Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-03-02 / 9. szám

tott a budget, a mennyiben konfessionális szempontból tárgyaltatott. Méltóztassanak megengedni, hogy miután az ügy ezen térre vitetett, én is bátorkodjam egy pár igénytelen nézetemet ós e részbeni meggyőződésemet kifejteni. A mi a budgetet magát illeti, hogy hosszas ne legyek, ezt elfogadom. Azonban, miután egy pár konfessionális eszme került szőnyegre, lehetetlen, hogy azt részemről egészen hallgatással mellőzzem. Először is, a mi a placetumot illeti, megvallom, ezt, mint protestáns, nem kivánom taglalni, azonban ami a konfessionális és községi iskolát illeti, e tekintetben mai nap egy alapon állok Haynald ő excellentiájával. Megvallom, hogy én részemről mint protestáns a közös iskolát nem tartom sem célszerűnek, sem tanácsosnak. Célszerűnek nem azért, mert ha egyik másik felekezeti iskolára el lehetett mondani, hogy az nem volt kielégítő: ez annyiból a kormány hibája, a mennyiben nem dotálta az illető koníessiókat, hogy szent kötelességeiknek megfeleljenek. Meg vagyok győződve, hogy az iskola épen az egyháznak bölcsője s ezt minden konfessió tekintetbe vette s a mennyire lehetett e szent ereklyét ápolni, szent kötelességének is ösmerte. Egyébiránt, hogy ez nem olyan fokra fejlődött, mint talán kívánni lehet és a mennyire ez szükséges volna, ez inkább egyik vagy másik felekezet pénzbeli viszonyainak következménye. Másodszor azt mondám, nem tanácsos ,• mert sem a katholikus, sem a protestáns, sem a zsidó konfessió nem kívánja A mit pedig egyik konfessió sem kiván, de sőt ellene van, azt természetesen nem tanácsos létesíteni. Én tehát ezen szempontból indulok ki és azt mondom, hogy a budgetet tökéletesen pártolom ugyan, de a költséget e részben meg lehetett volna kímélni, mert megvallom, az iskolai felügyelőket tökéletesen feleslegeseknek tartom. Más van itten kérdésben, nem épen a nevelés és oktatás ügye. Ugyané harc foly Németországban a protestánsok közt is. Az a kérdés t. i., hogy ki alkalmasabb az iskolai felügyeletre ? Meglehet, hogy az én felfogásom e részben homályos, de az az egy tisztán áll előttem, hogy az csakis a helybeli papot illeti. Meggyőződésem az, hogy miután a vallás tanítása, az erkölcsiség előmozdítása leginkább a papot illeti, őt illeti a felügyelet is, és e szempontból a kath. egyházzal egy alapon állok. Miért legyen a pap roszabb felügyelő, mint más, aki talán nem annyira avatott, mint a pap, aki talán addig nem neveléssel, hanem valami mással, nem akarom megmondani mivel foglalkozott ? Ez a más valaki koránt sincs hivatva a felügyeletet gyakorolni; mig az egyház szolgája, állásánál és azon bizalomnál fogva, melylyel a község iránta viseltetik, arra hivatva van. És miután felteszem a kormányról, hogy az oktatás alapjául a vallást tekinti: kérdem, nem a növendékek lelki papja hozhat-e a fölött legjobban ítéletet, valyon megfelel-e kötelességének a növendék^ vagy sem? Ez kétséget sem szenved. Felfogásom szerint tehát természetes felügyelőnek leginkább a papot látom. Mint mondom, Németországban foly e fölött a vita, s meglehet, hogy a kormány javaslata a felsőházban Németországban kisebbségre fog találni. Látjuk, hogy ott épen a protestáns egyházban van a vita mert e kérdést nem tisztán oktatási, hanem egyházi szempontból is kell venni. Én elfogadom a budgetet, a mmnyiben azonban konfessionális térre vitetett a vita, hivatva éreztem magamat fenebbi nézeteimet elmondani. Az alsó-nógrádi ev. papi testület 1872. febr. 15-kén Szügyben tartott értekezlete. Az értekezlet jegyzőkönyve beküldetvén hozzánk, abból a következő néhány érdekesb pontot emelhetjük ki. 1. Elnök ur jelen nem létében elűökül S i m k o Gusztáv alesperes ur választatott. 2. Zelenka Dániel főesperes ur levele olvastatott íöl, melyben kinyilatkoztatja, hogy elnökké történt megválasztatását, hajlott kora miatt nem fogadhatja el. 3. Szlujka Mihály mint biráló felolvasta Wladár Viktornak „Mikép akadályozhatjuk meg a prot. papi tekintély további csorbítását?" című munkája feletti bírálatát, dicsérettel emelvén ki e minden tekintetben figyelemre méltó s gazdag tartalmú értekezés számos előnyeit. 4. Valentinyi Sámuel dengelegi lelkész „Jézus élete népiskoláinkban" és Puc Lajos surányi lelkész „Felekezetiek maradjanak-e magyarországi népiskoláink ?u

c. munkái, amaz Vladár Jánosnak, ezDraskócy Gusztávnak adatott ki bírálat végett. 5. A mult évi okt. elején Pesten megtartott bányakerületi értekezletet az alsó-nógrádi értekezlet megbízván, hogy adjon a jövő kerületi konferenciának irásba foglalt véleményt arról, mily álláspontot foglaljon el az ev. papság a magyarhoni prot. egylettel szemben ? — elnök ur jelenté, hogy e tárgyban a jövő konferencián F a b ó András ur fog értekezni. 6. A jövő értekezlet Surányban f. é. aug. 28-kán fog megtartatni. 7. Olvastatván főt. Székács József bányakerületi püspök ur lemondó levele, egyhangúlag elhatároztatott, hogy a nógrádi esperesség kebeléből is egy küldöttség által kéressék föl a püspök ur, áldásdus hivatalának további viselésére, mielőtt a püspöki hivatal betöltése végett az egyházankénti szavazatok „szabályszerűen" elrendeltetnének. Ez oknál fogva a nt. nógrádi esperességet az értekezlet fölkéri, hogy e felette fontos tárgyban egy rendkívüli esperességi közgyűlést B.-Gyarmatra összehívni még a húsvéti ünnepek előtt szíveskedjék. 8. Wladár János nógrádi esp. gyámintézeti elnök urnák folyamodványa olvastatott föl, melyben az értekezlet által utasíttatni kéri az esperességbeli lelkészeket, hogy a papi családokuál eszköziendő funkciók alkalmával fölvett offertóriumokat a gyámintézet elnökéhez a gyámintézet javára küldjék be; mert ezen offertoriuin, úgymond, a fungens papot a kereszteléseknél, azon sza-