Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-03-30 / 13. szám

vét alkalmazandó, nemcsak az ultrámon tanismus fekete köntösébe burkolt „lelki és menyországi dolgokkal foglalkozó" plébánosokat, hanem a szegény prot. papokat illetőleg is alkottat törvényt, melynek §-ait részrehajlatlan szigorral s megelőző készséggel foganatosítani kegyeskedik, megkezdvén az irtóháborút személyválogatás nélkül. S mily gyönyörteljes látvány lesz az akkor élőkre nézve, ha Táncsics a legközelebb országgyülésileg proklamált elvét felfrissiti a világ előtt, s egész páthosszal hirdetendi: mihelyt pap, kezdjük akármiféle valláson, mindjárt ármánykodó, ámitó, csaló! Ugyanazért honfitársak, elvbarátim, töröljük el őket a földszínéről, hitvallásaikkal egyetemben, vagy mint páriákat, minden földi jogok élvezetétől fosszuk meg, nemcsak, de küldjük őket gályákra, vagy hurcoltassuk máglyákra, hogy ne lehessenek gátul a háremi paradicsom alkotásánál, s ne ámítsanak ily vadtan prédikálásával: „Az anyag sírba száll, elporlik; de a szellem örök életre tör!" stb. stb. Igy legalább aztán nem kell vallás-egyenjogúsági törvények hozatalával, vagy azoknak ellenőrzésével vesződni, bíbelődni. Előre tehát Táncsics ur et consortes! A mai közönyös korban találkoznak társakozók, s e sophisma földi édent varázsolhat elő, melynek ugyan részvényes tagja lenni nem kiván : P e t e r d i Károly, ref. pap. Külföldi egyház és iskola. (F.) A „Vaterland" és a würzburgi püspök. Hogy minő lendületet vett Bajorországban a szabadelviiség az egyházi kérdésekben is, mutatja az ultramontán „Vaterland" egyik cikke, mely a würzburgi egyházmegye viszonyait ismertetvén, megtámadja a würzburgi püspököt. A würzburgi püspök ugyanis egy kissé szabadabban gondolkozik, mint az ultramontánok kátéja s a kath. egyház hierarchiai rendszere megengedi. Szemére vetik a püspöknek, hogy egyházmegyéjében megengedte az ó-katholikusoknak, hogy keresztatyák es bérmáló atyák lehessenek, az utolsó szentséggel elláttassanak, a kath. egyház szertartásai szerint temettessenek el. Ez már magában véve nagy bűn, mondja az említett cikk, de még nagyobbá teszi azon hallatlan merénylet, hogy a csalhatatlansági dogma kihirdetését nem rendelte el. — A würzburgi püspök e szabadelvű magatartásáért, melyben a kormány hathatósan pártfogolja, hihetőleg exkommunikáltatni fog, mert hogy az ultramontán „Vaterland" cikke csak azért íratott, hogy „illetékes helyen" tudomást szerezzenek a würzburgi püspök kormányhoz szitásáról és egyházellenességéről, az kétséget sem szenved. * Ókatholikus mozgalmak Franciaországban. Michaud abbé példája utánzókra talál. Közelébb Junqua abbé rázta le nyakáról az ultramontanismus jármát azon levele által, melyet a bordeauxi érsekhez intézett s melyben kijelenti, hogy ő, valamint több társai, a csalatkozhatlanság dogmáját elvetik és felhiviák a híveket, hogy hasonlókép cselekedjenek. Ugyancsak Junqua fölhívására Bordeauxban egy cselekvési bizottság alakult, mely az Európa különböző államaiban létező bizottságokkal összeköttetésbe lép és amely a franciaországi ókatholikusok ügyének előmozdítását és az ultramontán támadások elleni védelmét tűzte ki magának célul. * Az orosz népoktatási ügyre a községek nagy áldozatokat hoznak. Az oktatásügyi minisztérium az 1871-ki évről kimutatást ad, melynek főbb összegeit itt közöljük kormány-kerületenként: Oszkow 53,446 rub,, Wladimir 48,076 r., Olonc 12.055 r., Kaluga 29,499 r., Wjatka 192,104 r., Tekaterinosslav 41.067 r., Pensa 26,137 r., Sz.-Pétervár 20,150 r., Wologda 47,879 r., Kursk 85,939 r., Poltawa 77,803., Serm 76,806 r., Chersson 100,495 r., Simbirsk 20,285 r., Tula 34,215 r., Oret 30,719 r., Bessarábia 25,389 rubel. Föltűnő, hogy a szentpétervári kerület az olonci után a kimutatásban a legcsekélyebb összeggel szerepel, mig a barbár wjatkai kerület a legnagyobb összegeket áldozta a népnevelési ügyre. * Egy ájtatos kultuszminiszter. A mecklonburgi vallásügyi miniszter Buchka, nem engedte meg, hogy a német császár születésnapját megüljék ; azt mondá, hogy böjt van, s a böjt alatt minden ünnepélyesség tiltatik. No már Buchka még a mi katonai főparancsnokunkon Huynon is túltesz, aki pedig — tudvalevőleg — ugyancsak nagy barátja a bojtölésnek, jobban mondva a böjtöltetésnek. KÜLÖNFÉLÉK. V „Protestáns tudományosiSzeinle" 1871. évi folyamából még néhány példány kapható. Ára kötve 2 frt 20 kr. * Lapunk szerkesztője a napokban Erdélybe, Maros-Vásárhelyre utazott. * Uj tanfelügyelő. A vall- és közokt. minister Dr. M o n t e d e g ó i Albert Ferenc egri lyceumi tanárt, a heves- és külső-szolnokmegyei első tanfelügyelői állomásra, egyelőre ideiglenes minőségben, kinevezte. * Luther Márton cellája elégett Erfurtban az Augusztinus-zárdával együtt, mely ujabban árvaház volt. Oda égett Luther hires bibliája is. * Az újpesti unióról, melyről mult számunkban említést tettünk, a „Hon"-nak a következőket irják: Az újpesti evangelikus és református hitfelekezetek az ottani kaszinó helyiségében Hoffmaiin János községtanácsos és füszerkereskedő elnöklete alatt bizottmányi ülést tartottak, melyben a következő fő alapelvek állapíttattak meg : 1) Az evangelikus és református hitfelkezetek Uj-Pesten „egyesült protestáns egyház" cimet vegyenek föl. 2)Ennek tagjai egy közös lelkésznek fizetését szabad ajánlat utján oszközlendő aláirás által biztositandják. 3) A templom és paplak építéséhez megkívántató hely végett a fóthi uradalom küldöttség által fölkérendő lesz. 4) Uj-Pestnek köz-