Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-04-13 / 15. szám

sai ellen, s állhatatos kitartásuknak lehet tulajdonítani, hogy korunkban a szabad eszmék légköre tisztulni kezd Németország felett. De másfelől nekik köszönhető ama vallási mozgalom keletkezése is, a mely most ott a kedélyeket foglalkodtatja. Szabad, független, önálló, tudományos vizsgálódásaik eredményezték, hogy a hierarchiai törekvések a német nép szabadszellemü gondolkozásán oly zátonyra akadtak, melyen különben is megrongált hajójuk előbb utóbb menthetlenül össze fog zúzódni. A vallási élet ennek következtében jótékony lendületet vett, s a dolgok mai állapotában száiuithatlanok amaz előnyök, melyek az egész nép vallási életének erkölcsi tisztaságára és felemelésére befolynak. Sőt magán az állam hatalmon is észre lehet venni a német felvilágosult tudományosság jótékony hatását. Az államhatalom szakított eddigi álláspontjával, melyeu saját népe hátrányára, hű támógatója volt a hierarchiának; szövetkezett a tudománynyal s az ez által a népben felköltött erkölcsi önérzettel. A ki figyelemmel kisérte Németország legorthodoxabb államának, Bajorországnak az országyülésen tett nyilatkozatait és intézkedéseit, ós Poroszországnak magatartását, melyet az utóbbi időben elfoglalt, lehetetlen örömmel nem tapasztalnia a szellemi függetlonséget, melynek oly nagy mérvben adott mindkét állam kifejezést. Bajorország, az ultramontanismus eddigi bűnfészke, oltalmat ós törvényes jogot biztosított azok számára, kik az idegen járszalagot lerázva magukról, véleményeiket a vallási kérdésben szabadon nyilvániták. S a hogy ez Bajorországban törtónt, ugy törtónt a többi államokban is; (az örökös stabilismusban levő Ausztriát kivéve); bármerre tekintünk, mindenütt gyengülni látjuk az eddig uralkodó nemzetellenes befolyást, s ennek gyengülésével aránylag növekedni a szabad szellemet, mely a vallási kérdésben is nyilvánítja magát s az erkölcsiség felemelését eszközli. Örömmel szemlélhetjük tehát s állithatjuk magunk elébe követendő például azon magasztos feladatot, melyet Németországban a nép, a tudomány bajnokai és a kormányok maguk elébe tűztek, mert abban korunk emelkedett iránya győzedelmónek biztositékát láthatjuk. A mi Németország vallási mozgalmát, az úgynevezett ó-katholikusok mozgalmát illeti, nem oszthatom azok véleményét, kik kétes remónynyel néznek a mozgalom sikerére, csupán azért, mert nem terjed oly kellő gyorsasággal, mint azt az ember óhajtaná. Az a panasz ellene, hogy a mozgalom vezetői mindig csak beszélnek, nem tesznek semmit. Azt is mondják, hogy elszalasztották a kedvező alkalmat, a midőn nézeteiket határozottan formulázhatták volna s a kath, egyház községétől való elválásukat nyíltan kimondhatták volna. Ezen ellenvetések látszólagos jelentőséggel bírnak. Ha a dolgok mélyébe tekintünk, s szemügyre veszszük, a mozgalom ólén álló férfiak tendenciáit, a fentebbi ellenvetések önmaguktól elenyéznek. Az ó-katholikusok száma Németország majdnem minden részén, Bajorországban, Badenben, Nassauban, Würteinbergben stb. oly nagy mérvben növekszik, hogy alig van város, melyben szükségessé ne vált volna reform-bizottmányok alakítása, melyet a környékükben levő községek ó-katholikusainak központjaiul szolgálnak. Ilyen reform-bizottmány körülbelül 100 — 120 van, mely számból következtetni lehet, minő nagy körben kell elterjedve lennie. Mindegyik bizottmány rendes felolvasásokat szokott rendeztetni, melyeket tudós és hírneves tanárok tartanak, útiköltségeik a bizottmány rendelkezése alatti pénztárból fizettetvén. Dr. Friedrich, Dr. Reinkens tanárok gyakran hónapokon át körúton vannak, í elolvasásokat ós értekezéseket tartva azon kérdesekről, melyek a vallási viszályoknak ós ellentéteknek tárgyát képezik. Es épen azért, mivel az ó-katholikusok vezetői, azaz a tanárok és lelkészek, kik tartózkodásuk helyén vagy körutakra menve felolvasásokat tartanak, mindig csak felolvasásokat tartanak, szokták azt mondani, hogy nem tesznek semmit, hanem mindig csak beszélnek. De ez épen egyik célját képezi az ó-katholikus mozgalom vezetőinek. Ok kettős célt tűztek ki maguknak; a folytonos ós minél gyakrabbi felolvasások által a nép értelmi és erkölcsi emelésére akarnak hatni egyfelől, hogy előkészítsék őt ama magasztos vallási eszmék és nézletek befogadására, melyeket másfelől a tudományos önálló fejtegetések, kutatások, vizsgálódások idővel létesíteni fognak. Tehát cóljok a nép értelmi és erkölcsi emelése, továbbá vallási tekintetben oly állapot előidézése, melyben az ellentétek mind kibékülnek, uralkodó érzelem a szeretet lesz, áthatva a legtisztább erkölcsiségtől. Ily fenséges cél lebegvén az ó-katholikusok vezetőinek szeme előtt, természetes dolog, hatáskörük jelenben egyébre nem szoritkozhatik, mint hogy a cóljok elérését biztosító eszközöket, a felolvasásokat ós