Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-12-17 / 51. szám

szoinoru története compromittálta a papság jó hírnevét s csak a család szerezheti azt vissza." * Kinevezések. A vallás-és közoktatási miniszter T á 1 a s i-S c h i e s 1 e r Gyula szabadkai főelemi igazg. tanitót, P o 1 á n y i István kis-kun-halasi ref. lyceumi tanárt, K r ó b Pál nagy-üarsányi ref. tanitót, és V a r­g y a s Endrét, egyelőre ideiglenes minőségben másod­tanfelügyelőkké nevezte ki. * Babes Vince a képviselőház dec. 10-iki ülé-sén interpellálta a közokt. ministert : 1. Mi módon s mily mérvben felelt meg eddig az 1868. évi 44 t. c. 17 §. rendeletének a nammagyar nemzetiségű honpolgárok saját nyelvükben való müvelése iráut ? 2. Nem találja-e sürgősnek már a jövő évi költségvetésben a nemmagyar ajkú honpolgárok részére állami középtanodákat állitani föl? 3. Mennyiben gondoskodott a nemmagyar nemze­tiségűek részére oly annyira szükségelt középtanodai ta­nárokról ? 4. Ha az e célra fenálló állami ösztöndijak elégtelenek, nem volna-e hpjlandó uj alapokról gondos­kodni. 5. Szándékozik-e a kormány, s ha igen, mi mó­don szándékozik az erdélyi részek túlnyomó népességé­nek a románoknak nyelvét az újonnan felállítandó ko­lozsvári egyetemnél figyelembe venni ? - Az interpelláció négy első pontjára a választ előre is sejthetjük, a meny­nyiben a miniszter biztosítani fogja az interpellálót, hogy a nemmagyar ajkú honpolgárok érdekeiről, mint eddig, ugy ezután sem feledkezik meg, s jogos kívánalmaiknak, ha egyszerre nem is, de lassanként eleget teend. Az utolsó pontra nézve azonban kíváncsian várjuk a felele­tet. Nézetünk szerint az egyetem nyelve csak egy lehet s valamint mi nem kívánhatjuk pl. a bécsiektől, hogy az ott majd nem többségben levő magyar hallgatók ked­veért az egyes studiumokit magyar nyelven is előadják, ugy az erdélyi románok, szászok részéről is tulkövetelés lenne a kolozsvári egyatemet polyglottizálni, annyival is inkább, mert ez, addig mig a törvénykezés- és közigaz gatás nyelve magyar, főleg az idegen ajkú joghallgatókra nézve előnyül semmiesetre sem szolgálna. Igaz, ellenvet­hetik, miszerint más a viszony a románok és mi köztünk s más a bécsiek és a magyarok közt. Bécsben a román atyafiakkal együtt, mi is idegenek vagyunk, ds Kolozsvártt a román csakúgy otthon érzi magát, mint e sorok írója. Ez ellenvetés azonban, lássék még oly helyesnek is, nem dönti meg azon meggyőződésünket, mely szerint a mo­dern egyetemi szervezet existentiájának egyik alapföltétele a nyelvegység, s ha még annyi nemzetiségből áll is egy ország az egyetem falai közt az előadási nyelv nem leJjet külöoböző. Minthogy pedig nálunk a közigazgatás, tör­vénykezés magyarul folyik, joggal követelhetjük, hogy az egyetemi tanszékekről is magyar szó hangozzék. * Barkassy Imre, 1848-ig m. kir. udvari agení és a pesti ref. egyház presbyteriumának sok éven át buzgó, tevékeny tagja, f. hó. 4-én élte 67-ik, boldog házassága 33-ik évében jobb létre szenderült. Siratják a megboldo gultat neje szül. Tüköry Hermine, gyermekei Kálmán a m.-Övári gazd. intézet tanára, Béla huszárfőhadnagy, Her­mine Tormay Béláné, Géaa, és veje Tormay Béla a deb­receni fel?, gazd. tanintézet igazgatója. Béka hamvain ! * A jezsuita-tanárok. A „P. Lly." írja: El van terjedve a hir, hogy a közoktatási miniszter felszólitá a jezsuita-tanárokat, miszerint tennék le végre a tanár­vizsgát. Valyon e hir igaz-e, azt nem tudjuk, de azt tudjuk, hogy a kormány soká gondolkozott már e boszantó kiváltság megszüntetése fölött. Egyetlen világi sem nyer­hetne rendes alkalmazást, ha az előirt vizsgákat ki nem állná; — az egyháziak irányában azonban a kormány mindig igen elnéző volt, s főleg a jezsuiták — ugy lát­szik — egy priviligeummil birtak, mely őket az általá­nos szabály semmibevételére feljogositá ! Érdekes számtani feladvány volna, melyet mi hazánk mathematikusainak ezennel komoly figyelmökbe ajánlunk, a következő kér­dés megfejtése: üa annyi idő eltelt, mig a jezsuiták figyelmeztetve lettek a vizsga letételére, mennyi idő fog eltelni, mig azt csakugyan le is teszik ? * Az orsz. közoktatási tanács szervezését a sza­bályzati tervezet értelmében ő felsége f. hó 1-sején kelt legfelsőbb kéziratával helybenhagyta. iW Lapunk mult számához a „Családi kör" előfizetési felhivása volt mellékelve. Midőn ezt tudatnók t. olvasóinkkal, egyszersmind fölkérjük mindazokat, kik nem kapták volna a mellékletet, irják ezt meg kiadóhi­vatalunknak, hogy lássuk, valyon nem történt-e zavar az expedíciónál. A „Prot. Lap" kiadóhivatala. I r o d a I o in. Lapunk mai számához van mellékelve a „Ter­mészet" cimű népszerű lap előfizetési fölhívása. E lapot ismert természet-tudósunk Berec Antal szerkeszti s adja ki, s célja a müveit magyar közönséget a természet­tudományi, földirati ismeretekkel népszerű modorban meg­ismertetni ; s épen ezért e lap nem csupán szakembe­reknek való, hanem különösen alkalmas arra, hogy a müveit közönségnél minél tágasabb körben elterjedve a korunkban oly fontos természettudományok iránt érde­keltséget keltsen. Ajánljuk e lapot főleg középtanodáink figyelmébe ; minden középtanodai könyvtárnak igen becses részét képzendik a „Természet" évfolyamai. Fölhívjuk e vállalatra a természeti és földirati tudományok tanárai figyelmét biztosítva őket, miszerint hazafias szolgálatot tesznek, midőn e vállalatot pártfogásukba veszik s tanít­ványaikkal is megismertetik. A tanuló ifjúság még az előfizetési árra nézve is kedvezményben részesül. A „Természet" minden hó 1-én és 15-én jelenik meg egy nagy iven, többször képpel. Előfizetési ára egész évre 4 frt, félévre 2 frt. Segédlelkészek, néptanítók és tanulók a lapot, egész évre 3 frtért kapják. Az előfizetési pén­zek Pestre a „Természet" szerkesztő-kiadójához inté­zendők. — A „Képes yilág" cimü szépirodalmi és isme­retterjesztő folyóirat jövő évi két első száma megjelen

Next

/
Oldalképek
Tartalom