Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1872-02-24 / 8. szám
mely utóbbi csaknem minden papból, ki fizetése jobb részét földbirtokból nyeri, gazdát, vagy valami kis árendás* formát csinál, s melyben a végén is, több szellemi és anyagi kár van, mint haszon. De erről — ha lehet — máskor. Barabás József, egerbegyi ev. ref. pap. ISKOLAÜGY. Egy jótékony alapítvány. Szerencsés vagyok e lapok olvasóit egy, a népnevelés terén fölmerült, örvendetes mozzanatról értesíthetni. Tekintetes Dessewffy Ottó vanyarci birtokos ur t. Wladár Miksa, sziráki körlelkész úrhoz következő alapítólevelet intézett: „T. körlelkész ur! Ugy tapasztalván, hogy az 1868. 38-ik törvény folytán a népnevelés ügyében keletkezett örvendetes mozgalom és a tökéletesedés felé való törekvés nem elegendő erélylyel és gonddal irányoztatik az ismétlő iskolákra, melyekre pedig nézetem szerint a fősuly fektetendő, s óhajtván a népnevelés ezen egyik főtényezőjének kifejléséhez csekély tehetségemhez képest járulni: bátor vagyok körlelkész ur közreműködését alább vázolt tervem kiviteléhez kikérni. A szabad verseny minden téren íidvösuek mutatkozván, óhajtanám ezt a sziráki körhöz tartozó anya- és leánygyülekezetekbeli népiskola-tanitó urak és tanítványok közt felkölteni, s e célból kötelezem magamat a z 187 2 /7 3 , 187 3 /7 4 , 187 4 /7 5 iskolai szorgalomidő befejeztével mindenkor 100 forintot.azon iskolatanitó ur megjutalmazására körlelkész ur rendelkezése alá bocsátani, aki azon tanítványaival, kik a harmadik ismétlő osztály tanfolyamának bevégeztével az iskolát abba hagyva a világba fognak már kilépni, a 1 e gjobb vizsgát fogja le tenni. Vanyarc, 1872. jan. 1. Dessewffy Ottó." Ehhez magyarázat nem kell. Maga a nagylelkű áldozat eléggé világosan ész- és szívhez szól. Ügybuzgó népbarátok, lelkes hazafiak s nemes keblű honleányok! az ut meg van törve, az irány előttetek kimutatva.'Induljatok, haladjatok rajta a honboldogitó népfelvilágosodást áldásdusan gyámolitólag s dicső emléketeket áldani, imádni fogja a felvilágosodottabb, hálás utókor. Zelenka Dániel, ev. lelkész. BELFÖLD. A vallás- és közoktatásügyi költségvetés általános tárgyalása a főrendiházban. A f. hó 20-diki ülésen kezdetett meg a tárgyalás, s ugyanazon ülésben be is fejeztetett. Első szólott Haynald Lajos, ki elfogadván részletes vita alapjául az 1872. költségvetést, szükségesnek látta egyszersmind elvi álláspontját, mely a magyar főpapságé is, kifejteni. Politikai elve és meggyőződése általában egyez ugyan a kormányéval és a parlament többségével, de azon irányt és azon elveket, melyeket a többség és a kormány tart a vallás- és iskolaügyekre nézve, nem vallhatja a magáéinak. Nem helyesli azt, ami „a semmi positiv törvényen nem alapuló tetszvény u. n. jogának" érvényesítése által arra nézve történt, hogy a főpapság összeköttetése a szentszékkel meggátoltassák. Ez ellenkezik egyrészről az e házban uralkodó alkotmányos elvekkel, az előzetes censurát kizáró törvényes határozásokkal és a törvénykezési eljárással, másrészről az egyházaknak és vallásoknak kikiáltott szabadságával, és homályt vet a mindig hazafias szellemű magyar főpapságra. Nem ért egyet továbbá szónok a kormány nyal az iskolaügyben követett irányára nézve. Mig a püspöki kar az uj iskolatörvénynyel (1868) szemben kétségtelen loyalitással járt el, addig a kormány a felekezeti iskolákat üldözőbe vette. A községi iskola, példányképül állíttatott fel, és államilag segélyeztetik és haladásnak hirdettetik, ha valamely iskola elközösittetik. Végül a képezdéket kívánja szóló érinteni. A felekezeti és állami képezdék egyaránt vannak autorizálva, egyforma jelességüek, még is a kormány ép oly helyen állit fel nagy költséggel állami képezdéket, hol már kellőn berendezett képezdék vannak. Szóló erre példát is idéz saját érseki megyéjéből, s elvi álláspontját újra megóva bezárja előadását. Pauler Tivadar vallás- és közoktatási minister fölhozza, hogy a király 1870. augusztusban föléleszté a tetszvényjogot. Ezen jogot királyaink folyvást gyakorolták. A „Corpus Juris" ugyan nem tartalmaz ide vonatkozó törvényt, de több decretum pl. az 1444. N. t.-c., mely igaz a törvénytárba föl nem vétetett, elrendeli a tetszvényjogot. Az iskolákra nézve kijelenti, hogy sem felekezeti, sem községi, hanem egyesegyedül a jó iskolákat tartja szem előtt, s azokra törekszik. A tanitóképezdéket szükségesnek tartja, azok fölállítását a népnevelés érdeke kívánja. Vécsey József b. Haynald érsekkel polemizál. Ha az állam iskolákat állit föl, ugy ezek egyedül közös, vagyis interconfessionalis jellegűek lehetnek. Wenkheim László b. a jelen pénzügyi gazdálkodással nincs megelégedve. A magángazdaság mintája szerint kíván eljárni az államgazdaságnál is. Ne legyen több a kiadás a bevételnél. A kormány tartsa szem előtt Porosz- vagy Németország példáját. Szónok nem tartozik a jelenleg uralkodó párthoz, bár elismeri, hogy az ország neki sok hálával adós. Azonban több megjegyzése van eljárására nézve. A felekezeti iskolák elnyomatnak. Egy püspöknek szenvedni kell azéit, hogy egyháza hitét vallja. A jus placeti nem törvény. Ciráky János gróf szerint a jus placetit
