Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-05-25 / 21. szám

mihez sem kedvünk, sem hajlandóságunk, bezárjuk ismertetésünket azon nyilatkozattal, miszerint jelen füzetet határozott nyereségnek tartjuk az egyh. beszédkötetek jelenleg nem nagy száma között, mintegy hasznos iránynak úttörőjét, melynek, hiszem, számtalan követője fog akadni. Hogy müvének nem csupán fényoldalait mutattuk fel, hanem itt-ott óhatlan hibáira is figyelmeztettük : ez azért történt, mivel Mitrovics Gyulát e hazában részünkről egyik legtehetségesebb ifjú hitszónoknak és szorgalmas embernek ismervén, tőle még sokat, igen sokat várhatunk. Egyébiránt fogadja őszinte vallomásomat, miszerint az ismertetett füzet^ olvasása közben, sokkal jobban gyönyörködtetett s nagyobb mértékben volt képes felvontságban tartani figyelmemet, mint akármi más mulattatóbb tárgyú olvasmány. Lehetetlen dolog tehát, hogy legmelegebben ne ajánljam azt, mindazok számára, kik eddig megszerezni elmulaszták. (Ára 1 ft. 20 kr.) Kiállítása is elég csinos. Betűi tiszták, könnyen olvashatók. Yégül köszönetet kell mondanunk a s.- pataki hittanhallgatóknak, mint kiadóknak, hogy szerzőt jelen beszédei füzete kibocsátásában anyagilag is gyámolítani magukra vállalák. Hajh ! sok nemes nagy eszme, sok szép cél rég feledve volna már, ha az ifjúság lángoló buzgalmának heve is a közönyösség, rideg fel sem vevés, hideg hamva alá hullana! Tartsák meg továbbra is e nemes ragaszkodást szivökben minden szép, jó és nemes iránt; mert az által sok hasznot tesznek az emberiségnek ! Adja Isten, hogy mint kiadók, nem sokára megörvendeztethessenek bennünket M. Gy. Egyházi ós szertartási beszédeinek többi füzeteivel is. JankaSándor. BELFÖLD. Jelentése a magy. kir. vallásalap jogi természetéről véleményadás végett kiküldött albizottságnak. (Folytatás.) A vallásalap kezelése s az annak jövedelmei iránti rendelkezés tehát királyaink legfőbb felügyelete alatt mindig a kormánynak volt fentartva, s nem is bizonyítja az egyházi bizottságnak önállását, vagy a kir. helytartótanácstól! függetlenségét az, hogy abban az ország prímása elnökölt, mert ez maga is tanácsosa s eképen tagja volt a kir. helytartótanácsnak, s igy annak alatta s nem melletta, vagy felette állott, s azontúl, hogy a legközelebb említett 29. s 75. sz. alatti királyi rendeletekből az egyházi bizottságnak a kir. helytartótanács alatti állása nyilván kitetszik, a 32. s 35. sz. a. 1803. s 1810-ben kelt okmányok világos példáit is tüntetik föl annak, hogy a kir. helytartótanács az egyházi bizottságnak véleményeit nem csak egylzerüen átmeneti közeg gyanánt, hanem saját véleményének hozzácsatolásával terjesztette ő felsége elé, jelesül pedig a 32. sz. szerint, nemcsak az egyházi bizottságnak és a helytartótanács többségének, hanem kisebbségének véleményét is fölterjesztette s ő felsége az egyházi bizottság s helytartótanács többségének vélemény ellen, a kisebbség véleményét fogadta el. Mindezeknek a tényállás földerítése végetti előrebocsátása után, véleményünket a vallásalap jogi természete iránt folytatólag következőkben fejtjük ki: A vallásalap törzsvagyonának egyik ága, azon 16,000 frtnyi járulék, mely abba III. Ferdinánd és III. Károly királyok 2. és 8. sz. a. rendeletei folytán a kir. kincstárból évenkint fizettetett, 1868. óta az 57. sz. a. okmány szerint nem fizettetik, s az országgyűlés megegyezésének hozzájárulása nélkül nem is fizettethetik; s miután a vallásalapnak magának is évenkint mindig tetemes kiadásai voltak, a szabályozott püspökségek alapjának bevételei pedig a 35. számú okmány szerint az ezen alapra nehezendő kiadásokat különben sem fedezték, feltehetni véljük, hogy azon járulókok, melyek az egyházi javadalmasok által részint a vallásalapba járó cassa parochorum, részint a szabályozott püspökségek alapjába évenkint fizettettek, az évi folyó kiadásokra fel is használtattak és igy tőkésítésekre alig fordíttathattak. Ezeket tehát számításon kivül hagyván, a vallásalap tözsvagyonát jelenleg következők képezik : a) A magánosok által tett alapítványok; b) az úgynevezett commissariaticus alap ; c) a József császár által eltörlött szerzetes-rendek összes ingó vagyonának tőkésített értéke s azon ingatlan javak, melyek ezen eltörlött szerzetes-rendek után közvetlenül, vagy a királyi kincstárral tett jószágcsere folytán a vallásalap birtokába jutottak s az ezen ingatlan javak után az elvesztett urbériségekért, kiutalványozott földtehermentesitési kötvények ; d) azon 3 millió frtnyi alapítvány, melyet a javadalmazott clerus földtehermentesitési kötvényekben 1856-ban tett; e) a megüresült egyházi javadalmaknak most is még a vallásalapba beszolgáltatni szokott intercalaris jövedelmei. A vallásalap törzsvagyonának ezen különböző ágai közül : A magánosok által tett, az 53. sz. a. okmányból kitetsző, különben is csekély értékű alapítványok csak akkor tartoznak a vallásalaphoz, ha az alapítvány oly föltótek alatt tétetett, hogy a vallásalap által kezeltessék, s a vallásalap ezen kezelést elfogadta, különben rendeltetésüknek fentartása mellett a vallásalaptól bármikor el is különíthetők. A commissariaticus alapnak eredete elegendőkópen fölvilágosítva nem levén, addig, mig arra nézve hiteles adatok nem kerülnek elő, ezen alap eddigi céljának teljesítésétől el nem vonathatik. A vallásalap törzsvagyonának a föntebbi c), d), e) pontok alatt említett ágai közül, az eltörlött szerzetesrendekig k ingó és ingatlan javai ezen rendeknek eltörlése előtt egyházi-javak voltak. A 3 millió frtnyi alapítvány egy részét képezi az egyházi javadalmasoknak kiutalványezott és ezen javadalmak ingatlan jószágainak ere-