Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-01-20 / 3. szám

Weimar. Neunter J a h r gang, erstes Heft. Jahrlich erscheiaenlOHefteá 3 — 4 Bogén zum jáhrlichenPreisevon 2Vs T h 1. Mennél nagyobb és biztosabb a jó szónoklat hatása a hallgatóságra, annál inkább törekedni fog az egyházi szónok is, hogy oly útmutatásokat nyerjen, melyek az egyházi beszéd hatását előmozdítják és biztosítják. Ily útmutatásokat nyerünk az idézett homilétikai havi folyó­iratban, mely szakítva a régi hagyományos egyházi be­szedekkel, oly mintaprédikációkat és dispositiókat közöl, melyek tartalmukra és alakjukra nézve a haladott theo­logiai tudománynak és a jó Ízlésnek teljesen megfelelnek. A homilétikai részen kívül még rendesen több értekezé­sek, könyvismertetések és vidéki tudósítások is előfordul­nak, melyek mind tudományos becsüek és az uj theolo­giai irány szellemében vannak szerkesztve. Ily nagy horderejű, és küiönösen a modern theolo­giának győzelme könnyítésére és általánosítására nagy be<.sü folyóirat köré a theologia díszei mint munkatársak csoportosultak, kik közül csak néhányat akarok említeni: Dr. Baumgarten, Colaní, Dr. Grimm, Dr. Hilgenfeld, Dr. Hoitzmann, Liscn, Dr. Schenkel, Dr. C. Sehwarz, Dr. Alex. Schweizer, Dr. Sydow, Thomas, stb. stb. Az első előttünk fekvő füzetnek tartalma követ­kező. A homilétikai részben találunk Hönel bialai superintendenstől egy karácsonyi beszédet ily címmel : „Díes ist mein lieber Sohn, den sollt ihr hören" Márk 9, 7. Ezen beszédben azt fejtegeti, hogy az isten fia alatt itt, nem mint régenteu, egész-, vagy félistent, hanem egy­szerűen testvéi ünket kell érteni, ki mint bűn nélküli eszményképünk a követésre legméltóbb. Azután követ­kezik a boldogult Nagel brémai lelkész ily című szónok­lata: „Die Rechtfertigung durch den Glauben" Rom 10, 4—8, melyben ki van mutatva, hogy a törvényből lehe­tetlen kiigazodni, és mégis a római és az ev. orthodox egyház a törvéi.yt megint felelevenítvén, csak az utóbbi­ban látja az üdvözüli st. Az Elzaszban divó perikopák jegyzéke adventtől pünköstig, és számos dispositiók az első adventtől estomihi vasárnapig, és Röhr „Keresztyén evangyeliomköny ve" rekesztik be a homilétikai részt. Az értekezések első helyét a szerkesztőség ily cimii munkája foglalja el : „Der fortgesetzte Kampf die rechte Friedensarbeit", melyben találólag mondatik, hogy a keresztyén hitélet nincsen kötve a theologiai hagyomány­hoz és formulához, szabadon alakul a keresztyén szellem alapján, és hogy az egyházi alkotmányos élet nem függ pastí rális gyámkodástól, hanem szabadon fejlődik a hivők általános papsága alapján, a községek önkormányzatában. Azután következik „Stndie zu einer Zeitpredigt" Máté 8, 23—27 felett, és „Gláubig oder ungláubig" tárgyú érte­kezés G. W. Eisenlohrtól Cincinnatiból, melyben igen érdekesen visszautasítja azon gyanút, mintha a szabad irányú protestánsok hitetlenek volnának. Az értekezések után a könyvismertetések következ­nek, melyek közt a nemet* protestansegylet évkönyve, dús és vonzó tartalmánál fogva, a közönségnek különös figyelmébe ajánltatik. A könyvben foglalt egyházi tudo­sitá:ok közt megemlíthetem itt azon hírt, hogy Éjszak-Amerika nyugoti részén „a független keresztyén községek ev. protestáns egylete" megalakult, alapszabálya ha­sonló a német- protestansegylet alapszabályaihoz. Vé­gül következik a „magyar protestansegylet" alakuló közgyűlésének leírása. Általában ezen folyóirat „a magyar protestansegylet" működéséről eredeti tudósításokat hoz. Bővebben jeleztem a nevezett folyóirat tartalmát, hogy, mint pártolásra méltó vállalat, mindig szélesebb körben terjedjen, több olvasót nyerjen. Az áldás ily müvek pártolásából, magára a pártolóra háramlik. W e b e r Samu, sz.-bélai ev. lelkész BELFÖLD. A vallás- és közoktatásügyi költségvetés részletes tárgyalása. II. Jan. 11-kén folytattatván a tárgyalás, a Budáu fölállítandó reáltanodára előirányzott 20.630 ftos tételnél Pauler megjegyzi, hogy a tanulók nagy száma miatt \élte szükségesnek a tanoda felállítását, mert már a pa­rallel-osztályok sem voltak elégségesek. Tisza Kál­mán a különvéleményt pártolja, mert az előterjesztés szerinti intézkedések által csak a községek mentetnek fel törvényszerű kötelmeiktől, holott a kormány csak ott vál­lalhatja magára a polgári iskolák fölállítását, ahol a köz­ség erre képtelen. Házmán Ferenc ugy tudja, hogy Buda városa már a jövő évben eleget kíván tenni a törvénynek, de más oldalról túlterhelt városok, mint Buda, nem kötelezhetők ilyesmire kormánysegély nélkül. Schwarc Gyula az előirányzott összeget elfogadja, azon reményben, hogy az alnáltanoda idővel főreál tano­dává fog emeltetni. Csenge ry Antal egyik javas­lathoz sem járul, hanem külön indítványt terjeszt be, mely szerint egy Budán fölállítandó felsőbb polgári isko­lára (tehát nem reáltanodára), 6000 ft. szavaztassák meg. S z i 1 á d y Áron megjegyzi, hogy ha Buda város, mint annak képviselője Házmán mondá, a jövő évre szándékozik polgári iskolát felállítani, akkor a törvény­hozás nem anticipálhatja Buda város ebbeli szándékát Pártolja a különvéleményt. Szontagh Pál pénzügyi tekintetben nem tartja helyesnek, hogy megtakarítás helyett még 6000 ft. adassék Budának oly indokból, melyről a törvény úgyis rendelkezik. Madarász szin­tén a különvéleményt pártolja. Gonda Csengery módc­sitváuyát a polgári iskolák rovata alatt kívánja tárgyal­tatni. A 1 m á s y Sándor a különvéleményt pártolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom