Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-06-15 / 24. szám

De néptanítónál a gyakorlat : arany, az elmélet : ezüst. Praxist adjanak tehát önök először egymásnak. Ha ezzel birnak : ad ják mog amazt is, azaz tartsanak önök tudományos, theoretikus felolvasásokat is. De ne ezen kezdjék, hanem ezen végezzék nemes irányú működéseiket. De valyon nem le/jobb lenne-e a kettőt Összekötni ? Szerintem most még nem. Egy évben egyszer, legfelebb egy napra jöhetnek önök össze, s ha ezen időnek egy részét felolvasásokkal s talán azok bírálatával is eltöltik : nem jut elegendő idő arra, a mi legfőbb, t. i. hogy egymást tanítani tanit-ák. Egyébiránt cselekedjenek önök legjobb belátásuk szerint. Én csak legjobb meggyőződésemet mondtam el, s a sikert akarnám biztosítani. A siker biztosítására azonban aí sem elég, hogy önök, mikor nagy gvü'ésre egy évben egyszer összejönnek, egész nap a gyakorlat mezején harcoljanak, vagv is minden idejöket a sikeres tanítás elsajátítására fordítsák ; hanem kell, hogy apróbb körökre oszoljanak, s hogy az apróbb körök tauitói évenként kétszer, okvetlen érintkezzenek egymással. Mikép en történjék ez ? Példával világosítom. Erdőhegy, Ágya, Vadász, Bél-Zerind, Tamásda, N.-Zerind néptanítói alkothatuak egy kört. E hat egyházközségben van összesen 10 tanitó, ugyanannyi tanterem. E tiz tanit<5 jöjjön össze minden évben kétszer, a rendes közvizsgák előtt egy héttel. Együtt látogassák meg sorban, előleges megállapodás szerint, az illető iskolákat s mutassák fel egymásnak, hogy miképen és mily sikerrel tanítják növendékeiket. Eljönnek pl. Ágyára 8-an. Itt bemennek pl. a fiuk iskolájába. Az illető tanitó 3 tantárgyból (többet felvenni egy fél napra nem lehet) felelteti tanitvánvait s bemutatja, hogy miképen járt el e vagy ama tudomány átadásánál. A többiek az iskolában tehetnek ugyau fel kérdéseket a tanulóknak, de az illető tanítóval ha szükség van rá, vitába csak a tantermen kivül s egészen egymás közt bocsátkoznak. Egy alkalommal tohát csak 3 tantárgy szerepelne, s igy egy év alatt 6. Ez nem baj, mert 3 alkalommal minden népiskolai tantárgy előkerülne. Ágyáról aztán együttesen mernének Vadászra s igy tovább. Ez lenne szerintem a helyes ut a legjobb gyakorlat megszerzésére. Erre nézve azonban mulhathmul megkívántatik, hogy az egyházmegye ne csak erkölcsi támogatását meg ne vonja a tanitó uraktól, hanem a szükséges anyagi támogatásban is részesítse őket kellőleg. Határozza meg a tractus, hogy az egyes egyházak hány forint napi dijat adjanak ilyenkor fejenként tanítóiknak ; a szükséges előfogatokat pedig rendeltesse meg a községek elöljárói által. A második cél az, hogy : tegyék le önök alapját egy annyira szükséges tanítókönyvtárnak. E tekintetben is elmondom egyéni meggyőződésemet s nézeteimet. Fizessen minden tanitó fél évenként annyiszor 50 frtot, a hány 100 frtra megy egy évi fizetése, azaz fizessen 1—3 frtot. Legyen egy központi főkönyvtár és könyvtárnok ; legyen minden körben egy-egy fiókkönyvtárnok. Mig kevés lesz a könyvek száma : csak egy-egy kör olvassa 2 — 3 hónapig az egészet, s a meghatározott idő leteltével küldje át a szomszéd körnek s igy tovább. Ha azonban kellő számmal lesznek a kötetek : osztassanak szót azok a központról az egyes köröknek, bizonyos váltakozó rend szerint, hogy igy az egész egyházmegye minden tanitói olvassanak folytonosan és egymás után minden kötetet. Apróbb részletekbe bocsátkoznom szükségtelen. Az idő majd és a körülmények mindenekre megtanítják önöket. Most szóljanak hozzá az ügyhöz, de tárgyilagosan. Én hiszem, hogy igen tisztelt szerkesztő ur az önök hozzászólásától nem fogja becses lapjának hasábjait megtagadni. Ha az eszmék ki lesznek cserélve : még ez évben október hóban összejövünk Szalontán és ott mindeneket ékesen és szép renddel el fogunk intézni. Addig is Isten önökkel! Nagy Sándor, ágyai ref. lelkipásztor. BELFÖLD. A törökszentmiklósi ügy a tiszántúli superintendentia közgyűlésén. A heves-nagykunsági esperes ur — ígéretéhez képest — szives volt a tiszántúli superintendentiának a t.-sz.miklósi ügyre vonatkozó tárgyalásáról egy hiteles jegyzőkönyvi kivonatot küldeni be hozzánk, melyet midőn az esemény hordereje és érdekességére való tekintetből egész terjedelmében közölnénk, felhívjuk rá ugy olvasóink, mint általában az egyházi dolgok iránt érdeklődő közönség figyelmét. A kivonat igy hangzik : Ideiglenes, szám nélkül. Tárgyalás alá vétetett a heves-nagy-kunaági egyházmegyei törvényszéknek 1872. márc. 25. s 26. napjain Török-Szent-Miklóson tartott ülése jegyzőkönyvének 1-ső számában foglalt azon ítélete, mely szerint Török-Szent-Miklóson 1871. dec. 26. és 27-kén mindkét ref. lelkipásztor eltávozásával, a helybeli római katholikus lelkész által teljesített esketés következtében kifejlett zavar a két lelkipásztornak egymás között és az egyház tagjai között létező egyenetlenség és viszály ügyében, Tokaji Nagy Gábor részint hiteles tanuk bizonylatai, részint önbeismerése alapján kötelességmulasztás, lelkészhez nem illő önviselet, hallgatói és lslkésztársaí iránt tanúsított kimélytelen és lenéző modora miatt bűnösnek találtatván, noha a 36-ik kánon szerint hivatalából elmozdítandó volna, minthogy azonban, még eddig ellene semmi vád nem emeltetett s a 79-ik kánon értelmében meg nem dorgáltatott, jelenleg első izben az egyházmegyei tövényszék szine előtti megdorgáltatásban s a heves-nagykunsági gyámintézet részére 200 forintnak, továbbá a perköltségnek lefizetésében, illelőleg megtérítésében azon hozzáadással marasztal