Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-01-13 / 2. szám

azért mint világosság fiai éljenek és haljanak meg. — Mert az intézet egyik magasztos feladata, hogy növendékeiben a halhatatlan lelket ápolja, és hogy a mi érzékileg homályos, azt a hit világánál láthatóvá tegye! „Nem hagylak el titeket, megtérek tihozzátok". Üdvözítőnk ezen szavaival vette be a növendékeket a felnőtt keresztyének társaságába és az v intézet végső áldását rájok adta. Az intézet arról is gondoskodott, hogy ezen kebelében ápolt és most kilépett tagoknak munkájok, foglalkozások legyen, hogy magokat fenntarthassák és hogy életkedvök ne gyöngüljön. A 43 siket-néma öt osztályba van sorozva. Már az I. osztályban megismertetik azon beszédmód alapelveit, mely által képes lesz az illető, ha nem is mindent tökéletesen, árnyalataival együtt; de legalább főbb gondolatait másokkal közölni. A II. osztályban nagyobb mérvű előlépések nem történnek, hanem az eddig tanultakat ismétlik, hogy egyik vagy másik növendék a többitől hátra ne maradjon. Ezen osztályban már a szám'tást is tanítani kezdik. A III. osztályban az eddigiekhez bizonyos real ismereteket is adnak. — A IV.-ben a nyelvtanítás még mindig első helyen szerepel, néha már rövid bibliai- és hazai történetet, földirást és természettant is tanítanak. — Az V. osztály a IY.-nek folytatása. — Legnehezebb a növendékekkel az abstract fogalmakat közölni és megértetni, ugy, hogy e téren a legtapasztaltabb siketnématanitók sem tudnak kellő sikert felmutatni. Hálás köszönetet mondott az elnök azon jószívű emberbarátoknak is, kik egy s más adományt tettek le az igazgatóhoz, hogy ezek által legalább egy örömteljes napot szerezzenek a növendékeknek. — Az elnök beszédét Mark evangelista ezen szavaival végzé : hozának neki egy nehezen szóló siketet stb." Márk. VII. R. 32—37. Az intézet pénztári állása következő : összes évi bevétel 94517 frank 31 cent., kiadás 24046 frk ; pénztári maradék 70471 frk. 31 cent. Legyen áldás a jóltevő intézeteken, melyek az emberi könjörületességnek örök időkre szóló tanúi ! B o d K á r o 1 y. Orgonafölavatási ünnepély Zürichben. Zürich, 1872. január 5. Az l?71-ik év utolsó rapján reggeli isteni tisztelet alkalmára! ment végbe a „s z t. Péter" templomába épített nagyszerű, 64 változatú orgona ünnepélyes fölavatása. Ezen kettős ünnepély hathatós befolyást gyakorolt mindenki kedélyére, s akarva nem akarva vonzá az istenimádás csöndes hajléka felé mindazt, ki csak föl birta emelni tagjait. Dr. S u t e r, az egyház elnöke nyitá meg az ünnepélyt, vázlatos történelmét adván, hogy miképen létesült e remekmű; röviden egybe foglalva beszéde tartalmát: elmondotta, hogy 1869-ben H i r z e 1 lelkész ur volt, ki orgona építtetésére először nógatá híveit. De a tisztelt lelkész időközbm meghalt, 1870 nyarán az egyházközség egyhangúlag kinyiivánitá, hogy amaz indítványozott szép eszme megvalósítását melegen pártolja, és kivitelét el is határozta. A kivitelt késlelteté a francia-német háború, midőn az orgonakészítők műhelye is tetemesen megrongáltatott Mannerdorfban, hol KuhnésSpaich hírneves orgonakészítők laknak. Kijelenté, hogy orgonajátékosnak Ki r c hn e r Tli eo d o r lett megválasztva és hogy az orgona S k r adowski és Buier művészektől megvizsgáltatva, igen jónak, sikerültnek találtatott. Végül átadá a müvet az egyházközségnek azon őszinte kívánattal, hogy e remekmű öszhangzata az egyház tagjait is teljes öszhangzásba hozza és tartsa örökké ! Ezután Lang Henrik lelkész lépett a szószékre és alapul véve a 98-ik zsoltár 6. versét : „T rombi t á kkal és kürtnek zengésével zengjetek aJehova király előtt", — körülbelől ezeket mondotta : „Ha most Z wi n g 1 i itt köztünk megjelenhetnék, valyon mit mondana? valyon mit szólana ő, kinek hathatós szavaira a zürichi nagy tanács 1524. jun. 20-án a város' mind négy templomába ácsokat és lakatosokat küldött, hogy a képeket, oltárokat, ékitéseket, és az orgonákat is kérlelhetlen kezekkel megsemmisítsék? ! Zwingli ma ezt mondaná: „az egyház község egy dicső müvet állított e helyre." Mert akkor az uralkodó babona miatt, — melylyel a római klérus a népet elámitá s szemeibe vakító fényt lövelt, — kellett az orgonát is eltávolítani; szükség volt mindent elkövetni a végre, hogy a népet istennek lélekben és igazságban imádására vezessék. Ma ezt hangoztatná Zwingli: „igen sokan e szóval „egyháx" alig tudnak más fogalmat összekötni, mint hogy unalmas, és hogy a mai nemzedék a protestáns 4*