Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-06-08 / 23. szám

számára, egy tanszobára és egy tanítóra 90 gyermeket számítva, legalább 36 tanszoba és ugyanannyi tanitó szük­séges, tehát még egyszer annyi, mint a mennyivel az egy­ház jelenleg rendelkezik. Iskoláink ily mérvű kiegészítésénél irányadók a tanköteles gyermekek érdeke, a taní­tás és a felügyelet igényei, és az építkezési előnyök lehetnek, és semmi esetben sem a tanhelyiségek mostaui megoszlása, s azon régebben folyvást követett szokás, melynél fogva a hány tanszoba állíttatott, az annyi különböző pontokon szóratott szét a városban. Ezen szokás, s iskoláinknak azon alapuló mostani fekvései, oly időkből veszik eredetöket, midőn a tanulók 1—2 esztendő alatt, tehát ugyanazon iskolában rendsze­rint bevégezték egész tanulói pályájukat: ennélfogva ab­ban az időben észszerű volt. Jelenleg azonban a tanulási idő több évekre levén kiterjesztve, a tanulók a kezdő tanitó keze alatt folyvást nem maradnak, hanem ha tovább akarnak iskolázni, átlagosau nagy távolra fekvő helyisé­geket kell látogatniok. A régibb időből reánk szállott tantelepek további meg nem tartását kívánja a város megváltozott térképe. Ezen iskolák legnagyobb részben oly időből veszik eredetöket, melyben a város még kisebb területű volt, mint jelenleg, melyben olyan utcák, melyek most százával adják a tanköteleseket, teljességgel nem is léteztek, a város területe tehát más idomot nyervén, a régibb terület szerint célszerű helyek többé nem lehetnek azok. S a tapasztalat azt tanítja, hogy ennek a legszo­moritóbb következményei vannak az iskoláztatásra. A mostani iskolák, habár mint olyanok átalában rosz helyen vannak, de élénk forgalmi vonalokon feküd­vén, eladás utján jól értékesíthetők s annak idejében a mennyiben feleslegessé válnak, valamennyien értékesítendők is, az uj tauhelyiségek pedig lehetőleg a városrészek te. rületi középpontján állitaudók fel. A városbeli tanszobák száma 39-re menne, a mos­tani szükségletnél tehát többre, a mi azért van igy, mert mindezen iskolák kiépítése több évek multán eszközlendő, mely idő alatt a tankötelesek száma a mostaninál nagyobb számra emelkedik. Ugyanazon iskolában lesznek elhelyezve a fiuk és leányok, ha tetszik, a nem szerint külön udvarral és be­járással, mindenik 3—3 tanszobában csoportosítva, egy­egy tanitó keze alatt 2 —2 osztály állván. Egy iskolában fiuk és leányok egy tanitó keze alatt egy tanszobában lesznek, a felsőbb osztályokbau, ha tet­szik, két csoportra osztva egy-egy tanitó alatt. Az iskolák építésének rendsorát a szükséglet foko­zata határozza meg. Legnagyobb a szükséglet a Tarján­ban, itt tehát még ebben az évben iskola állítandó, aztán minden következő évben egy-egy iskola készíttetnék az Uj-városban, Uj utcában, Tabánban és Kisutcában, s ekkép h é t év alatt elemi iskoláink teljesen kiépítve lesznek. A városon kivül a tanyai s pusztai földeken 12 is­kola szükséges, melyek ugy helyezhetők el, hogy nem lesz a határnak oly része, hová az iskola félmértföldnél távo­labb esnék. Ezen iskolák a városbeliekkel egy idejüleg létesítendők s belőlök évenként kettő épitetfdo fel, egy­előre csak egy-egy tanszobával, tekintve, hogy a tanköte­lezettség keresztül vitele itt több uehézségekkel jár, noha a tankötelesek száma mindenik helyen két-két tanszobát kiván ugyanannyi tanítóval. A városbeli összes iskolák létesítése mintegy 65 ezer forintot szükségei. Lakhely a városi tanitók közül csupán a főtanitók­nak adatnék tanodában, kiknek közvetlen felügyelete és fe­lelőssége alatt állana egy iskola, a többi tanitók lakbér­pótlékot kapnak fizetésűkben. A tanyai iskolák tanítói la­kással lennének összekapcsolva. Mindenik tanítónak 600 frtnyi fizetést tevén, miu­tán ezt a tandijak (jelenleg 1510 tanuló után 3500 frt.­nyi érték) 210 frtig (70 gyermektől 8 forintjával)- fedeznék minden egyes tanítói fizetés a ref. egyháztagok által jelenleg fizetett állami földadó-összegnek (101,636 forint) 0. 38%-át képezendi ; hét év múlva tehát, midőn 18 ujabb városi és 12 tanyai iskolai tanítót számlálunk s a meglevő 18 tanítónak is ki kell egészitnünk mostani fize­tését 500 frtról 600-ra, tanítói fizetések fejében 13,500 frtnyi összeget fogunk egyházi adóba kiróni, mely összeg e már emiitett államadó összegnek 13. 28%-át képezi, föltéve hogy az egyház jelenleg egyházi adón kívüli jöve­delmei változatlanul maradnak. Egyébiránt lehetséges tanyán, hol az élet igényei szerényebbek, kevesebb tanítói fizetést szabni, a városban a leányiskoláknál szintén kevesebb díjazással nőtanitókát alkalmazni, mely esetben évenként 2200 frt megtakarítható (22 tanítót 500 írtjával díjazván). Az ismétlő iskolai tanítás a városban 18 tanitó mun­kásságát veszi igénybe s e munka évenként 100—100 írtjá­val dijaztatva, ismét 1800 írtai növeli a kiadást. E célra sem uj iskolaépületek, sem uj tanítói állomások nem szükségesek. Az uj iskolák kerttel és testgyakorlati helyiséggel és szerelvényekkel ellátandók. Hogy a régibb tanhelyisége­ken sem e tekintetben sem építkezés dolgában semmi költ­ségesebb újítás nem tétetik — önként érthető." Hogy e javaslat foganatosítása, a tanerők időközi célszerűbb felhasználása, s az átmeneti viszonyok szempont­iából minő határozatokat hozott még a fentebbi gyűlés, azt a „H. M. V." más alkalommal ígéri közölni. BELFÖLD. A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése. A május hó utolsó napjaiban főgondnok gr. Lónyay Menyhért ő exja és T ö r ö k Pál superintendens kettős elnöklete alatt tartott dunamelléki ref egyházke­rületi közgyűlés több üdvös, célszerű s a tipásztalt szük­ségnek megfelelő intézkedést tett, mit annyival inkább is ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom