Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-05-04 / 18. szám

3) Ha keresztyénellenes azon nézet, miszerint éltünk eseményeinek folyamában két tényezőt, isteni és emberi akaratot ismerhetünk fel; és ha illemsértő lehet ez igazságnak Ruth házasságánál kimutatása: akkor elfogadom bírálónak a farsangi beszéd felett mondott Ítéletét. 4) Kérdést intéz biráló: valyon az őszi és tavaszi beszéd felosztása nem Zieglertől van-e átvéve? Bár ily felosztási átvétel nem nagyon viciálná az eredetisége' : mégis biráló megnyugtatására mondhatom, hogy sem ezen &tm a többi beszédek felosztása sem Zieglertől, kinek munkáját nem is ismerem, sem mást51 kölcsönözve nincs. Különben e kérdés feltevését is meglepőnek találom. 5) A helyesírásnál gyakran megakad még nálunk bármely író, miután sok szóra nézve ingadozó még most a magyar akadémia helyesírása is. Egyébiránt annyira már jutottunk, hogy „tanul"-tól főnév nem „ság", hanem „ás" vagy „mány" raggal képeztetik s van tanulás és t a n u 1 m á n y, de nincs tanulság; hanem van t an u s á g, mint van háborúság, miután a tanúság gyöke nem tanul, hanem tanú, a mint ezt a szónak fogalmi jelentéséből is könnyű kimutatni. Bölcseség, b ékes ég íratik ugyan egy s betűvel; de kérdés, helyesen-e? A ság, ség főnévképző, a tanúság és háborúság szók kivételével, mindig melléknevekhez köttetik, és nem főnévhez ; lenne e szerint: b ö 1 c s-s é g s lesz a hangzás kedveért: b ö 1 c s e s-s é g és nem b ö 1 c s-e s é g, mert e s é g képző nincs ; és lesz nem b é k e-s é g, mert itt főnévhez köttetnék a s é g képző ; hanem a főnévből előbb mintegy melléknév képeztetvén, lesz b ó k e s-s é g. Különben döntsék el ezen kérdéseket nyelvészeink ; én itt elégnek tartván csupán jelezni azt, hogy ott is, hol helyesirásom nem találkozik bírálóéval) nem épen a vak véletlent követem. Örülni fogok, ha egyházi beszédeim netaláni folytatásánál biráló ur, munkámon haladást, mi őszinte törekvésem, fog konstatálhatni; de nem Ígérem, hogy mindenekben szófogadó tanítványa leszek. Azt azonban állithatom, hogy ha nézeteinkre s irányunkra nézve sok tekintetben nagy ür van is vetve közénk, ós hogy ha bírálói fegyvesszejét adandó alkalommal még jobban suhogtatná is felettem, azért Mitrovics Gyulának őszinte tisztelője marad Filó Lajos. BELFÖLD. Pesti reform, egyházmegyei közgyűlés 1872. april 30-kán. Elnökök: gróf Teleky Sándor világi részről, S i p o s Pál főesperes egyházi részről. Sipos Pál rövid, megható imájá után, világi elnök gr. Teleky Sándor örömét fejezi ki, hogy a tagok mind a világi, mind az egyházi részről oly szép számmal vannak jelen s miután főesperesnek hivatalos teendőiben tanúsított buzgó fáradozásaiért köszönetet mond, a gyÜlést megnyitottnak nyilvánítja. Világi elnök jelenti, hogy az aljegyzői hivatal betöltésére ujabb szavazást kellett elrendelnie, mivel a szavazatok nagyon megoszoltak, s ennélfogva általános többséget senki sem nyert. A szavazás eredménye lett, hogy aljegyzőnek Erdélyi József veresegyházi lelkész választatott meg. Megválasztott aljegyző a szokott esküt letevén, megköszöni a benne helyzett bizalmat. Ez megtörténvén, Sipos Pál főesperes felolvassa jelentését a kanonika vizitációról. Jelentéséből kitűnik, hogy a pesti református egyházmegyében szép rend és az egyház iránt nagy buzgóság uralkodik. Tem plomai, középületei s iskolái jó karban vannak. A vallás iránti buzgóságnak lehet tulajdonítani egyházaink áldozatkészségét, mely a korábbi évekhez képest igen nagynak mondható. Általában örömmel jelenti, hogy az egyházmegye a rend és buzgóságban folyton előre törekszik, minek több jelét adta. A csinos jelentésből még sok jót emelhetnék ki, mik az egyházmegye dicséretére válnának. Ezt azonban nem teszem s a hely szűke miatt csak a közgyűlés végzéseinek megírására szorítkozom, s azok közül is csak azokat említem meg, melyek általánosb érdeküek. Említenem sem kell, hogy főesperes intézkedéseit, melyeket a különböző egyházakban az egyházmegyei közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében tett, a kögyűlés jóvá hagyta; főesperes azon kérdésére pedig, hogy miképen kelljen eljárnia az oly egyházakban, melyek a lelkész- és tanitófizetést illetőleg hátrálékosak, a gyűlés azt határozta, hogy főesperes ez ügyben egyenesen a szolgabírói hivatalt keresse meg. Az egyházmegye képviselőiül az egyházkerületi gyűlésre megválasztattak titkos szavazás utján : egyházi részről E g y ü d István és Szilágyi Benő, világi részről Jordán István és V á r a d y, Károly. Olvastatott a tanügyi bizottság jelentése. A bizottság a jók előszámlálása után, a hiányokat sorolja föl, melyekben a Közgyűlést intézkedésre hivja fel. A közgyűlés a bizottság által tett javaslatokat elfogadja s a következő határozatokat hozza : Azon tanitók, kik a megállapított tantervtől eltérnek s ennél fogva a tanítást hiányosan végzik, a tanterv pontos megtartására köteleztetnek. Azon tanitók pedig, kik vezérkönyvek hiányában, a tanítást célszerűen vezetni nem képesek, vezérkönyvek szerzésére szólittatnak föl. Molnár Pál alesperes elnöklete alatt egy hét tagu bizottság neveztetett ki a végre, hogy készítsen egyjavaslatot, miképen lehetne legcélszerűbben eszközölni, hogy a jövedelmesebb állomások csak a tanítás terén magokat már kitüntetett tanitók által töltessenek be. Az ismétlő iskolákra vonatkozólag azon határozatot hozta a közgyűlés, hogy az egyházak igyekezzenek ismétlő iskolákat állítani. A melyik felekezeti ismétlő iskolát állit fel, a tanítónak minden tanköteles után egy o. é.