Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-05-25 / 21. szám

mint sokan állítják, „oly pozitív természet feletti alapigazságok összege", melyekről vitatkozni nem leket, melyek kutatás alá nem eshetnek és melyekhez mint valami szent noli me tangere-féle mysztériumhoz az ész bírálata nem nyúlhat. Bizony, ha igy folytatjuk pályánkat, akkor nem lesz csuda, ha előbb-utóbb ugyanazon sorsban fogunk részesülni, a melyben az ultramontanizmus részesül. Weber Samu. Külföldi egyház és iskola. A svájci alkotmány revisiójának megbuktatása, és a német országgyűlési tárgyalások. A mult napok egyházi eseményei közt kétségkívül a legfontosabbak a svájci és a németországiak, melyekről a „Szabad Egyház", e jelesül szerkesztett napi lap, igy nyilatkozik: A svájci szövetségalkotmány revisiójának megbuktatása, ós a német birodalmi gyűlésen a jezsuiták ellen hozott törvény sokkal szorosabb összeköttetésben áll egymással, ós következményeiben sokkal öszszefüggőbb okozatok kútforrása, hogysem egymás nélkül kerülnének a sajtó tárgyalása alá De nemcsak következményeiben, hanem a dolog rendes és természetes menetében is összefüggés található a két kérdésben. A svájci alkotmány-revisiónak célja volt az alkotmány egyformásitása, némely kiváltságok és korszerűtlenségek megszüntetése, A kezdeményezés a német elem részéről történt, mert a francia és olasz lakosságú kantonok leginkább azok, melyekben a szabadelvüség és egyenlőség érdekében megszüntetendő kiváltságok és a köztársaság fogalmával meg nem férő középkori maradványok az alkotmányrevisiót leginkább teszik szükségessé. Ezen kantonok fészkét képezvén az ultrámon tani smus, és az internationalenak, igen természetes, hogy a reactio ezen elemei itt is egyesültek, hogy a status quo, mely háborithatlan müködésöket minden idegen vagy úgynevezett törvényes beavatkozás ellen megvédi, fentartassék. Tehát nem csupán faj-, de nagy politikai érdekkülönbség is működött itt közre, és épen ezen közreműködő tényezők vezetnek azon feltevés forrására, miszerint a német országgyűlésen a jezsuiták ellen hozott törvény nem egyéb, mint a svájci alkotmány-revisio iránt nyilatkozó közvélemény viszbangja. Midőn Bismarck Hohenlohe herceget német követté tette, a Vatikánnál semmi esetre sem Antonelli kedvét kereste, hanem megtudni kívánta, valyon a római curia miképen viselné magát, ha Németország véletlenül gyöngének mutatkoznék Kóma irányában ? A ravasz Bismarck nem csalatkozott combinatióiban ; mert alig hogy a Vatikánban észrevették, hogy Berlinben azzal foglalkoznak, miszerint Araim grófnak a vat'kánban megürült helyét ismét betöltsék, sőt pláne bibornokkal : Antonelli nem fért többé a bőribe, mert szefinte ezen concessiók nem jó akaratból adattak a lutheránus kormány részéről, hanem a viszonyok befolyásának kényszerűségéből, és ezen felfogás igen természetesen nem maradhatott tüntetés nélkül, miután a pápának világi hatalma azt kívánta, hogy a vatikán még a hatalmas Németországgal szemben is nemcsak bátornak, de vakmerőnek is látszassák. Innen magyarázható Hohenlohenek visszautasítása és ezen szempontból indokolható azon erély, melyet az ultramontanismus a svájci status quo fentartásának küzdelmében tanúsított. Bismarck tehát számításból gyöngének mutatkozott, hogy a pápai kormány igazi gyöngeségét napfényre hozhassa ós, a mint látszik, a csel tökéletesen sikerült; mert Antonelli lépre ment, s most Bismarck határozottan lépett fel. — Azon kimély, mely legfelsőbb helyről a curiával szemközt ajánltatott, megszűnt opportun lenni , miután az ultramomanisinus aggressiv politika özeiméhez folyamodott. A távírda tudósítása szerint nagyobb határozottsággal még a német országgyűlésen nem tárgyaltak törvényjavaslatot, mint ez alkalommal, midőn elhatározták, hogy a clerus köteles magát az áUamtörvényeknek alávetni ós az államsouverainitása előtt meghajolni. Ezzel együtt elhatároztatott, miszerint semmiféle rendnek Németországban kormányengedelem nélkül letelepednie nem szabad és világosan kimondatott, hogy az engedély nélkül letelepedett jezsuiták azonnal kötelesek eltávozni, ha büntetésnek nem akarják magukat kitenni. íme a látszólagos kis okok mily nagy okozatokat szülnek. Most már alig lehet azon kételkedni, hogy miután 50,000 polgárnak joga van alkotmány-revisiót követelni, a svájci szövetségalkotmány-revisio nemsokára ismét szőnyegre fog kerülni és pedig, a valószínűség számítása szerint, sokkal nagyobb eredménynyel, mint ez alkalommal, midőn a szabadelvüség, intelligentia és vagyon az ultramontanismus és a communismussal szemközt megbukott. KÜLÖNFÉLÉK. * Az országos közoktatási tanács tagjai. Nevezett taaács beltagjaivá mogválasztattak, és pedig a tudomány-egyetemi szakosztáiv

számára: dr. Kautz Gyula, dr. Bur>p N= János és Toldy Ferenc egyetemi tanárok ; a műszaki szakosztály számára : Stocek József és Kruspér István műegyetemi tanárok, Ney Ferenc pesti és dr. Say Mór budai főreáltanodai igazgatók, Korizmics László, a magyar gazdasági egyesület elnöke, Weisz Ferenc Bernát, a pesti ipar- és kereskedelmi kamarának tagja ; a gymnáziumi szakosztály számára : Mészáros Nándor, Szamosi János budai és Bartal Antal pesti főgymnáziumi tanárok ; es a népoktatási szakosztály számára: Hokkes József pesti elemi iskolai tanitó, Rill József állami képezdei tanár