Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-05-11 / 19. szám

tán az eltörlott szerzetes-rendek után, mely ingatlan javak jöttek a vallásalap birtokába, és hogy ezek közül melyek vannak még most is ezen alapnak birtokában és melyek cseréltettek el más, és mily javakért a kir. kincstárral ? a közalapítványi kerületi főtiszteknek és a vallás-és közoktatási ministerium számvevőségének 47, 48, 50, 51. és 52. sz. a jelentéseik fölvilágosítják, melyekre nézve azonban hiányul kell följegyeznünk, hogy arról, vájjon a kassai közalapítványi főtiszti kerületben a vallás-alaphoz tartozó javak léteznek-e, az illető főtiszt jelentése velünk a 72. sz. a. ministeri átirat folytán sem közöltetvén, felvilágosítást nem nyertünk. József császár alatt a vallásalap törzsvagyona, illetőleg jövedelme, még két más kútfőből is öregbedett,— jelesül: József császár 1783. nov. 18-án kiadott és a 21. sz. a. látható rendeletével a megüresedett egyházi javadalmaknak azelőtt a kir. kincstárba befolyt összes jövedelmeit a vall ás alapnak, az ezen alapból fentartandó ájtatos intézmények javára engedte át. A 24. 27. és 73. számú okiratok szerint pedig bizonyos úgynevezett comissariaticus alapot, mely 1788-ban a 27. számú okirat szerint 118,601 frt 30 krt tett, szintén a vallásalapba rendelte áttétetni. Ezen commissariaticus alapnak eredetére nézve határozott fölvilágosítást nem nyertünk, rendeltetésére nézve is csak annyi tetszik ki az emiitett két okiratokból és az 57. sz. a. okmányból, hogy ezen alap valószinüleg palaestinai szent helyek fentartására volt eredetileg rendelve, József császár által azonban bosnyákországi papnövendékeknek magyarországi papnöveldékben leendő kiképeztetésére rendeltetett fordíttatni; és miután előbb az alsó-ausztriai vallásalapban kezeltetett, onnét utóbb a magyarországi vallásalapba tétetett át. Ferenc király, József és II. Lipót után trónra lépvén uralkodásának kezdetén 1792. máj. 21-én kelt s 28. sz. a. látható resolutiójában elfogadta a m. kir. udvari kamarának az általános udvari kamara által is pártolt azon javaslatát, hogy a királyi kinevezéstől függő megüresült egyházi javadalmaknak intercalaris jövedelmei, melyeket József császár a föntebbiek szerint a vallásalapnak engedett át, a törvényszék ós korábban fönállott százados gyakorlat szerint ismét a kir. kincstárba szolgáltassanak be, föntartván magának, hogy ezen jövedelmeket oly célokra fogja fordíttatni, melyeket az időkhöz s körülményekhez képest legsürgősebbeknek s leginkább közhasznuaknak tapasztaland. Ferenc király továbbá 1802. március 12-én kelt 30-ik sz. alatti kir. udvari rendelete által a bencések, prémont-rendiek és cisterciták József császár által eltörlott szerzetes-rendeit ismét visszaállítván, s azoknak azon ideig a vallásalapba bekeblezve volt javaikat visszaadatni rendelvén, meghagyta egyszersmind a királyi helytartótanácsnak, hogy a vallás-alap jövő activ- és passiv állapotát a számvevőség által pontosan számittassa ki, hogy az abban az említett rendek javainak visszaadása folytán netalán támadt hiánynak fedezéséről gondoskodni lehessen. (Folyt, következik.) Külföldi egyház és iskola. * Amerikából irják, hogy a baltimorei érsek, az Egyesült-Államokban a kath. egyház prímása, Dr. S p a 1-ding Márton Jáno s,— ki a zsinaton a pápai csalatkozhatlanságnak egyik legerélyesebb és legtehetségesebb védője volt, — közelebb elhunyt. * Döllinger, ki a télen a tanulók részvétlensége miatt előadásokat nem tarthatott, a nyári félévre hirdetett előadásait „az utolsó század történelméről, kiváló tekintettel az egyházi viszonyokra", apr. 30-kán megkezdte, miután kétszáznál több hallgatója jelentkezett. * Az osztrák püspökök Bécsben konferenciát tartanak, melynek tárgyai az egyház és az állam közötti általános viszonyokon kivül, a kongrua, a patronátus, a theologiai karok, és az állam által célzott reformok. A konferencia eredményéről nem mulasztjuk el lapunk olvasóit annak idején értesíteni. * A norvég országgyűlésen az alaptörvény 92. §-át, mely szerint csak ev. lutb. vallású egyén viselhet közhivatalt, a mult hetekben ismét vita alá vették; de valamint 1857-ben, ugy most is győzedelmeskedett a felekezeti szűkkeblűség a méltányosságon, s az emiitett cikk továbbra is érvényben maradt. * Pétersburgban pert indítottak a skopcen vagyis a fanatikus öncsoakitók felekezete ellen, mely a mult század végén alakult Oroszországban. A lapok naponta hoznak közleményeket a szigorú büntetésekről, metyekkel a kormány e felekezet nő- és férfi-tagjait egyaránt sújtja. Az eddig megbüntetett egyének nagyobbrészt a közönséges néposztályhoz tartoznak; de — mint a nyomozásokból kitűnt — a szektának több előkelő tagja is van s a pert ép ezek ellen indították meg. KÜLÖNFÉLÉK. (s.) Lelkészválasztás. Kálmán Gyula, pesti ref. gymnáziumi tanár és segédlelkész ur a ságvári reform, egyház által e hó 5-dikén lelkészül választatott. Adja isten, hogy szép, nemes feladatának oly buzgósággal megfeleljen, amily eredményt várunk tőle, ki a pesti ref. theol. szemináriumunknak egyik büszkesége volt. A gyülekezet, mely őt megválasztá, jobb választást nem tehetett volna, mivel benne minden tekintetben jeles készültségü, komoly igyekezetü, buzgó^ lelkiismeretes, valódi puritán jellemű lelkészt nyert. Őszintén kívánunk sikert nehéz munkájához és oly közbecsülést és szeretetet, minőben mint tanár részesült Kunszentmiklóson ós Pesten !