Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1871 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1871-11-26 / 48. szám
adása és utmutatása által. Továbbá idevágó célszerű szakkönyvekkel fognak elláttatni az ifjú papok s gond lesz arra, hogy időről időre jeles készültségü fiatal papok a külföldi kitűnőbb tanárképezdéket s tanintézeteket meglátogatván, jeles tanférfiakkal találkozzanak és tapasztalataik eredményét a főmegyei tanügyre nézve értékesítsék. 16. Szóba hozatott, hogy a vegyes házasságok megáldhatása könnyittessék. Ez iránt 1870-ben körlevélileg kiadatván a kellő utasitások, ezeken tulmenni az egyház elvei iránti hűség nem engedi, de a nagyobb engedékenység nem is a főmegyei hatóságtól függvén, bizonyos, hogy a római székhez felterjesztendő ily irányú folyamodás sikertelen volna. 17. Az ágyasságok megszüntetésére mily módok vétessenek iiasználatba ? A hányféle az eset, annyiféle a mód. A pásztori buzgóság, okosság a fődolog. — Ha a katonák s katonakötelezettek házassága nem akadályoztatnék, bizonynyal alábbszállna az ily szomoritó esetek száma. 18. Következvén a nyugdíj-intézet ügye, kéretett, hogy a befizetendő évi dijak jobb arány szerint osztassanak fel az egyes fizetők jövedelméhez képest, amennyiben az 1802-ki Összeírás alapján nagy az aránytalanság. Na gyon nagy nehézséggel járna azonban egy inegyeszerte elintézendő uj összeírás, melynek a szóban for^ó célra nézve nagy szüksége ugy sem forog fen ; s ha valaki a különben sem igen nagy járulékok aránytalansága miatt kelleténél talán többet fizetne, nyugtassa meg magát, hogy ama néhány forintot valóban nemes célra fordítja. Egyébként köröztetni fog a főmegyében, hogy ha majd az 1873-ki összeírás szerint az egyes kerületekre kivetve leendettek a kerületi egyes papok által fizetendő összegek, az aránytalan kivetés által magukat terhelteknek érzett egyénektől fog függni annak kívánása, hogy a kerületre kivetett hozzájárulási részletek egyesitett összege, a kerületi testvérek által készítendő helyesb kulcs szerint vettessék ki ujolag minden egyesre, mi által a méltányos kivánságok ki lesznek elégitve. kiiiíohli egyház és iskola ** A németalföldi prot. értekezlet. Mult számunkban emiitők, hogy a darmstadti gyűléssel egyidejűleg a németalföldi protestánsok is összejöttek Emdenben, hogy megünnepeljék az 1571. okt. 5 diki weseli zsinat háromszázados évfordulóját, azon zsinatét, melyen az erősen üldözött németalföldi reformátusok a keleti frisekkel egyesülten egyházalkotmányukat létrehozták. A gyűlés azonban, melyről most részletesb tudósitás fekszik előttünk, nem merő ünnepélyességek közt folyt le; hanem több az egyház jelenlegi életében fölmerült kérdések is tárgyalás alá vétettek azon. Igy nevezetesen G r a e b e r, meiderichi lelkész egy igen szellemdus értekezést tartott azon kérdés fölött: mennyiben kell félnünk s mit remélhetünk a kath. egyházi zavaroktól? Majd S p á t h értekezett ugyané tárgyról, kifejtvén azonban azt is, milyen állást kell a protestánsoknak foglalniok az ókatholikus mozgalommal szemben. Ezenkívül még A x e n f e 1 d lelkész is tartott egy előadást a görög egyház evangelisaciójáról, mely fölött szintén élénk eszmecsere fejlődött ki. A gyűlést október 4 én egy ünnepélyej isteni tisztelettel s lakomával (mert nemcsak mi nálunk, de a külföldön is áldomással szokás bezárni az összejöveteleket) fejezték be. * Amerika. Az „Eco d'Italia"-nak irják New-Yorkból: Guatemalábán, közép Amerikában, már rég óta tarthatlanná vált a jezsuiták állása, kik itt is, valamint mindenütt, államot alkottak az államban. Most végre a guatemalai köztársaság kormánya, engedve a közvélemény követelményének, kiűzte az országból Loyola ta* nitványait,. Egy részök Corinthba (Nicaragua) húzódott s azon kérdés fölött tanácskozik, váljon leUepiilhetnónek-e közép Amerika valamely más államában. * Münchenből irják a „KrcV,tg"-nak: Ha egy Haynald is engedett végre Ró ina sürgetéseinek, s a placetum mesteri kijátszásával 1870., jun. 18-án a dogmát kihirdette: ugy már a müncheni érseknek az engedetlen papok elleni üldöző eljárását sem Ítélheti el a közvélemény. Bernhárd kieferfeldi lelkész és községe azonban máskép gondolkozik. „Ön itt is hazudik, valamint Rómában" — e szavakat intézte Bernhárd a szószékből György érsek ellen. Ennél fkgransabb támadást aligha állott valaha ki főpap alattvalójától. * Belgrádban a skupcsina felszólitá a kormányt, hogy terjesszen mielőbb az országgyűlés elé egy törvényjavaslatot a zárdajavak saecularisacióját illetőleg. * A népoktatás Angliában. A londoni iskolatanács közelebbi ülésén oly statistikai adatok merültek föl, melyek az angol népoktatási viszonyokat nem a legkedvezőbb színbe helyezik; például a nősülök, illetőleg a férjhez menők 30 percentje nem tudja nevét leírni, és az 5—15 év közt lévő 4 és fél millió gyermekből 2 és fél millió marad tanítás nélkül. Londonban is 350 ezer gyermekből 100, sőt némelyek szerint 200,000 marad tanítás nélkül. * Berlinből irják az „Alig. Ztg."-nak: Bajorország meghatalmazottjai a szövetségi tanácsnál, a következő javaslatnak a birodalmi tanács elé való terjesztését ajánlják: Egyedüli cikk a büntető törvénykönyv 167 §-ához. A német birodalom számára a következő uj §. állapittatik meg: „Oly pap vagy vallási szolga, ki hivatásának teljesítésében vagy annak alkalmából embertömeg előtt vagy valamely templomban, vagy valamely más vallásos összejövetelekre szánt helyen, hol több személy jelen van, az állam ügyeit oly módon teszi hirdetés 96