Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-03-23 / 12. szám

Tizenötödik évfolyam. 12. 8Z. Pest, Március 23.1872. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és Kiadó-hivatal: Mírla-utc?a 10-dik sz,, első emelet. Előfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija : 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásai 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. \MT Negyedéves előfizetőinket figyelmeztetjük : szíveskedjenek mielébb intézkedni a lap tovább küldetése iránt, nehogy fenakadás történjék. Teljes példányokkal még mindig szolgálhatunk. Az ultramontán párt. *) A jelenkor vallás-politikai pártjai közt kétségkívül az u. n. ultramontán, vagy, mint ö magát nevezni szereti, a katholikus párt a legjelentékenyebb és legbefolyásosabb. Az ultramontán párt a tulajdonképeni politikai pártoktól annyiban különbözik, hogy alapelvei a z állam körén kivül esnek, s hogy ennélfogva az államtól függetlennek érzi magát. Midőn az állammal szemben követelésekkel lép föl, s midőn e követeléseit az államban érvényesíteni törekszik, főleg vallási hitére és egyházi kötelmeire, a hierarchia tekintélyére hivatkozik. Ha megtámadtatik s az állam az állami törvények megtartására szorítja, rendesen a vallás ós isteni parancs érinthet 1 e n véd bástyái mögé vonul, és a lelkiismeret elnyomása felett panaszkodik. Az államot e párt nem akarja szolgálni, de azért azt követeli, hogy az állam szolgálatjára álljon az egyháznak, melynek érdekei és céljai megvalósítása tekintetében a párt mindent elkövet. Ennélfogva az ultramontáuok mindenekelőtt vallás-egyházi s csak a második sorban politikai párt. Politikai állásukat vallási nézeteik és egyházi érzelmeik uralják. Hogy ezt megértsük, hitelveiket kell tekintetbe vennünk. •) Mutatvány „A politikai pártok. ívta Bluntschli J. K. Fordította és magyarázó jegyzetekkel kisérte Ballagi Géza* cimü, sajtó alatt 1 ev5 munkából. Az ultramontán párt katholikusnak állítja magát. Sőt megkísérti az ultramontanismust a keresztyénséggel azonosítani. Azt állítja, hogy a párt életének és működésének örök törvénye nem egyéb, mint a keresztyén vallás. A századok óta folyó világtörténelmi egész fejlődésnek elutasithatlan következménye lőn, a modern államnak — a középkori irány kulminátiójával ellentétben — az egyházi gyámkodás alóli fölszabadítása, továbbá a jogfogalom és az egész jogrenddel szemben bizonyos vallási hit követelményeinek visszautasítása, végre az emberi szabad öntudat kifejlesztése és az állam kizárólagos, teljes souverainitása, a jogrend és a politikai közélet minden viszonyaiban. E fejlődéssel éles ellentétben az ultramontán párt vallási eszmék szerint, az egyház tekintélyének alárendelve akarja az államot vezetni. Az ultramontán törekvés tehát összhangzik ugyan a római egyháznak a germán államok feletti középkori uralmával, de kiengesztelhetlen ellentétben áll a modern állam és a modern művelődés egész existentiája és irányzatával. Ha igaz lenne a föltevés, mely szerint a hegymögiek elve ugyanaz, a mi a keresztyénség és a katholicismus : akkor a jelenkori népeknek csak a keresztyénség ós modern állam közt engedtetnék választás, s ha eddig katholikusok voltak, vagy a katholikus egyházat kellene oda hagyniok, vagy a modern államot föladniok. Hogy az alternatíva közül önálló jellemű ós szabadszellemü nép melyiket választaná, ez kétséget nem szenved. Előbb megválna a keresztyéusógtől s inkább kitiltaná a kath. egyházat saját területéről, semmint a modern állam ós a moderu kultúráról lemondana. Az ultramontán párt ennélfogva nemcsak magát a jelenkori államot fenyegeti, mint 23