Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)

1871-12-10 / 50. szám

Felelet az „Egy kis észrevételére. Tisztelendő Kis Gábor, tatai ref. lelkész urnák, az egyházi lap 46 ik számában: „Egy kis észrevétel" cim alatt egy rövid közleménye jelent meg, melyben e lapok 821. számú lapjain olvasható s a tatai egyházmegye lelkész-értekezletére vonatkozó jelentésemre tesz három igénytelen észrevételt. Közleményére pontonként fogom ellenészrevételeimet megtenni. a) E pontot K. G. ur igy kezdi: „Az emiitett jelentés 2-dik száma alatt az állíttatik, hogy a „Zeitstimment" két példányban járatja értekezletünk, holott az csak egy példányban rendeltetett meg, és csak egy példányban jár." Kérem, én jelentésemben nem mondottam szóról szóra, hogy a nevezett lap két példányban jár; hauem, nem emlékezve világosan arra, hogy a Zeitstimmen hány példányban rendeltetett meg, a magyar lapokkal egybe foglaltam, és szólottam ilyetén képen: a prot. egyh. és isk. lapot, szemlét, Zeitstimment kétkét példányban járatja az értekezlet. Most már teljesen nyugodtak lehetünk, mert a Zeitstimment csak csupán egy példányban járatja értekezletünk. b) K. G. ur e pont alatt igy szól: „A 4-dik szám alatt a reform-közlöny két példányban megrendelése oly formán hozatik be, mintha Pereszlényi János és Győrffy Fererc urak reform-egyletbe lépésök előtt, a nevezett közlönyről értekezletünk mitsem tudott volna, s mintha azt még eddig közülünk senki nem olvasta volna. Kérem, egy példányban már az előtt is jó ideje, hogy olvasgattuk." Én pedig hivatolt jelentésemben egy, az értekezleten felolvasott orthodox-szellemü értekezésre vonatkozva igy szólottam: „A haladás valóban örvendetes ténye gyanánt jelezhetem, hogy értekező aggodalmai köztünk viszhangra nem találtak, söt Pereszlényi János mocsai, Győiffy Ferenc d. almási lelkészek egyenesen ki is nyilatkoztatták, hogy ők a reform-egyletnek tagjai kivánnak lenni; az értekezlet pedig a reform-közlönyt azonnal két példányban rendelte meg." No már most kérem, hol mondom én azt csak egy betűvel is, hogy a mi reform-egyletbe lépésünk vonta volna maga után a közlöny két példánybani megrendelését ?! Én nem azt akartam jelentésemben registrálui, hogy a reform-közlöny hány példányban jár az értekezlet egyes tagjaihoz; hanem jelezni akartam azt, a mi minden esetre kedvező „testis temporum,a

hogy az értekezlet, qua testület, 1871. junius 1. két példányban rendelte meg a reform-közlönyt. Kérem, az értekezlet egyes tagjai, hála istennek, a mint tudom, négy példányban is olvasgatták már ez előtt a reform-közlönyt; az értekezlet pedig, mai napig is két példányban járatja és olvasgatja azt. c) E pontban, a többek kőzött K. G. ur igy szól: „Sajnálom, hogy mig többi észrevételeim némi túlkapások iránt panaszkodnak, addig itt hiányt, mulasztást veszek észre." Igaz, hogy K. G. ur szót emelt, hogy a pünkösti Szomódon és Tatán megjelent legátus igen silány predikátiót mondott ; de ezen érdekes felszólalás némi súlyát vesztette, midőn K. G. ur a silány beszéd kutforrásául Kis János ur dogmáját emlité meg. Akkor még lett volna a dolognak valami értelme, ha azt a predikátiót Kis János ur, vagy az a szegény legátus irta volna, a kit Kis János ur dogmája már egészen megmételyezett; hanem Kis János urnák 1865-ben megjelent dogmáját tenni egy oly silány predikátió kutforrásává, mely talán még 1840 ben, vagy mikor készült: ez már kérem én előttem akkor is némi logikátlanságnak tetszett, és itt az oka annak, a miért ez érdekes felszólalást, illető jelentésemből kihagytam. A birálat mit mondott annak idejében e műről, az ide, nézetem szerént, nem tartozik; hanem az mindenesetre áll, hogy az ily felszólalásokkal eg) házi irodalmunk ügyét szintén nem igen visszük előre. Végül, K. G. ur egy nagy vaskalapot nyom a fejembe, felkiáltván: qui tacet, consentire videtur-Köszönöm a rendjelt, nem instálok belőle; tőlem viselheti akárki, akár tucat számra a vaskalapot. Azt is ki kell jelentenem, hogy én soha sem voltam a vaskalaposoknak ellensége. A vaskalapnak, mint a tespedés és mozdulhatatlanság rendszerének, az igaz, hogy valami meleg keblű barátja nem vagyok; azonban e rendszer lovagjaink egyéni meggyőződébe sohasem költött fel lelkemben csak egy keserű hangot is. Pereszlényi János, mocsai ref. rendes lelkáaz Adakozások. Az országos prot. árvaház részére: tiszt. Melczer Gyula ev. lelkész ur az aszódi evang. tanitói kar részéről rendkívüli tagsági dij fejében 3 frt. t. Bergmann L. irményi ev. leik. ur ezt irja : Nagytiszteletü ur! Szerencsém van gyülekezetemnek „Busstag"-ja alkalmával a pesti prot. árvaház számára rendezni szokott collectáját, az idén 3 frt 76 kr. tevőt, amit én 4 frtig kiegészítettem, ide mellékelve tisztelettel megküldeni. S z e r k. Szerkesztői mondanivalók. B. K. urnák. A lapot útnak indítottuk. Az alapszabályok fordítását, valamint egy-egy levelet máskor is szívesen vennéuk. E. Gy. urnák. A lapot küldjük. ígéretét köszönettel fogadjuk-Felelős szeikesztő s kiadó tulajdonos Dr. Ballagi Mór. Nyomatott a Deutsch-féle líönyvnyürészvény-társaság intézetében Pesten.