Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-03-23 / 12. szám

* Az „Atlienaeuni" kiadásában megjelent: A prostitutio s befolyása a közegészségi állapotra. Angol forrás után átdolgozta Baráth Ferenc. Ára 80 kr. — Ép oly érdekes, mint nagy fontosságú kérdést tárgyal e röpirat, melynek ha hazai szempontból hátránya van, ez csak az, hogy a mi viszonyainkra nincsen tekintettel. Valóban kár, hogy a jeles átdolgozó nem vett magának fáradságot és forditását legalább néhány felvilágosító, magyarázó jegyzettel nem kommentálta. Igy a különben kitűnő dolgozat kétségkívül még becsesebb, még hasznavehetőbb lett volna ránk nézve. * Ugyancsak az „Atlienaeum" kiadásában megjelent : Eppur si muove. És mégis mozog a föld. Regény hat kötetben. Irta Jókai Mór. Ára 6 ft. * Tóth József, ki szépirodalmi dolgozatai által tehetségének több izben jelét adta már, közelébb ifjúsági beszélyeit Összegyűjtve sajtó alá rendezi. A körülbelől 200 lapra terjedő munka, „Kis regélő" cim alatt augusztus elejére jelenik meg. Ára 1 ft. Gyűjtők 6 egyszerre beküldött előfizetés után egy tiszteletpéldányt kapnak. Tiz példány 8 ft kedvezményi áron lesz kapható. A megrendelések szerzőhöz N.-Kőrösre küldendők. — Mi részünkről, kifejlettebb irodalmi viszonyaink közt, nem helyeseljük ugyau, hogy még az ily kevesebb költségbe kerülő munkát is a szerző előfizetés utján adja ki ; de bizva abban, hogy Tóth J. szavának áll s az előfizetési fölhívásban tett ígéreteit beváltja: ajánlhatjuk a „Kis regélő"-t annyival is inkább, mert a szerzőnek néhány ifjúsági beszélyét olvasván, azok közt több sikerültet találtunk. Az ujj bibliafordító. *) Kámory ur, pozsonyi ev. theol. tanár, tudvalevőleg lefordította a bibliát. Ez, mindenesetre elismerésre méltó dolog, a nagy munka és nagy cél szempontjából. Ballagi ur a f. évi Tudományos Szemlében bírálat alá kezdte venni, nem Kámory ur jóakaratát, hanem az ő rosz fordítását, egész- tárgyilagossággal: a mi, többféle szempontból szintén természetes, jogosult, sőt kívánatos dolog. A ki olvasta Ballagi urnák ez ügyben eddig megjelent bírálatát, az ebben semmi személyeskedést vagy sértést sem fedezhetett föl, még nagyitó-üveggel sem. S mit tesz Kámory ur? Lapjának, a „Honi Közlön y" VI. számának mellékletében „Kámory contra Ballagi" cini alatt ellenbirálatot ir. Ám tegye, ez szabadságában áll. De szabadságban áll-e ugy irni, mint ahogy irt? Elne*) Ha lehetne Kámory úrral komolyan szóba állani, akkor a mult számunkban közlöttek után nem az irodalom terén, hanem törvényszék előtt kellene hozzá szólanom. Miután ezt nem teszszük, igen természetes, hogy feleselni sem akarunk vele. Közlöm azonban mégis a jelen nyilatkozatot, mint a tanítványi pietásnak, megvallom, szivemnek jóleső kifejezését. Felhasználom egyszersmind ez alkalmat, az illető engedelmével annak kijelentésére, hogy a Kámory programmjáról évekkel ezelőtt „Laicus" aláírással megjelent cikk Hunfalvy Pál barátom tollából folyt. B. M. vezi Ballagit piszkos, telhetetlen embernek, i s t e n t e 1 e n n e k : azt mondja róla, hogy ő léhűtő pocsék ember, majom, szamár, pimasz, csirkefogó, sehonnai bitang ember stb. stb Azt mondja, hogy le kellene húzatni! Ezért huszonötöt vágatnék Önre! Ezért jó nagy pofont érdemlen e. stb. S igy végzi épületes szavait az uj bibliafordító, ev. theol. tanár ur: „Ugy-e megenné azt a bibliát egyházastul együtt gézengúz irigy ember, nem bánom, de nekem békét hagyjon! Én a világi térre léptem, ne tereljen engem vissza oly kaján emberek közé, mint Ön. — Hallja-e Ön pöffeszkedő Tallérosy Zebulon és Kipfelhauser; sok emberen packázott Ön már, de rajtam nem packáz, hogy az ördög bújjék tubákos orrába! A föltámadásban és halhatatlanságban azért nem hisz, mert annyi a bűne, hogy ha az Isten Ítélőszéke elé kerülne, a pokol legalsóbb fenekére vettetnék, hol a belzebubnak 100 öl fa is kevés lenne azon kazán alá, melyben Ön főne. Most kigyót békát fog kiáltani ellenem, őrültnek, elvetemültnek, gyalázatosnak fog nevezni engem, ámde én ezzel mitsem gondolok, én ezt józanul és felebaráti szeretetből cselekedtem, hogy megjavuljon, mert szivemen fekszik Önnek lelki testi idvessége. Régen óhajtottam, hogy jusson körmeim közé: jött önkényt, — a ki keres, talál. Jó éjszakát!" — Ezek mind Kámory ur szavai. Hogy mit gondoljunk ilyen egyénről, a ki igy ir, s a ki még hozzá theol. tanár is, azt nem tudom ; de azt tudom, _ hogy Kámory uron, ki ily kegyesen ömleng, épen nem látszik meg, hogy forgatta volna a bibliát. Vagy, forgatni forgathatta, de hogy tartalmából egyetlenegy szikra sem hullott a lelkébe, erről igen szomoru taaubizonyságot tesz embergyűlölő, gyanúsító, becsületsértő ellenbirálatí. Részemről nem akarok Ballagi ur mellett sikra szállni, — ő maga is elvégzi dolgát Kámory úrral. Azt azonban igenis kötelességemnek tartom, hogy mint Ballagi urnák, a becsületes, egyenes jellemű, a legtisztább szándékú s munkás tanárnak egykori egyik tanítványa, tiltakozzam Kámory ur idétlen ráfogásai ellen. Álljatok elő, Ballagi urnák volt tauitványai, kik, mint apostolok, ha valami jót mivelhettetek már, bevalljátok, hogy ezt nagy részt hajdani kedves tanártoknak is köszönhetitek, a ki bizony nem istentelenségre, hanem istenességre tanított ós nevelt, s mondjátok meg, ha nagyitok-e ? De persze minket nem vesz be tanukul Kámory ur; hogyan is, a gyöngéket, mint bírálatában mondja, kik valami reform- vagy prot. egyletet merészeltünk alakítani, — kik azáltal forgatjuk föl az egyházat, mert arról merünk ábrándozni, hogy a haldokló vallásosság föltámasztható, s összevetett vállal, kitartó munkával isten országa építhető. Nem! Kámoryék jajveszékelnek a világ iszonyú romlottsága felett, s mint ama farizeus, az ég felé forgatják szenteskedő szemeiket; hanem azért a piszkok és gyanúsítások szótárát teljesen kimeritteté velük a jézusi felebaráti szeretet.