Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-06-01 / 22. szám

Azonban e tévesztés már a mult évben ki volt igazítva, hanem most a máramarosugocsai egyházmegyei kimutatásban némely egyházaknál ismét előfordul, a mennyiben az iskolába járók száma 2041, az iskolába nem járók száma pedig 2297. e szerint az iskolakötelesek száma összesen 4338, vagyis x népség 26%-ka, a mi képtelen. — Ennek kikerülése szempontjából, azt hiszem, célszerű lenne egy külön rovatot felvenni az „iskolába nem járók" számának, s talán nem volna felesleges egy rovat azok számára, a kik csak egyszer s másszor, vagyis ritkán járnak fel, mert a mostani rovatozással különösen falun minden iskolaköteles gyermeket iskolábajárónak lehet beirni, pedig megesik, hogy egész kötelezettségi ideje-alatt évenkint ötször hatszor látogatta meg az iskolát. A bü^ég tehát nagyon óhajtandó a felhasznált adatoknál, mert csak igy lehet jó statistikai munkát összeállítani. Hanem nézzük meg az iskolázás mérlegét a különböző egyházmegyékben és egyházakban, azon fokozat szerint, a mint ott az iskolázás jobb vagy roszabb lábon áll. Egyházmegye Iskolakö-Iskolába Iskolába teles jár nem jár Máramaros-ugocsai 2,033 1776 257*) Szatmári 6,229 5286 943 Bihari 5,049 4162 887 Nagyszalontai 7,374 5984 1390 Érmelléki 4,823 3913 910 Békés-bánáti 14,395 11445 2950 Heves-nagykunsági 13,864 10930 2934 Nagybányai 2,825 2150 675 Beregi 5,007 3758 1249 Nagykárolyi 3,901 2843 1058 Felsőszabolcsi 8,562 6053 2509 Debreceni 11,213 7934 3279 Alsószab. és hajdu-k. 12,317 7264 5053 Összesen 97,592 73,498 24094 Itt azt látjuk, hogy épen a legszegényebb egyházmegyében van legjobb karban az iskolázás, leghanyagabbul pedig a gazdag debreceni és alsó szabolcsi egyházmegyékben járnak a gyermekek iskolába. Egyes népesebb egyházakat véve fel, az iskolázás következő egyházakban áll legjobb lábou: Egyház Iskolakö- Iskolába Iskolába teles jár nem jár Szentes 1488 1488 — Vásárhely 1952 1952 — Vésztő 555 555 = Körös-Ladány 488 488 — Szatmár-Németi 479 479 — Abád 240 240 — Erdőhegy 192 192 — Csenger 166 166 — Felső-Bánya 139 135 4 Szatmár 710 684 26 Nyir-Bátor 760 719 41 *) A máramaros-ugocsai egyházmegye adatai az 1871-ik névtárból vannak átvéve. B. Hanem itt különösen két egyházra nézve az adatok hitelességét kétségbe kell vonnunk, mert Hódmező-Vásárhelynek hogy 30,000 lélek után csak 1952 és igy 6% iskolakőteles tanonca lenne, azt hinni sem lehet, holott egy Mező-Turnak 18,186 lélek után 3091, tehát 17% iskolaköteles tanonca van. Másik tulságot látunk Nyír-Bátornál, hol 2567 lélek után 760, tehát 30% iskolaköteles van, a mi ismét hihetetlen nagy szám. A kimutatás sötétebbik oldalán számos, és igen népes gazdag egyházakat is látunk. Egyház Iskolakö-Iskolába Iskolába teles jár nem jár Kérés 26 — 26 Kék 85 20 65 Egri 101 31 70 Nádudvar 916 294 622 Nánás 1538 682 856 Bogdány 210 80 130 Ittebe 242 90 152 Mikola 122 47 75 Tisza-Földvár 330 146 184 Anth 108 47 61 Szentleányfalva 120 56 • '64 Szoboszló 1467 720 747 Mándok 242 120 122 Nagy-Ecsed 450 220 230 Ágya 128 64 64 Asszonyvásár 166 83 83 Széplak 188 98 90 Debiecen 4951 2538 2413 Beregszász 362 183 179 Baimaz-Uj város 815 450 365 Öcsöd 592 360 232 Füzes-Gyarmat 561 T-1 lO co 210 Tarpa 267 159 108 Püspök-Ladánv 585 361 224 Hadház 948 552 396 Okánv 298 178 120 Máté-Szalka 360 222 138 Békés 1948 1256 692 Böszörmény 2444 1661 783 Ha a lelkész, mint Kérésén, tanítani köteles az iskolás gyermekeket is, miképen viseli cl lelkén azon felelősséget, mely 26 gyermeknek tudatlanságban hagyásából reá háramlik ? A nagy hajduvárosok messze maradnak az iskolázás terén, sőt még Debrecen is, fájdalom, e sorozatba esik ; pedig jól esett volna lelkünknek, ha e városban, hol az anyagi erő, tehetség nem hiányzik, sőt nagyszerű áldozatokat is hoztak, az iskolázás példányszerű pontossággal gyakoroltatnék. Ajánljuk a Figyelmező figyelmébe ! Többet nem mondok, a számok beszélnek. A kimutatás általános összezésónél kitűnik, hogy a tiszántúli ref. egyházkerületben az 1871-dik évben volt anyaegyház 565, leánvegyház: 476, rendes lelkész: 578, segédlelkész: 4íl*