Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-12-17 / 51. szám

egyesültek oly célból , hogy a lelkészet körébe vágó ügyekről értekezzenek és szaklapokat olvassanak. Gyűltek pedig össze vásári és névnapi alkalmakkor. Pártfogójok is akadt tek. Hoicsy Sándor úrban, ki pénztárunkat 5 frttal gyarapitá. Olvasmányaink voltak, a köztünk úgyis elterjedt „Prot. E. és I. lapon" kivül, Zimmermann „Alig. Kirciienzeituugja", „Pastoralblatt" Ohlytól, „Altes u. Neues" Conradytól, ugyanattól „Theol. Jahresbericht" és a „Prot. Figyelmező." Sok tárgy lett azon idő alatt megvitatva, de arról nem célom most értekezni. Ezen előzmények után f. é. nov. 29. Albertiben megalakult papi értekezletünk. Jelen voltak Sárkány Sámuel főesperes és pilisi, Margócsy József irsai, Kiss Eudre albertii, Simon Péter bényei, Frenyó András szelei, Láng Adolf tápió-sz.-mártoni, Sárkány Lajos gyóni lelkészek és mint vendég, Simkó Gusztáv nógrádi alesperes. Főesperes urunk több környéki papot is hitt meg körlevél utján, de a rosz ut és időjárás távol tartá őket tőlünk. Azonban mégis megalakultunk. Sárkány Sámuel főesperes elnöknek, alólirott jegyzőnek kéretett fel. Ezt követé a tanácskozás. Frenyó András indítványozza, hogy a többi tiszttársak felszólittassanak, illetőleg megkérdeztessenek : valyon egy közös pestmegyei értekezlet létesítése végett ezen értekezlethez csatlakoznak-e, vagy külön körökben szándékoznak-e működni? A helyén lévő indítvány feletti vélemény oda irányult, hogy elnök, úgyis mint esperes, körlevélben tegye meg a tudakozást és tűzze ki jövő évi március elsejét, mint a válaszok beküldetésének határnapját. Kiss Endre és vele többen az értekezlet számára alapszabályokat óhajtanak. Ez okból felkéretett Simkó G., hogy a saját elnöksége alatti nógrádi értekezlet alapszabályait velünk közölni szíveskedjék. Margócsy József kérdést intéz, hogy mi történjék azon egyháztagokkal, kik a régi, kiváltságos kor előítéleteihez ragaszkodnak és sem az egyház hivatalnokait nem fizetik, sem az egyház fentartási költségeihez nem járulnak ? Hosszú tanácskozás után Sárkány S. véleménye fogadtatott el. Ugyanis: A helyi körülmények tekintetbevétele mellett, hozassék egy helyi közgyűlési határozat, mely szerint az ily egyháztagok, ha élni akarnak az egyház szolgálatával, mind a papi, mind a tanitói és egyházfentartási dijakat bizonyos meghatározott arányban utánpótolni tartozzanak. Hol azonban fuuctióra kilátás nincs, ott az esperességi közgyűlés közbenjárása lenne kikérendő. Láng Adolf felhozza, hogy a vadházasságból származó gyermekek az utólag kötött törvényszerű házasság következtében törvényesithetők-e azáltal, hogy az esketési anyakönyv „észrevétel" rovatába az esketés és igy az atya neve bejegyeztetik ? Sárkány S. az illető gyermekeket a törvényszerű házasság után is törvényteleneknek tartja s egyedül polgári törvényszék általi törvényes ülést tart correctnek. Simkó G. egy Józsefféle intimatumra figyelmeztet, mely szerint az ily gyermekek, ha a törvényszerű házasság, születésűktől számitandó 7 év alatt megköttetik, törvényeseknek tekintendők. Megállapodás azonban nem történvén, e tárgy bővebb adatszerzés végett nyilt kérdésnek nyilváníttatott.*) Simon Péter a következő esetre nézve felvilágosítást kér. B az ő törvényes nejétől, kivel gyermekeket nemzett, ágy- és asztaltól elválasztatott. Utóbb más nővel vadházasságra lépett s azzal is gyermekeket nemzett. Most pedig azt akarná, hogy az utóbbi gyermekek törvényesíttessenek. Mi történjék tehát? E tárgyban oda nyilatkoztak a tagtársak, hogy a férj, ha kivánatával hatóság elé lépne, előbb házasságtörésért, utóbb pedig többnejüségért várhatna büntetést. Sárkány Sámuel kérdezi, valyon a kiskorú árvák megeskethetők-e az árvahatóság beleegyezése nélkül ? A tiszttársak előadták tapasztalataikat. A katholikusok csupán jelentést tesznek, engedélyt nem várnak. Másutt épen semmi tekintet nincs az árvahatóságra. Mindazáltal célszerűnek Ítélte az értekezlet, hogy nemcsak a helybeli közgyám, hanem az árvahatóság beleegyezésével is köttessenek ily házasságok. Szándékunk volt még a tervezett, és Székács J. szuperintendens ur által kézirat gyanánt kiadott, bányakerületi özvegy-árva-intézet alapszabályait tárgyalni, de az előhaladt idő ebben meggátolt bennünket. Marad talán a nagyobb értekezletre. Végre határoztatott, hogy Zimmermann „Alig. Kirchenzeitung" ját, a „Figyelmező"-t és az „Erdélyi prot. közlöny "-t járassuk jövő évben. Ezen élénk eszmecsere után következett szives házi gazdánk Kiss Endre névünnepe. 'Toaszt, zene, és tánc kedvderitően váltotta fel az értekezlet komolyságát. Köszönet e helyen az alberti egyháznak az elszállásolásért és egyéb szivességeért. Láng Adolf. Kttllöldi egyház és iskola * Német lapok hazánkról. A berlini „Ki rchenzeitung" csak dec. 2-diki számában tesz emlitést a protestansegylet októberi gyűléséről, s a késedelemért még annyi kárpótlást sem nyújt olvasóinak, hogy legalább a gyűlés főbb mozzanatait elősorolná, hanem csupán Ballagi és Szeremlei értekezéseinek egyszerű fölemlitésére és „Glück auf"-fal való bátorításra szorítkozik. A kitűnően szerkesztett „Allgemeine kirchliclie Zeítschrift" már bővebben foglalkozik, ha nem is a prot. egylettel, de legalább a magyarországi ujabb egy*) A „legitimatio per subsequens matrimonium" a törvényes házasságkötésen kivül semmi egyéb eljárást nem igényel. Az utóházasságot a polgári törvény is oly visszaható erővel ruházza fel, hogy általa az azelőtt nemzett gyermekek még akaratjuk ellen is törvényesíttetnek. S z e r k.