Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1872 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1872-02-17 / 7. szám

fel, kivéve, hogy ha a szülők vagy a keresztszülők kívánnák azt. Lelkész és segédlelkész, — utóbbi egy, az egyházkormányhoz benyújtott külön nyilatkozmányi)an, — vonakodnak a gyülekezet ezen határozatához alkalmazkodni, tagadván a gyülekezetnek jogát, és pedig helyesen,a tanban változtatást tenni; hivatkozván egyszersmind eskü által megerősített kötelezettségökre, mely szerint hivatalokat a fenálló rendeletek és törvények szerint tartoznak viselni. Az ügy a zsinat-tanácsnak adatott át véleményezés végett. E közben az illető segédlelkész May, önigazolására egy predikatiót tartott, melyre lapok utján eme éles megjegyzéssel hivta meg a híveket: „Ha a vallás iránti érdekeltség Langenthal híveinél oly nagy mértékben van meg, ugy élénk részvételre hivom fel a híveket, különösen az egyházi dolgokban erőszakosan határozó híveket az isteni tiszteletre. Predikátiójának textusa: 1. Kor. 4. 1. „ugy Ítéljen mi felőlünk az ember, mint Krisztusnak szolgái felől, és az isten titkainak sáfárai felől," eme thémával: „A lelkész viszonyáról a gyülekezethez és az íráshoz." Nyomtatásban kezemhez jutott e cini alatt: „Streitpredigt" — s elterjedve olvastatik. A kesztyű oda volt vetve, és azonnal fel is vétetett az ellenfél által. A község következő határozatot hozta : 1) A község az egyház elöljárósága által sajnálatát és megbotránkozását fejezi ki a szószékkel való visszaélés miatt, melyet May segédlelkész elkövetett, továbbá a fölött, hogy a predikátiójához irt előszóban hazugságot és méltatlan célzásokat engedett meg magának. 2) Kéressék fel az egyházi elöljáróság, miszerint adja tudtára Maynak, hogy miután a közbizalmat eljátszá, hivatalától fel van mentve. 3) Szólittassék fel maga a lelkész az egyházi elöljáróság által, hogy lemondását adja be, tartásdijját tűzze ki; ha önkényt nem teszi ezt, kénytelenek lesznek a hivek más uton elégtételt szerezni magoknak. Az egyházi elöljárók csak a harmadik pontba adák beleegyezésöket, és a lelkészt felszóliták, hogy január végéig adná be lemondását. Mit mondjunk ehhez ? Fájdalmunkat kell kifejezni, hogy areformátió revolutióvá lesz, a béke olajága szúrós kóróvá! Fájdalmunkat kelti fel egy ily törvénytelen eljárás. A lelkészek hibáztak, de még inkább a gyülekezet. A svájci egyházi törvény 18. §. igy szól: „Az egyházi tant, predikátiót. nyilvános isteni tiszteletet illetőleg változtatásokat egyedül a kantoni zsinat tehet." E törvény ellen sérelmet követett el az egyház, s csak oly, sőt talán még nagyobb hibába esett, mint a lelkészek. E r m ej Gyula. A porosz iskolafelügyeleti törvény. A közelebbi napok legnevezetesebb eseményét képezi Mühler, volt kultusminister iskolafelügyeleti törvényének tárgyalása a porosz képviselőházban. E törvény igy hangzik : „Mi Vilmos, isten kegyelméből Poroszország k'rálva stb. az 1850. jan. 31-diki alkotmánylevél 23. f jezete értelmében, az országgyűlés mindkét házának beleegyezésével, az egész birodalomra nézve rendeljük, a mint következik : 1. §. Minden nyilvános és magán tan- és nevelő ntézet az állam felügyelete alatt áll. Ehez képest minden, e felügyelettel megbízott hatóság és hivatal az állam meghagyása szerint jár el. 2. §. A helyi- és kerületi iskolafelügyelők kinevezése és a felügyeletük alá tartozó kerületek határainak kiszabása egyedül az államot illeti. A népiskolák felügyelőinek az állam által adott megbízás, amennyiben e hivatalt mint mellék- vagy tiszteletbeli hivatalt viselik, mindenkor visszavonható. Azon egyének, akik a népiskolák felügyelete tekintetében az eddigi rendszabályokat követték, köteleztetnek e hivatalt az eddigi netaláni hivataldijért az állam megbízása szerint tovább viselni, vagy kívánatra arról lemondani. Minden ellenkező határozat felfüggesztetik. A vallás-, közoktatás- és orvosügyi minister: Mühler. Bonin és társainak indítványa: Az 'alsóház mondja ki határozatilag: 1) Az 1. §.-hoz. Az első cikk következőleg szerkesztessék : Az ország minden egyes részében fenálló ellenkező határozatok felfüggesztése folytán, minden nyilvános éi magán tan- és nevelőintézet az állam felügyelete alatt áll. 2) A 2. §.-hoz. A harmadik cikk törlendő. 3) A következő két uj §. alkotandó. 3. §. Ezen törvény nem érinti a községek és azok közegei részvételét az iskolafelügyeletben. 4. §. E törvény végrehajtásával a vallás-, közoktatás- és orvosügyi minister bizatik meg. Berlin, 1872. febr. 7, Bonin. Dr. Virchow. Wagener. Klotz (Berlin). Müller (Berlin). Dr. Gneist. Dr. Wehrenpfennig. Benningsten. Lauenstein. Lasker. Gráf Bethusy-Huc. Dr. Friedentbal. Holz és társainak módositványa. Az alsóház határozza : a) A bevezetésből e szavak „Az 1850. jan. 31-diki alkotmánylevél 23. fejezete értelmében" törlendők. b).A kormányjavaslat 1. §.-sa helyett ez teendő: A kerületi és helyi felügyelők, akik az eléjök szabott kötelességeknek nem felelnek meg, a kerületi kormány határozata által iskolafelügyelői állásukról elmozdíthatók, és, amennyiben lelkészek, egy más ugyanezen felekezethez" tartozó lelkész által helyettesitendők. c) A kormányjavaslat 2. §-sa egészen elesik. Indokok: Az 1850. jan. 31-diki alkotmány 26. és 112-dik fejezetei a jelenlegi jogállapotot az oktatási törvény kibocsájtásáig határozzák meg. A kormányjavaslat a jelenlegi jogállapotot felfüggeszti anélkül, hogy az alkotmány által kilátásba helyezett oktatási törvényt ma^ilkotná.