Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-05-28 / 22. szám

háznak olyan tagjától, ki a hitfelekezeti önkormányzatnak elsöbbrendli tényezői közé tartozik. „T. képviselő ur! A f. hó 8-dikán a p. ti. m. úrhoz tett interpellátióját nagy megelégedéssel olvastam... Az interpellátió tárgyát képező p, ü. m. rendelet nemcsak, hogy törvényre vagy törvényes gyakorlatra nem alapitható ; hanem a fenálló pénzügyi szabályrendeletekkel is egyenes ellentétben van. Ugyani3 a pénzügyi törvények és szabályok hivatalo összeállitásának 14-ik füzetében, a bélyeg- és jogilleték kiszabásáról szóló 230-dik lapon 8-dik jegyzet alatt ezek rendeltetnek: „Az illeték-egyenérték az illetékköteles vagyonnak jövedelmét zálogjogilag terheli, és az ennek élvezetére jogositott személy által saját haszonélvezetének időtartamához képest fizetendő."*) Azonban azt is tudomására kivánom juttatni, t. képviselő urnák, hogy a debreceni kerületi p. ü. igazgatóság a hivatolt p. ti. m rendelet persvasorius rendelkezéséből kiindulva, már sokkal tovább ment: mert az adóhivataloknak körrendeletileg categorice azt hagyta meg, hogy a papokhoz, tanitókhoz az adó miatt ne is szóljanak, hanem minden tekintetek félretételével — egyenesen a kurátorokat exequálják „Olyan üszök van vetve ez által az egyes egyházak beléletébe, mit távolról nem is gyanitanak. Hány oly szegény egyház van, a melynek az úrbéri törvények nyomán a pap és iskolatauitó részére kiszakasztott illetményen kívül, magának mint egyháznak, egy talpalatnyi fekvő birtoka sincs, a pap és tanitó pénzfizetését s failletményét repartitio utján kell az egyes hivektől előállítani. Ezenkívül még arra szorítják a híveket, hogy a pap és tanitó földjeinek évenkénti adóját s egyenértéki illetékét szintén ily repartitio utján az egyesek rakják össze. A szegény falusi pap, a helybeli körülmények ismerete után belátja, hogy ezt nem lehet követelni az egyházközségek tagjaitól; de a visitatiótól, az esperestől s a superintendentiától való féltében azt sem tudja, mit cselekedjék. A mi nagyobb papjaink kitűnő hajlamot tanúsítanak a hierarchia iránt. Privátim igy fűzik az okoskodást; ha a birtokos a maga cselédjének, bér fejében, egy darab földet ád használatra, annak adóját, mint tulajdonos, ő tartozik fizetni. Az egyház is ilyen tulajdonosa a földnek; a pap és tanitó csakfizetéskép használják : ergo fizesse az egyház vagy is az egyesekből álló vallási társulat. Erre én igy szoktam felelni: ti nem vagytok cselédjei az egyháznak, hanem hivatalnokai; s ha okoskodtások, — a minori ad maius — állana, ugy a koronajószágok adóját is az ország egyes lakóira kellene repartiálni. Másik fallacia, mire a papok építenek, az, hogy miután 1848-ig az egyházi javaktól, mint nemzeti bir*) A pénzügyi törvényre hivatkozás jelen kérdés eldöntésénél iranyadóul nem szolgálhat, mert a pénzügyi közegeknek csak az áll érdekében, hogy a kirótt adó minél hamarább és biztosabban behajtassék, — mely célból az idézett cikk célszerűsége kétséget nem szenved; -• de hogy ezen adónak hordozása jogilag kit 1llet ? ezzel a pénzügyi közegeknek semmi köze nem lehet, s azt az idézett §. nem is célozhatta. S z e r k. toktól, adó nem fizettetett ; most azt állítják, hogy ők, mint haszonélvezők, nem károsodhatnak az adófizetés miatt, be ebből csak annyi igaz, hogy itt nem lehet szó károsodásról, csak kevesebb haszonról — azaz: jó volna, ha az adóbeli tartozás is a zsebben maradhatna; — de, hogy az adófizetéssel együttjáró átalános lendület után 187l-ben kevesebb volna egy hold föld jövedelme — az adó levonása mellett — mint volt 1848 előtt, mig adót nem kellett fizetni: ezt már senki sem hiszi.*) Abizalomnál fogva, melyet költött bennem az interpellatiónak olvasása, kívántam társalogni az interpellálóval. Óhajtom, hogy az mind átalánosan az alkotmányos érzületnek, mind különösen a helv. h. felekezetbelieknek megnyugtatására vezessen." Eddig a levél irója tisztelt nevének közlésére feljogosítva nem vagyok. Beszél helyette az, a mit ir. Engemet igazol - már csak ezen közlemény is. Hivatalos okmányok, történeti előzmények és előttem kitűnő fontossággal biró nyilatkozatok indokolhatnák felszólalásomat, hangyan ezen indokolásra egyéb is kívántatnék megbízatásomon kívül, melyet azon időben nyertem, mikor bizonyos részről a legsajnsabb méltatlankodással nyomtak és üldöztek. Ismételem : személyes vonatkozásokra nincs válaszom; eszmecserére bármikor szivesen ajánlkozom. Gonda László s. .k IS 110 LA ÜG 1. Egy országos közoktatási tanács szervezete. A hivatalos lap egyik közelebbi száma a következő nagy érdekű közleményt hozta, melyhez mi is hozzá fogunk szólani : A közoktatás igényeinek képviseltetése céljából szükségesnek találta a cultusminister ur, hogy a közoktatásügyi magy. kir. ministerium mellé egy „országos közoktatási tanács" állittassék föl. Ezen tanács feladatát, szervezetét és munkakörét az alább olvasható szabályzati tervezet nagyjából körvonalozza. E tervezet, mostani tartalma s alakja szerint, természetesen nem akar egyéb lenni, mint tárgyalási alap az ezen tanács felállítása s berendezése körüli nyilatkozatokra ós eszmecserére nézve. A. minister ur ezen tervezetet több szakférfiúval közölte, felkérvén őket: nyilatkoznának e tervezetre nézve. Szabályzati tervezet az országos közoktatási tanács számára. 1. §. A közoktatás igényeinek országos képviseltetése céljából a magy. kir. közoktatási ministerium oldala mellett országos közoktatási tanács alakittatik. *) De azt sem hiszi ám senki, hogy ma, mikor egy pár csizma 10 frt, egy findzsa kávé 14 kr, meglehessen annyiból élni, mint mikor egy pár csizma 2 frt s egy íindzsa kávé 1 garas volt. Szerk.