Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-02-24 / 8. szám

gében való visszaállításán folyvást működik, hanem ama visszaéléseket, melyek Krisztus egyháza nevében hajtatnak végre s a valódi kegyes lelkeket megbotránkoztatják. Eme visszaélések s az ezek által kifejlődött jogkövetelések képezik ama sarkpontot, mely ellen küzdöttek a különböző korok, és küzdeni fognak mindaddig, mig, mint tart • hatatlanok a fejlődés menetében le nem omlanak, Csalódik tehát az érsek ur, midőn azt hiszi, hogy a Krisztus egyháza ellen történnek korunk hangos felszólalásai; habárkönnyen lehetséges, hogy ő ezt nem tartja csalódásnak, mert nála is, mint a kath. egyház tanrendszerében egyház és hierarchia oly rokon és elválaszhatlan fogalmak, hogy a kettő teljesen egy. Mig a főpásztori levél szép csendesen elhangzott, és az ájtatos híveknek böjti táplálékát képezi, az alatt a reform-bizottmány által rendezett felolvasások valódi szellemi táplálékot nyújtanak mindazoknak, kik az egyházkérdések iránt érdekkel viseltetnek. E felolvasások fénypontját Döllinger értekezése képezi, a keresztyén egyházak egyesítéséről. Értekezése, mint a műsorozat közlésekor említettem, három részre oszlik. Elsőben a keresztyén egyház kebelében történt szakadásokat sorrendileg tárgyalja, ezután áttér a nem keresztyén, azaz a pogány világra, ismerteti számszerint és lényegileg ama vallás-formákat, melyek a keresztyén világgal a terjeszkedésben vetélkednek, kiemeli a keresztyén egyházak és európai hatalmasságok azon kötelességét és hivatását, hogy a civilizatiót, a melynek csak egy neme van és csak a keresztyén vallású érzület által valósulhat, a nem keresztyének kö/.ött terjesszék, hogy végre az egyesség, melyhez ő reményeket köt, az egész emberiség között létre jöhessen. Reményeit és a módozatokat, melyek által Döllinger az egész emberiség között vallás-erkölcsi egységet létesíthetni véli, legközelebbi levelemben fogom tudatni e lapok t. olvasóival, miután még értekezése utolsó részét csak a napokban fogja felolvasni. Kétségen kivül áll, hogy Döllinger e felolvasása igen kitűnő egyháztörténelmi tanulmány, mely az egyházi kérdéseket a lehető legvilágosabb modorban tárgyalja s tájékozást nyújt az embernek a keresztyén egyházak és a pogány vallások mai állásáról. Hogy eme felolvasásokat nagy számú közönség hallgatja és élénk ügy elemmel kiséri, azt hiszem szükségtelen megjegyeznem, miután általánosan tudva van, hogy mai napság Németországban kivétel nélkül, a társadalom minden osztálya nagy érdekeltséggel csüng a vallási kérdéseken. Bárha ezt mondhatnók el hazánkról is ! Feleki József. * Lord Hűssel a vallástanitásról az elemi- és középiskolákban, igy nyilatkozik : „Én nem osztom azon nézetet, hogy a bibliát, ha már egyszer az iskolákban olvastatják, minden felvilágosítás és kommentár nélkül olvastassák; de a tanítókra nézve nagy nehézséggel és veszély -lyel jár konfessionális fejtegetésekbe bocsájtkozni. Az én kívánságom és reményem oda irányul, hogy Anglia gyermekei se a római, se az anglikán egyházban ne neveltessenek, hanem Krisztus egyházában. Krisztus tanai pedig a bibliában találhatók föl, és azok, akik gyermekkorukban a bibliát olvasták, mihelyt 15. vagy 16-dik életévöket elérték meggyőződésük szerint, szabadon választhatnak a római és a protestáns egyház között." > * A bécsi községtanács komolyan foglalkozik a leányok számára fölállítandó középtanoda eszméjével. A tanügyi osztály egyhangúlag ajánlja ez eszme megvalósítását. * A strassburgi egyetem szervezése annyira előrehaladt már, hogy május 1-sején az előadásokat megkezdhetik. A theologiai fakultás összeállítása teljesen megfelel a strassburgi theologiai iskola régi szabad, tudományos szellemének. A konfessionális párt legalább egy tanszéket akart a maga számára megnyerni, de ebbeli törekvése eredményre nem vezetett. Az eddig kinevezett theol. tanárok : Bruch, Reuss, Schmidt K., Cunitz, Baum és Schultz Bázelből. * A bécsi ó-katholikus község végleg szervezte magát. Lelkészszé, közfelkiáltás utján, Anton Alajos, segédlelkészszé K i n z i n g e r választatott. A községi képviseletben, a szabályok szerint, a lelkész sem üléssel, sem szavazattal nem bír. * Uj oekumenikus zsinat - van készülőben. A franciai lapok azt irják, hogy a pápa egy körlevelet irt alá, mely az uj zsinatot Máltába vagy mások szerint, Tirolba hivja össze. A pápa is el fogna utazni e zsinatra — ha ugyan az egész nem hírlapi kacsa. * Berlinből irják: Az urakházának bizottsága befejezte az iskolafelügyeleti törvény fölötti tanácskozmányát és azt az indítványt fogadta el elvben, mely a felügyeletet a papok kezében meghagyja. A kormány kijelentette, hogy ez indítvány el nem fogadható. Az ügy márc. 5-kén jön elő a teljes ülésben. KÜLÖNFÉLÉK. Válasz a Figyelmező I. II. száma 7-dik cikkére. A Figyelmező legközelebbi füzetében számos vád van a prot. egylet ellen. Ezeket nem az én feladatom megcáfolni. A sok közül azonban egy engem illet, melyre készséggel válaszolok a Figyelmező „magyar prot. lelkészének", ki keresztyéntelen kifejezéseknek bélyegzi az orsz. prot. árvaházra vonatkozó e tételeimet: „melynek tagjait a s o r s szerencsétlenné tette s ugyan az menté meg: csoda-e aztán, ha a sors által mindentől megfosztott, mindent ugyanattól vár." (Prot. Egyh. és Isk. lap. 53. sz.) Szószerint véve, ez csakugyan nem a keresztyén világnézletből vett kifejezés ; ámde használunk az életben több oly szót a régi usus alapján, mely alatt mindenki a megtelelő ujabb fogalmat gondolja. Avagy nem