasta fel, melynek, ha nem csalatkozom, elhallgatott conclusiója az akart lenni, hogy a jezsuiták mai napság is folytatott fáradhatlanságát céljai megközelítése és elérése tekintetében szemünk előtt tartván, mi protestánsok is összetartsunk és egyházunk felvirágoztatása előmozdításában működni ne fáradjunk el. Szerintem ez igenid nagyon kívánatos dolog. Egyszersmind ki kell emsluem, miszerint érdemteljes főfelügyelőnk esperességünk legmélyebb hálaköszönetét megérdemli azon önfeláldozó fáradhatlanságaért, melynél fogva nemes tettekben megőszült kora dacára nagylelkű készséggel jelenik meg közöttünk gyűléseink tapintatteljes vezetésére. Következett főesperesünk, nt. Stúr D án i el ur nagy szorgalommal összeállított évi jelentése, mely egyrészt szomorú tényekkel, az espererség hivatalnokai körébea történt halálozásokkal, másrészt örvendetes mozzanatokkal, kegy adományokkal, templomi és iskolai fölszerelésekkel foglalkozott a legkisebb részletekig. Érdemteljes főesperesünk közhálánkat kiérdemelte magának a fáradságos, híven teljesített munkával, mit a közgyűlés nem mulaszta el jegyzőkönyvileg is kifejezni. Mielőtt a gyűlés a tavalyi jegyzőkönyv fonalán tovább folytatta volna tárgyainak elintézését, nt. Sztehló József glozsáni lelkész és kiérdemült főesperes ur felszólalt azon röpirat miatt, mely „a bányai ev. egyházkerület t. közönségéhez" „bányakerületi több világi és egyházi tag" által intéztetett és a superintendensi hivatalra való választás érdekében nt. Sárkány Sámuel ur mellett és nt. Szeberényi Gusztáv ur ellen dühösen harcoskodik csúnya fegyverekkel. Nt. Sztehló ur kiemeli és hangsúlyozza, mily sajnos és protestáns egyházi életünkre szégyenletes ily korteskedés használása, és azon nézetben van, hogy miután nt. Szeberényi ur mint egyetemes egyházi főjegyző a bácsszerémi esperességnek is egyik főhivatalnoka,, esperességünknek nem lehet, nem szabad tűrnie, főhatósági személyeinek ily és meg nem érdemlett mpgbántásait: miért is indítványozza, hogy az esperef-ségi közgyűlés által ezen a protestáns egyház méltóságát sértő eljárás rosszaltassék s a kerületi gyűlés hasonló eljárásra kéressék fel. — A jelenlevők közül néhányan s ezekkel e sorok irója is azon álláspontból kiindulva, hogy a történendő superintendensi választás e minden esetre illetlen tüneményt úgyis siue ira et stúdió legjobban elitéli, azon nézetben voltak, miszerint ily névtelen pamphleteket egyszerűen fumigálni kell, nehogy annak gyártói ama hamis képzelődésbe essenek, hogy az egyházak mégis meghagyták zavartatni magokat vitéz lármájuk által, és hogy nem is fér össze az esperesség tekintélyével ily névtelen nemtelenségek ellen hivatalosan tiltakozni. — A vitának vége az volt, hogy nt. Sztehló ur indítványa el lett fogadva. Azt hiszem most már, hogy jó példánkat azok is követendik, kik Húrban „Cyrkevne listy"-keit olvasák és szintén tiltakoznak majd a nt. Sárkány Sámuel ur ellen intézett rágalmak ellen, kiindulva azon elvből „quid uni justum, alteri aequum" s igy remélhető, hogy a pártok a tiszta protestáns téren találkozván egyházi ügyeinkben, minden e tekintetben! kellemetlenségnek vége leend, mi annál kívánatosabb, mert a szőnyegen forgó ügyet tekintve mind a Sárkány Sámuel-féle mind a Szeberényi Gusztáv-féle párt abban hibázott, hogy az első a superintendens főkellékét a panmagyarismusban, a másik a panslavismusban kereste, holott legfőbb kellékei az evangyeliumszerüség, a tiszta protestáns jellem, a tudományosság és a kormányzati képesség, mely kellékek a szóban levő két urnái tudomásom szerint nem adhatnak okot civakodásra. A gvülés tárgyai elintézését folytatva a tavalyi közgyűlés jegyzőkönyvének 17. pontjához ért, mely azt határozza, hogy a confirmatió püukösdkor tartassék, mert a körlelkészek évi jelentéseikben kiemelték, miszerint ott, hol ez történik, az iskolalátogatási nyolchavi időtartam pontosan megtartatik ; holott a hol nagypénteken szokásos a confirmatió, a confirmáltak mindjárt húsvét után elhagyják az iskolát és a rendetlenségnek tág ki.pu nyittatik. E határozat, melynek folytán a nt. főesperes ur azon lelkész urakat, kik a régi szokásnál megmaradtak volt, kérdőre vonta, szintén igen heves vitára szolgáltatott alkalmat. Nt. Sztehló József ur tagadja az esperességi közgyűlés illetőségét a confirmatió mikortartásának meghatározásában miután ez az egyes egyházgyülekezetek házi jogainak körébe tartozik, és ennélfogva a kérdéses pont olyatén megváltoztatását kéri, hogy a confirmatió mikor tartásának meghatározása minden egyes egyházgyülekezet sérthetlen jogát képezi. — Ez ellen tiltakoztak mindazon lelkészek, kik a confirmatió pünkösdkori tartásának az iskola látogatásra való üdvös hatását tapasztalták, kiemelvén, hogy miután minden egyes egyház az esperességi közgyűlésen képviselve van, az esperességi közgyűlésnek a