Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-05-28 / 22. szám

2. §. Ezen tanácsnak feladata, a közoktatás állását és szükségleteit az országban éber szemmel kisérni, annak előmozditása tekintetében a közoktatási ministernek előterjesztéseket s javaslatokat tenni ; a közoktatás főkép tudományos és módszertani részére vonatkozó ügyekben a közoktatási minister felhivására véleményt adni, s általában a közoktatás terén a ministeriumnak szakismeretével és tanácsával segitségére lenni. 3. §. Az előbbi szakaszban általában felemiitett ügyek közé különösen tartoznak : a) a törvényjavaslatok, s a közoktatás tudományos és módszertani részére vonatkozó rendeletek ; b) tantervek, utasítások, iskolai rendtartások, vizsgálati és fegyelmi szabályok; c) vizsgáló bizottságok felállítása, és azok eljárási szabályainak megállapítása ; d) tanintézetek felállítása, átalakítása, azoknak nyilvánossági joggal felruházása vagy e jognak megvonása ; e) a tankönyvek ügye, különösen azok megbirálása, akár már használatban legyenek, akár még csak engedélyezésért előterjesztessenek: f) a tanodákkal összekötött segédintézetek, könyvtárak, muzeumok, gyűjtemények stb. berendezése és bővítése; g) a tanintézetek, vizsgáló-bizottságok, s tanárképezdék évi jelentéseinek tárgyalása. 4. §. Az országos közoktatási tanács, munkálkodásának különböző iránya s fokozata szerint négy szakosztályra oszlik, u. m. : a) tudomány-egyetemi: b) műszaki, vagyis műegyetemi, reáltanodai, ipar-, s kereskedelmi szakiskolai; c) gymnasiumi és d) népoktatási szakosztályra. Az itt névszerint fel nem emiitett tanintézetek azon szakosztályhoz tartoznak, melyhez tantárgyaik-, s azok tanítása irányánál fogva legközelebb állanak. 5. §. A szakosztályok fela lata : minden ügyet< mely a körükbe eső tanintézeteket illetőleg a közoktatási tanácsnál előfordul, előleges tanácskozás alá venni, s vélemény és javaslat kíséretében a közoktatási tanács elhatározása alá terjeszteni. 6. §. A tanács székhelye : Buda-Pest. Cime : Magyar országos közoktatási tanács. Pecsétjében az ország koronás címerét használja, ezen körirattal : Magyar országos közoktatási tanács. 1871. 7. §. Az országos közoktatási tanács áll: egy elnökből, egy alelnökből, huszonhat beltagból, s a szükségletnek megfelelő számú kültagokból és egy tanácsjegyzőből. 8. §. A Buda-Pesten székelő tagok a tanács bel-, a többiek annak kültagjait képezik. 9. §. A 26 beltagból a ll-ik§. szerint teljesítendő kinevezés vagy választás következtében hat tag tartozik a tudomány-egyetemi, nyolc a műszaki, hat a gymnasiumi, és hat a népoktatási szakosztályhoz. A kültagoknak az egyes szakosztályokba való beosztását a tanács eszközli saját hatáskörében. 10. §. Az elnököt a magy. kir. közoktatási minister javaslatára három évre Ő cs. és ap. kir. Felsége nevezi ki. 11. §. Az alelnököt, mindegyik szakosztály beltagjainak felét, igy összesen tizenhárom beltagot, valamenynyi kültagot, és a tanácsjegyzőt — szabad tetszés szerint — a tanügy iránt részvétet tanúsított bármi rangú és rendű férfiak köréből három évre a magyar közoktatási minister nevezi ki; a többi tizenhárom beltag közül pedig három évre hármat választ a pesti magy. kir. tudomány-egyetem tanácsa a tudomány-egyetemi szakosztály-, kettőt a műegyetem tanácsa a műszaki szakosztály-, ötöt az országos középtanodai tanáregylet és pedig kettőt a műszaki és hármat a gymnásiumi szakosztály, és végre hármat a népnevelők pesti egylete a népiskolai szakosztály számára. 12. §. Ezeken kivül tagjai a közoktatási tanácsnak, és határozó szavazattal birnak a magy. kir. vallás-és közoktatási ministerium azon tanácsosai, kik ezen ministerium kebelében a tanügyek előadói, s kiket azokon kivül a minister azzá kinevez. 13. §. Az összes tanács üléseiben az elnök, ennek akadályozása esetén az alelnök, a szakosztályok üléseiben pedig azon ministeri- vagy osztálytanácsos elnököl, ki a közoktatási ministeriumban a tanácskozmány tárgyát képező ügyek előadója. 14. §. A szakosztályi jegyzőt mindegyik szakosztály beltagjaiból önállóan maga választja. 15. §. A munka terhét lényegesen a beltagok viszik. A kültagok a tanács és szakosztályok üléseiben bármikor részt vehetnek, s azokban határozó szavazattal birnak, sőt különösen fontos esetekben a tanácskozmányokra, a tanács vagy szakosztályi elnök által egyes kültagok külön is meghivattathatnak. A kültagok egyébkénti hivatása leginkább abban áll, hogy főleg helyi viszonyoktól feltételezett, vagy különös szakismeretekre vonatkozó ügyekben a közoktatási tanács, vagy annak elnöke, vagy egyes szakosztálya felhívása folytán véleményt adnak, s a közoktatás más ügyeiben felhívás nélkül is a közoktatási tanács elé javaslatokat terjesztenek. 16. §. A szakosztályok jogában áll más szakosztályhoz tartozó tagokat is üléseikre meghívni, sőt elkerülhetlen szükség esetében a közoktatási tanácson kivül álló szakértőket is hívhatnak meg, kiknek ez esetben határozó szavazatuk van. 17. §. A tanács tagjai dijt nem húznak, kivéve a tanács- és szakosztályi jegyzőket, kiknek részére az elnök javaslatára esetről esetre évi mérsékelt tiszteletdíj rendeltethetik ki. 18. §. Azon kültagoknak, kik a tanácskozmányokra a 15. §. szerint különösen meghivatnak, s a